A kormányt ismét foglalkoztatni kezdte a szélenergia ügye, és a szélerőműveknek az új Energiaügyi Minisztérium élére kinevezett Lantos Csaba szerint is nagyobb szerepet kell kapniuk az eddiginél. De mekkora szélerőmű-kapacitás is telepíthető gazdaságosan Magyarországon?

Európában a legkevésbé ambiciózus szélenergiacélunk volt

A jelenleg itthon működő szélturbinák beépített teljesítőképessége összesen körülbelül 323 MW, amivel a magyar villamosenergia-rendszer 10 878 MW-os beépített teljesítőképességén belül nem egészen 3 százalékos részt képviselnek. A kapacitás az elmúlt egy évtizedben lényegében stagnált, illetve enyhén csökkent. Még a 2020 elején publikált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) is úgy kalkulált, hogy 2030-ban a szélerőművi kapacitások mértéke a „jelenlegi” szint – akkor 330 MW – közelében alakul. Ezzel a hazai szélenergia-cél az Európai Unióban az egyik legkevésbé ambiciózusnak számított.

A szabályozások lényegében ellehetetlenítették a szélerőműveket

Az aktuális és a NEKT-ben tervezett kapacitás nagyságát nem elsősorban az ország szélenergia-potenciálja határozza meg. A világviszonylatban is példátlanul szigorú hatályos jogszabály szerint Magyarországon a lakott területektől 12 ezer méter védőtávolságot kell hagyni a szélerőművek körül. Mivel ennek a kritériumnak gyakorlatilag nem lehet megfelelni, a szabályozás lényegében ellehetetleníti telepítésüket. Az, hogy az elmúlt években nem épültek új szélerőművek itthon, mindenekelőtt ennek a szabályozásnak a következménye.

Változni fognak a szabályok

Ahogyan azonban a korábbi kormányzati megnyilatkozásokból, majd a november 14-i Kormányinfón még konkrétabban kiderült, a szabályozás területén változás várható. Ahhoz, hogy az uniós helyreállítási programból forrásokat tudjunk lehívni, például a szélenergia szabályozásának megváltoztatására is szükség volt. Ezt a munkát a kormány előkészítette a miniszterváltástól függetlenül is – fogalmazott Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón. A korábbi hírek szerint a kormány már dolgozik az energiastratégiai célok aktualizálásán is. Ezek vélhetően a kabinet szélerőmű-telepítési terveit sem hagyják majd érintetlenül. Az elképzelések részletei egyelőre nem ismertek, de a vonatkozó elemzések alapján nem lenne meglepő, ha a kabinet akár a többszörösére emelné a 2030-ra elérni kívánt szélerőmű-kapacitást.

Az új célszámok várható nagyságát illetően valószínűleg mérvadónak tekinthetők az állami MVM Csoport ezzel kapcsolatos előzetes becslései. Kiss Csabának, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesének a Portfolio október 4-i konferenciáján a fenntartható villamosenergia-termelés jövőjéről tartott előadása alapján a következő években a szélenergia magyarországi termelési mixben betöltött szerepének „jelentős növelését feltételezik”. A prezentáció szerint a szélenergia jelenlegi bő 1 százalékos súlya a bruttó felhasználásban már 2023-ig 2 százalékra emelkedhet, majd 2025-ig részaránya 3, 2030-ig 9, 2050-ig pedig 17 százalékra nőhet tovább. Közben ráadásul a hazai villamosenergia-felhasználás jelentős növekedése is valószínűsíthető. A 2021-es 49 TWh körüli országos bruttó felhasználás így 2023-ig 53, 2025-ig 59, 2030-ig 74, 2050-ig pedig 116 TWh-ra emelkedhet.

Tízszeres bővüléssel, 2030-ig 3200 MW-ra nőhet a kapacitás

Ezek alapján a mai 323 MW-ról már jövőre 500 MW fölé kellene emelkednie a hazai szélerőmű-kapacitásnak, majd 2025-ig körülbelül 850 MW-ra, 2030-ig pedig mintegy 3200 MW-ra, vagyis a jelenleginek csaknem tízszeresére. Végül, 2050-ig – amikorra a kormányzati cél szerint Magyarországnak klímasemlegessé kellene válnia – közel 9500 MW-ra bővülne a szélerőmű-flotta beépített teljesítőképessége, hangsúlyozottan az előzetes becslés szerint. Vagyis az MVM mértékadó várakozásai szerint az évszázad közepére a hazai szélerőmű-kapacitás nagysága megközelítheti a villamosenergia-rendszer jelenlegi teljes beépített teljesítőképességét. Ez hatalmas változást jelez a korábbi kormányzati tervekhez, különösen ahhoz képest, hogy a NEKT első verziója még úgy számolt, hogy 2030-ra a ma működő szélenergia-kapacitás is eltűnik Magyarországról.

