Már ott is pusztulnak a rovarok, ahol nem kellene nekik
Már ott is pusztulnak a rovarok, ahol nem kellene nekik

A rovarok kulcsszerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában, hogy a legegyszerűbb példát említsük, nélkülük nincs beporzás. Sokáig azt hittük, hogy a rovarpopulációk drámai csökkenése főként az intenzíven használt mezőgazdasági területekhez vagy a városi környezethez köthető. Viszont egy új tanulmány szerint az érintetlen környezetben is jelentősen visszaszorultak.

Az Észak-Karolinai Egyetem (University of North Carolina at Chapel Hill) kutatói két évtizeden át, 2004 és 2024 között vizsgálták a repülő rovarokat – legyeket, poloskákat és más apró fajokat – egy coloradói hegyi réten, ahol alig érezhető közvetlen emberi hatás, legfeljebb túrázók bukkannak fel néha. Az eredmények sokkolóak: évente átlagosan 6,6%-kal csökkent a rovarok mennyisége, ami 20 év alatt több mint 70%-os visszaesést jelent.

A kutatás szerint mindez szorosan összefügg a hőmérséklet emelkedésével. Az adatok szerint a forróbb nyarak hatása különösen erős: a rákövetkező évben még drasztikusabban csökkentek a populációk. Ez arra utal, hogy a rovarok egyszerűen nem képesek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez.

A rovarok elengedhetetlenül fontosak a szárazföldi és az édesvízi ökoszisztémák működéséhez – hangsúlyozza Keith Sockman, a kutatás vezetője.

A hegyi ökoszisztémák különösen sérülékenyek, hiszen sok az endemikus, máshol nem élő faj. Ha ezek eltűnnek, a veszteség pótolhatatlan. A tanulmány üzenete világos: a klímaváltozás önmagában is képes alapjaiban felforgatni a természet működését, még ott is, ahol az emberi zavarás alig érzékelhető.

A kutatók szerint kulcsfontosságú, hogy a jövőben sokkal szélesebb körben és rendszeresebben monitorozzuk a rovarállományt, különben könnyen lehet, hogy csak akkor döbbenünk rá a baj nagyságára, amikor már túl késő lesz.

(Phys.org)

Borítóképünkön a coloradoi táj egy részlete látható. Forrás: canva.com

search icon