Egy új tanulmány szerint a kén-dioxid- és nitrogén-oxid-kibocsátás nap- és szélenergiának köszönhető visszafogásával 1200–1600 korai halálesetet lehetett megelőzni az Egyesült Államokban 2022-ben.

Arról, hogy a kőolajról, a szénről és a földgázról tiszta energiaforrásokra való átállás elengedhetetlen a klímaváltozást nagyrészt előidéző üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, viszonylag gyakran lehet olvasni. Bár a klímacélok eléréséhez a nap- és szélerőművek telepítésének ütemét jelentősen fokozni kellene, ahhoz már elég gyors a folyamat, hogy a szennyező fosszilis termelés kiváltása által elkezdje érzékelhetően lassítani a globális karbonemisszió növekedését, ha a fordulatot világszinten még nem is sikerült elérni, és így tavaly új csúcsra emelkedett a kibocsátás.

A fejlett gazdaságokban azonban, ahol általánosságban a leggyorsabb a nap- és a szélenergia térnyerése, tavaly már átlagosan 1,7%-os gazdasági növekedés mellett is 4,5%-kal, a 2000-es évek végének megfelelő értékre esett az emisszió, amely recesszión kívüli időszakban rekordnak számít. A megújulók terjedése már olyan gyors, hogy lényegében pótlólagos ösztönző intézkedések nélkül is várhatóan a 2015-ös, illetve a (koronavírus-járvány miatti gazdasági leállás hatására) hasonlóan alacsony 2020-as szintre hozza majd vissza a világ energiaszektorának karbonemisszióját 2030-ig. Persze, a kutatók egybehangzó álláspontja szerint a klímakatasztrófa elkerüléséhez egyelőre ez is kevésnek tűnik, amit az emelkedő kibocsátási és hőmérsékleti értékek korrelálása a laikusok számára is alátámasztani látszik.

Kapcsolódó bejegyzések

Jönnek a nap-szélerőművek

Világszerte egyre többfelé épülnek olyan hibrid megújuló erőművek, amelyek a szélturbinával és a napelemekkel történő vegyes áramtermelés szinergiáit igyekeznek kiaknázni. A hibridizáció kifejezést az energiarendszerben zajló átalakulással kapcsolatban napjainkban elsősorban azokra az esetekre alkalmazzák, amikor az időjárásfüggő megújulós erőmű mellé energiatároló kapacitás is épül, de a fogalom a két legversenyképesebb megújuló technológia, a fotovoltaikus napelemek […]

Ma már az is köztudott, hogy a zöldenergia előállítása, valamint tárolása erősíti a nemzeti energiaszuverenitást és ellátásbiztonságot is, amint erre nemrég a magyar Energiaügyi Minisztérium is felhívta a figyelmet a Napenergia Plusz pályázati programról szóló Facebook-bejegyzésében.

Arról viszont nem esik túl sok szó, hogy a tiszta megújuló energia terjedése (tehát nem a vizes fa füstgázszűrőmentes kályhákban történő elégetése) konkrétan milyen hatást gyakorol a levegőminőségre és ezáltal az emberi egészségre.

Tömegeket visz el a légszennyezettség

A légszennyezettség egészségkárosító hatása nem újság, időről időre jelennek meg olyan tanulmányok, amelyek sokkoló adatokat tartalmaznak a káros anyagok légkörbe kerülésének pusztító következményeiről. Az Európai Unióban 2021-ben mintegy félmillióan haltak meg az olyan mérgező légszennyező anyagok miatt, mint a szálló por, a nitrogén-dioxid és az ózon, amelyek legjelentősebb forrása az energiafogyasztás és az agrárium. Világszinten a becslések szerint évente mintegy 8,7 millióan veszíthetik életüket csak a fosszilis energiahordozók – nagyrészt a szén, a benzin és a gázolaj – égetésének következtében keletkező finom szálló por (PM2,5) általi szennyezés miatt, ami a globális halálesetek körülbelül 20%-a.

Azt gondolhatnánk, hogy ezek a halálesetek csak hosszabb betegeskedést követően, idősebb korban történhetnek meg, de a szomorú igazság az, hogy sokan egyéves születésnapjuk előtt esnek áldozatul a szennyező anyagoknak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben 16 év után először frissítette a leghalálosabb légszennyező anyagokra vonatkozó javasolt határértékeket, így a finom szálló por esetében a javasolt új megengedett határérték a korábbinak a fele, a főként dízelmotorokból származó nitrogén-dioxid (NO2) esetében pedig 75%-kal vágták vissza a vonatkozó értéket. A szervezet szerint, ha a világ kollektíven betartaná a javasolt új határértékeket, az globálisan 80%-kal mérsékelhetné a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek számát.

A megoldás sokszor egyértelmű

Ezt értelemszerűen a szennyeződések forrásainak visszafogásával lehetne legegyszerűbben és leggyorsabban elérni. Ennek szélsőségesen pozitív példáját mutatta be Kína, amikor 2013 és 2022 között mintegy 60%-kal mérsékelte a PM2,5 légköri koncentrációját 339 sűrűn lakott nagyvárosában, miután 1998 és 2011 között emelkedett a koncentráció.

A különféle módszerekkel, például a szénerőművek fejlettebb füstgázszűrőkkel való ellátásával és az elektromos járművek gyártásának és beszerzésének támogatásával megvalósított légszennyezés-csökkentés hatására csak 2012 és 2018 között a finom szálló porral összefüggő halálesetek száma a korábbi 3,9 millióról 2,4 millióra csökkent. (2023-ban egy évtizednyi folyamatos ereszkedés után némileg emelkedett a PM2,5 kibocsátása Kínában, részben időjárási okok miatt, de az aktuális cselekvési terv 2025-re további 10%-os csökkentést irányoz elő a 2020-as szinthez képest.)

