A farokrágás gyakori probléma a sertéstartó gazdaságokban, ám a szakemberek szerint állatvédelmi szempontból létezik ennél jobb megoldás.
A farokrágás gyakori probléma a sertéstartó gazdaságokban. Megelőzése, megszüntetése érdekében sokszor alkalmazzák a gazdák a rutinszerű farokkurtítást, amely állatjóléti szempontból kifogásolható módszer. Jó tudni, hogy a farokrágás kiváltó okainak megszüntetésével jó eséllyel megelőzhető a farokrágás kialakulása – olvasható a Nemzetei Agrárgazdasági Kamara (NAK) cikkében.
Dr. Pallós László, országos állatvédelmi főfelügyelő szerint: „Természetes, hogy a gazdák megoldást keresnek a problémára. A farokkurtítás rutinszerű alkalmazása azonban állatvédelmi szempontból rossz fényt vet a sertéstartásra, ezért felelős gazdaként mindent meg kell tenni az állatok jólétének növelése, valamint a stresszfaktorok elkerülése érdekében, megelőzve a farokrágás kialakulását. Ehhez mind az Európai Unió, mind pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ajánlásokat, útmutatókat dolgozott ki, amelyek a sertések viselkedésének megfigyelésére és a farokrágás okainak kiküszöbölésére helyezi a hangsúlyt.”
Az ajánlások szerint hat kulcsfaktor szempontjából érdemes megvizsgálni a gazdaság működését az állatjóléti felelős, valamint a telepet ellátó szolgáltató állatorvos bevonásával.
- Környezetgazdagító anyagok
- Hőkomfort, levegőminőség és fény
- Egészség és jó kondíció
- Versengés
- Étrend
- A karám környezete és a tisztaság
Ezek mentén megfigyelhetjük a sertések általános állapotát, viselkedését és környezetét. A jó egészségi állapot biztosítása a legmegbízhatóbb módja a farokrágás elkerülésének. A tiszta, lehetőség szerint almozott, nem zsúfolt, megfelelő világítással rendelkező tartási hely, a megfelelő minőségű kiegyensúlyozott étrend és a friss víz szintén alapvető feltételei a sertések jó közérzetének. Fontos az is, hogy az állatok kiélhessék velük született ösztöneiket (turkálás, szaglászás, rágás és fürkészés), amihez ingergazdag környezetre van szükségük.
A berögzült sertéstartói hagyományok helyett új szemléletre van szükség. A kulcsfaktorok szem előtt tartásával folyamatos odafigyeléssel időben észrevehetjük a problémákat, még mielőtt az állatok között elterjedne a farokrágás. Drasztikus beavatkozás helyett válasszuk a preventív állattartói magatartást!”
– tette hozzá Dr. Pallós László.
(NAK)