A prezentációból kiolvasható jövőbeli becsült szélerőműkapacitás-számok a korábban a tárgykörben megjelent elemzések következtetéseihez képest is ambiciózusnak mondhatók. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában publikált tanulmánya szerint 2030-ra a hazai elméleti potenciált és más szempontokat is figyelembe véve Magyarországon nagyjából 1500–2500 MW-ra emelkedhetne a beépített szélerőmű-kapacitás. A hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását különböző erőművi forgatókönyvek mentén modellező, elemző tanulmány – a vizsgált hat forgatókönyvből négyben – 2030-ig a szélenergia hazai ellátásban betöltött szerepének jelentős növekedését feltételezi.

A magyar villamosenergia-rendszert irányító, az ellátás biztonsága fölött őrködő Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) legutóbb közel másfél évtizede, 2008-ban vizsgálta a szélerőműkapacitás-bővítés hazai lehetőségeit és feltételeit. Az egykori Magyar Energia Hivatal (MEH) bevonásával készült elemzés már akkor úgy találta, hogy bizonyos feltételek teljesülésével lehetséges lenne 740 MW szélerőmű-kapacitás telepítése Magyarországon. Eszerint elsősorban a szélenergia időjárásfüggő, bizonyos mértékben kiszámíthatatlan termelése miatt szükséges kiegyenlítő energia biztosítása után már 2010-et követően további 410 MW új szélerőmű-kapacitás települhetett volna itthon a meglévő 330 MW felett.

Kapcsolódó bejegyzések

Lemondtunk a szélenergiáról, pedig megoldhatná a problémáink jó részét

Idehaza nem tudott gyökeret verni a szélenergia, mely a fejlett országok zömében a leggyorsabban bővülő villamosenergia-termelési ágazatnak számít.

Sok érv szól mellette

Az azóta eltelt közel 15 évben azonban a szélturbinák és a villamosenergia-rendszer szabályozását elősegítő technológiák is hatalmasat fejlődtek. A turbinák a korábbiakhoz képest jóval alacsonyabb sebességű szélből is képesek energiát kinyerni. A beruházási költségeik jelentős csökkenésének köszönhetően ma már az egyik legolcsóbb áramtermelő technológiát képviselik, így ott is gazdaságosan telepíthetők és üzemeltethetők, ahol a korábbi elemzések szerint nem. Az új időjárásfüggő erőművek rendszerbe integrálása jelentős hálózati fejlesztéseket is megkövetel, ahogyan ezt az újonnan létesítendő fotovoltaikus erőművek aktuális hazai csatlakozási, betáplálási problémái is illusztrálják. A kormányzati tervek szerint azonban – éppen az újabb megújulós erőművek hálózatba kapcsolhatóságát elősegítendő – olyan, nagy léptékű fejlesztések várhatók, melyek eredményeképpen a rendszerbe a korábbiaknál sokkal nagyobb megújulóenergia-kapacitást lehet majd integrálni.

Környezeti terhelése is elfogadható

A hazai szélerőmű-kapacitás bővítése mellett további érvek szólnak, amint ezt az Energiaklub 2020-as elemzése is kiemeli. Eszerint a szélenergia környezeti terhelése – szemben a jelenleg domináns technológiák károkozásával – gondos tervezéssel elfogadható szint alá szorítható. A szélenergia hazai térnyerése csökkentené az energiaimportot; a klímacélok egy szélenergiára is alapozó energiarendszer segítségével olcsóbban elérhetőek; a naperőművek és a szélturbinák pedig termelésüket tekintve napi viszonylatban és szezonálisan is egymást jól támogató, kiegészítő technológiák. És bár a szélerőművek a napelemes technológiával együtt sem jelentenek megoldást korunk energetikai kihívásaira, a helyben elérhető megújuló energiaforrások optimalizált felhasználása – magas szintű hatékonysággal és környezettudatossággal párosulva – lényegesen jobb környezeti és társadalmi mutatókat eredményez – állapítja meg az elemzés.