A G7 országokban (Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada) a szénfogyasztás napjainkban már csak az 1900 körüli szinten alakul, de a korábbi évtizedekben itt is rengeteg idő előtti haláleset fűződött hozzá, ha a kínai adatnál kevesebb is. Az Egyesült Államokban az 1999–2000-es időszakban óvatos becslés szerint összesen legalább 460 ezer, tehát a korábban véltnél több haláleset nem következett volna be a szénerőművek kibocsátásának hiányában.

A vizsgált időszakban azonban a szénerőművek által kibocsátott PM2,5 okozta halálozások száma a tengerentúlon is jelentősen csökkent, ami valószínűleg a sok szénerőmű leállításának és a légszennyezésre vonatkozó szabályozás szigorodásának volt köszönhető. Az időszak végén a szénalapú energiatermelés visszaszorulásához már egyre erőteljesebben hozzájárult a nap- és szélerőművek terjedése is.

Pénzben nem mérhető előnyök

Az időjárásfüggő megújuló energia térnyerése nemcsak a finom szálló por, hanem a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának mérséklődését is elősegítette. Az elmúlt hetekben publikált egyik tanulmány pedig az ebből eredő, emberéletben és dollárban is kifejezhető kedvező egészségügyi hatásokat is konkretizálja. Eszerint azon túl, hogy a szél- és napenergia-termelésnek köszönhetően a 2019–2022-es időszakban 900 millió tonnával alakult alacsonyabban az amerikai szén-dioxid-kibocsátás (összevetésként: 2023-ban az ország energiafogyasztásából adódó CO2-kibocsátás 4,8 milliárd tonna volt). Ugyanezen okból a kén-dioxid- és a nitrogén-oxid-emisszió is összességében 1 millió tonnával csökkent.

Kapcsolódó bejegyzések

Fordulóponthoz érhetett a világ, minden napelemes lehet a jövőben

A világ fordulóponthoz érhetett, ami után a napenergia szinte elkerülhetetlenül a fő energiaforrásunkká válik már 2050 előtt.

A tanulmány szerint a nap- és szélerőművek alkalmazásával 2022-ben elért kibocsátáscsökkentés összességében 249 milliárd dollárnyi klíma- és egészségügyi kár elkerülését tette lehetővé. Ez a szélenergia esetében 14,3 centet jelent megtermelt kilowattóránként (kWh), és 10 centet a napenergia esetében, míg a klímaügyi előnyöket nem beleértve, tehát kizárólag a belföldi levegőminőséggel kapcsolatos pénzügyi előnyök 3,6 cent és 1,7 cent voltak 1 kWh-ra vetítve. A szélenergiához fűződő pénzügyi előnyök nagyobb összege a szélturbinák napelemekéhez képest magasabb kihasználtságával függ össze, vagyis azzal, hogy jobban tudják helyettesíteni a folyamatos (zsinóráram-)termelésre képes szélerőműveket.

Az emberi életek védelmét is szolgálja a megújuló energia

Ami a pénznél fontosabb: a tanulmány becslése szerint a SO2- és a NOx-kibocsátás nap- és szélenergiának köszönhető visszafogásával 1200–1600 korai halálesetet lehetett megelőzni az Egyesült Államokban 2022-ben. A tanulmány készítői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem számoltak a megújuló kapacitások azon előnyével, hogy nemcsak szén-, hanem földgáztüzelésű erőművek kiváltására is alkalmasak.

Bár a földgáz égetése során a szénéhez képest jóval kevesebb szén-dioxid képződik, a földgáz kitermelése, szállítása és tárolása során kisebb-nagyobb mértékű szivárgás tapasztalható, márpedig a földgáz nagyrészt metánból, a szén-dioxidnál sokkal agresszívebb üvegházhatású gázból áll. Ezért szél- és naperőművek telepítésével jelentős mennyiségű metán szivárgása is elkerülhető. A metán ugyanakkor jellemzően nem közvetve, hanem a szén-dioxidhoz hasonlóan közvetlenül, a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának fokozásával, valamint ezek olyan járulékos következményeivel, mint például a fertőző betegségeket terjesztő szúnyogok élőhelyének kitágításával vezet nagyszámú korai halálesethez.

Csak az extrém hőséget tekintve, az ennek kitett emberek száma a világ minden régiójában exponenciálisan, tehát a globális népességnövekedésnél sokkal gyorsabban emelkedik. A 65 év felettiek hőség okozta halálozása körülbelül 85%-kal nőtt 2000–2004 és 2017–2021 között. A 2000–2019-es időszakban világszerte évente átlagosan közel félmillió hőség okozta haláleset fordult elő, és ez a szám például csak 2022 nyarán Európában meghaladhatta a 60 ezret.

Bár a nap- és szélenergia időjárásfüggő, ezért rendelkezésre állása rendszerint alacsonyabb és kiszámíthatatlanabb, mint a fosszilis forrásoké, így az energiarendszerbe való integrálása sem olyan egyszerű, az összevetéskor azt is érdemes észben tartani, hogy nemcsak a klímaváltozással és a szuverenitással, hanem az emberi egészséggel kapcsolatos megfontolások is ezek mellett szólnak.

Kiemelt kép: canva