Azt már tudjuk, hogy ha megfelelően ápoljuk a fogainkat, és rendszeresen járunk fogászati kontrollvizsgálatra, illetve dentálhigiénés kezelésre, ezzel megelőzhetőek a nagy karbonlábnyomú fogászati beavatkozások. Most megnézzük azt is, hogyan tudjuk lényegesen hulladékszegényebbé tenni a mindennapi szájápolási rutinunkat azzal, ha megfelelő eszközöket választunk. És vajon mit tesz ezen a téren a fogászati szakma?
Egy fogorvosi rendelő is tehet a hulladékcsökkentés érdekében. Egy brit kutatás számadatai szerint az angol fogászati szolgáltatások éves szén-dioxid-kibocsátása 675 706 tonna, amelynek 0,2%-a a hulladéktermelésből származik.
A fogászatokon higiéniai okokból számos segédeszköz egyszer használatos. Sokan úgy gondolják, hogy a steril, egyszer használatos, jórészt műanyag műszerek szükségessége miatt lehetetlen csökkenteni a fogászati rendelők hulladéktermelését.
Az igazság az, hogy minden egyes intézménynek vannak olyan lehetőségei, amelyekkel egy kis odafigyeléssel lényegesen csökkenteni tudja a keletkező hulladék mennyiségét, vagy segíthet fenntartani a körforgásos gazdaságot. Ehhez azonban elengedhetetlen az is, hogy a fogászati rendelők felelősséget vállaljanak, és saját maguk alakítsák ki hulladékcsökkentési protokolljukat.
Hogyan lehet csökkenteni egy fogászati praxis hulladéktermelését?
Mielőtt belemerülnénk a módszerekbe, fontos tisztázni, hogy egy fogászaton veszélyes, illetve fertőző hulladékokat is gyűjtenek, erre a célra kialakított sárga zsákokban. Mi számít veszélyes vagy fertőző hulladéknak egy fogászati praxisban? Röviden és érthetően fogalmazva: minden, ami nyállal vagy vérrel kontaminált, azaz szennyezett. Ilyenek például a nyálszívók, a nyálkendők, a használt vattarolnik, a vizsgálókesztyűk, a gézlapok, a kihúzott fogak és az öblítőpoharak is. A sárga zsákokat gyorskötözővel lezárják, ellátják adatlappal, majd az erre szerződött partnerek elszállítják, és ártalmatlanítják a megfelelő módszerekkel.
Lehet csökkenteni a veszélyes (vagy fertőző) hulladék mennyiségét azzal, hogy megváltoztatjuk a minőségét.
Szelektív hulladékgyűjtés a fogorvosnál is
A szelektív gyűjtést a legegyszerűbb – egyben leggyakrabban előforduló – esettel szemléltetem. Bizonyára mindenki látott már orvosi vizsgálókesztyűt, amelyet 100-asával vagy 200-asával egy felül lyukas papírdobozba csomagolnak. A használt vizsgálókesztyűket értelemszerűen a sárga zsákokban gyűjtjük a veszélyes hulladékokkal együtt. A kesztyűk adagolását szolgáló papírdobozt – miután kiürült – gyakran szintén a sárga zsákba dobják. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy intézményen belül szelektált papírhulladékként gyűjtsék őket, ezzel fenntartva a körkörös gazdaságot.
Egy brit fogászati hulladékaudit is igazolja, hogy a vizsgált klinikai hulladék jelentős mennyiségben tartalmaz papírt is.
Vannak olyan, fogászatokon előforduló műanyag hulladékok is, amelyek szintén újrahasznosíthatóak, ha ügyelnek arra, hogy ne szennyezett kesztyűvel emeljék le őket az állványról. Ilyen például a fiziológiás sóoldat flakonja, amelyen PE-LD jelölés található.
Eldobható helyett sterilizálható
Mint mindenhol, a fogászatokon is az a legjobb hulladék, amely meg sem születik. Ezt pedig egy kis odafigyeléssel meg is lehet közelíteni, ugyanis a többször használható, sterilezhető eszközök kiváltják a legtöbb egyszer használatost.
Az egyszer használatos eszközökhöz, mint például a steril, egyenként csomagolt (luner) fecskendőhöz, a műanyag nyálkendőhöz és az eszköztálcához nagyon könnyen hozzá lehet szokni, hiszen nagyon „kényelmesek” a fogászaton dolgozók számára. Nem szükséges a mosogatással, a csomagolással foglalkozni, egyszerűen csak bele kell dobni a sárga zsákba. Azonban ezeknek a kellékeknek van többször használható, sterilezhető alternatívája. Jelentősen csökkenthető a fogászati rendelő hulladéktermelése az ilyen eszközök bevezetésével.
Egy dentálhigiénés kezelés során könnyedén elérhető, hogy a keletkező veszélyes hulladék mindössze egy pár kesztyűt és egy nyálszívót foglaljon magába, valamint a kezelőszék letörlését szolgáló nedves fertőtlenítő kendőt.
Hol van a képről az öblítőpohár?
A fogászaton használt egyszer használatos öblítőpoharak is a veszélyes hulladékban végzik, hiszen nyállal (vérrel) kontamináltak. Léteznek fertőtleníthető üveg vagy műanyag fogászati öblítőpoharak a piacon, azonban ezek áztatásához, valamint hőlég-sterilizálásához az átlagosnál nagyobb kapacitású edények és berendezések szükségesek. Ezek több vegyszert tartalmaznak, és jóval több energiát használnak.
A hatékony hulladékminimalizálás érdekében vigyünk magunkkal saját öblítőpoharat!
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Dentálhigiénikusként önállóan, a saját területemen igyekszem a lehető legminimálisabb hulladékot termelni. Egy helyi kisvállalkozó, Takács Erika jóvoltából saját tervezésű, mosható, fertőtleníthető többször használatos nyálkendők készültek, ezeket használom az általam végzett összes kezelés során. Minden páciensemnek javaslom, hogy hozzon magával saját poharat öblítésre. Az elterjedt egyszer használatos műanyag műszertálca helyett fém, sterilezhető darabra pakolom a többször használatos, fertőtleníthető, műanyagmentes eszközeimet. Ezenkívül megfontoltan, tudatosan építem fel a kezelések lépéseit, így igyekszem mindössze 1 pár kesztyűt használni egy beavatkozás során. A hulladék csökkentése szempontjából a leghatékonyabbnak mégis azt érzem, amikor egy beavatkozás végén személyre szabott környezet- és egészségbarát szájápolókat javasolhatok.
Közvetlen módon is igyekszem csökkenteni a fogászati működés során keletkező hulladék mennyiségét. A „Tudatos szájápolás” akkreditált workshopokon szakmabelieknek tartok oktatást, és osztom meg velük a tapasztalataimat az említett módszerekről.
Kiemelt kép: Mester Emese