Ehhez azonban hosszú és rögös út vezet, de az Országgyűlés által elfogadott, módosított hulladékgazdálkodási törvény ehhez megfelelő alapot teremt Kitta Gergely, a Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője szerint.
A Klímapolitikai Intézet munkatársának a vg.hu-n megjelent cikke szerint a törvény azért is mérföldkő, mert a hulladéktermelés minden szereplőjével szemben fogalmaz meg elvárásokat, miközben a termékek teljes életciklusával számol.
Végre szigorúbban szankcionálható lesz az illegális hulladéklerakás is, ahogy arról már mi is beszámoltunk akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják az elkövetőket.
Azt még persze nem lehet tudni, hogy a törvénnyel egy kézben összpontosuló hulladékgazdálkodási feladatok mellett mennyire lesz működőképes az új modell, de miképp azt Kitta Gergely írja, a puding próbája az evés, és ahogy kitekintésében említi is, nemzetközi szinte sincsen egy sztenderdnek minősíthető modell.
Az italcsomagolásoknál hamarosan megjelenő betétdíj mellett a szelektív gyűjtés keretei is szélesednek majd, a következő években a bio- és textilhulladék illetve a veszélyes háztartási szemét is a külön gyűjtendő kategóriába kerül majd.
Függetlenül bármiféle törvénytől, magánemberként is nagyon sokat tehetünk azért, hogy kevesebb hulladékot termeljünk és arról is szóltunk, mit csinálhatunk a már megtermelt hulladékkal.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország jelenleg negyedik legkevesebb háztartási hulladékot előállító nemzet Románia, Lengyelország és Észtország után, azonban az újrahasznosítás mértékét tekintve jóval elmaradunk az EU-s átlagtól. Ha ezt sikerülne a törvény által lefektetett alapok mentén jelentősen feltornázni, a hulladékgazdálkodás élvonalába kerülhetnénk.