Meatless Monday: a saláta nemcsak diéta idején kötelező!
Meatless Monday: a saláta nemcsak diéta idején kötelező!

A salátákra általában fogyókúrás ételként, köretként tekintünk, pedig van élet az ecetes lében úszkáló fonnyadt leveleken és a cézársalátán túl is! Ráadásul egyre szélesebb és színesebb a kínálat, a nyári melegben pedig egy jól összeállított színes salátatál frissítő és laktató finomság lehet. A zöld leveles zöldségből számtalan típus létezik, van, amelyik már mindenki számára ismerős, de tartogatunk meglepetéseket is. 

Azt talán mondanunk sem kell, hogy minden étkezéshez érdemes zöldséget fogyasztani. Ebből a megközelítésből a saláta igazi jolly joker, hiszen megmosva, önmagában is bármilyen étel kiegészítőjeként megállja a helyét.

Régebben ugyan „nyúlkajaként” aposztrofálták a salátát, mára már mindenki tudja, hogy ennél azért sokkal több van benne. Zseniális főételeket készíthetünk belőle, de köretként is első osztályú megoldás. Hogyan is maradhatna ki a saláta a Meatless Monday rovatunkból? 

Saláta a kertben

Habár a saláta szó hallatán sokan egyedül a fejes salátára asszociálnak, megannyi színes és különleges salátafajta lehet a kertünk éke. Például a tépősaláta, a kötözősaláta, a jégsaláta, az endívia, a rukkola, a cikória vagy a galambbegysaláta, hogy csak néhányat említsünk.

Az egyiptomiaktól a görögök révén érkezett Európába, Magyarországon a 17. században került a tányérra. Mivel termesztése egyszerű, nem csoda, hogy a legtöbb kiskertben megtalálható.

A kissé lúgos talajt kedveli, de nem kifejezetten igényes. A talaj javításának persze örül, de ez melyik növényre nem igaz? Vízigénye elsősorban a növekedési időszakban magas, azonban a túl sok nedvesség nem kedvez neki. Jól tűri a hideget, a nagy melegtől gyakran felmagzik. 

Érdemes figyelnünk arra, hogy konyhakertünk adottságainak megfelelő fajtákat válasszunk, és szakaszosan ültessük őket. Tavasszal, szabadföldi vetésre nyári fajtát válasszunk a felmagzás elkerülésére! A retekkel egyidőben elvethetjük a magokat, ha pedig nyáron felszabadul egy kis hely a kertben, ezt bátran megismételhetjük.

jégsaláta
A jégsaláta nagy kedvenc, sok ételhez illik.

A leggyakoribb fejesek: a fejes saláta és a jégsaláta

A saláták sorának bemutatását kezdjük a két klasszikussal, amelyek a legnagyobb népszerűségnek örvendenek. Az élénk zöld fejes saláta húsos levele vega burgerek, szendvicsek és persze a tojásos nokedli kiegészítőjeként is kiváló. De nemcsak nyersen fogyasztható, hanem levesnek és főzeléknek is elkészíthetjük: fokhagymás, tejszínes, tejfölös mártással akár hidegen is fogyaszthatjuk. Fontos, hogy a fejes saláta leveleit kézzel tépkedjük, ne pedig késsel szeleteljük, különben megbarnul. Érdemes hűtőben, lehetőleg légmentesített dobozban tárolni, így néhány nappal tovább friss marad. A jégsaláta víztartalma magasabb, roppanósabb, feszes levelei jobban bírják a gyűrődést, így egészben is tárolhatjuk a hűtőszekrényben. Felhasználása a fejes salátáéhoz hasonló: zöldsalátaként, valamint szendvicsekbe, burgerekbe, mexikói ételek mellé ajánljuk. Mindkét fajta jó hatással van az emésztésre, bővelkedik rostokban, vitaminokban. 

Római saláta: nem csak a cézársaláta alapja

A hatalmas levelű saláta legtöbbször cézársalátában fordul elő. (Tudtad, hogy ez az étel egy olasz–mexikói származású hotel- és étteremtulajdonostól, Cesare Cardinitől származik?) Nyersen történő fogyasztása mellett létezik egy elég szokatlan elkészítési módja: sokszor grillezik vagy pirítják, majd citrommal, fokhagymás olajjal, vajjal tálalják. Remek kiegészítője így más grillezett zöldségeknek, zöldségpogácsáknak, sajtoknak, de magában is megállja a helyét. 

római saláta
Csodás alapanyag!

Ínyenceknek: az endívia és a radicchio

Ez a két fajta kesernyésebb ízű, szárazabb levelű, a klasszikus salátától több tekintetben eltér. Az olasz konyhában mindkét fajtát előszeretettel használják. A radicchio bordó színével és erőteljesebb ízével bármilyen nyers fogást feldob, de grillezni vagy párolni is lehet, ahogy az endíviát is. Az endíviasalátából rakott változatot is szoktak készíteni sajttal, tejszínnel. A masszívabb levelek snackként, mártogatósként mutatós vendégváró falatok is lehetnek.

raddichio endívia paprika
Szépek és különlegesek.

Különleges ízűek: a rukkola és a mizuna

A két, kinézetre nagyon hasonló leveles zöldség egyre elterjedtebb itthon is. Rukkolát már több salátakeverékben, olasz tésztaételben és pizzán is találhatunk, de pikáns pestót is készíthetünk belőle, a dióval nagyon jó párost alkotnak. Az enyhén csípős, borsos ízű rukkola emésztést segítő, vérképző hatású, csökkenti a gyulladásokat, és magas a rost- és folsavtartalma is. A mizuna nemcsak kinézetre, de ízre is hasonlít a rukkolára, viszont egészen más vidékről érkezett: Kínából. Manapság Japánban is nagyon népszerű. Magában, nyersen erőteljes ízű, ázsiai ételekben viszont kiváló. Fogyasztatjuk más zöldségekkel együtt, rizses ételekben és levesekben is. Egy kis fokhagymával, szójaszósszal párolva különleges köretet készíthetünk belőle. 

mizuna fonott kosár
A mizuna fűszeres ízét sokféle ételben hasznosíthatjuk.

Bátran fogyasszuk ezeket is: a gyermekláncfű és a kövér porcsin!

Gondoltad volna, hogy akár a kertben termő „gyomnövényekből” is készíthetsz salátát vagy főzeléket? A gyermekláncfűből és a kövér porcsinból biztosan! Az egészségünk szempontjából elengedhetetlen, hogy minél színesebben étkezzünk, ebben segíthetnek a vadon termő növények is, amelyek ráadásul a pénztárcánkat sem viselik meg, hiszen a sztárolt salátákkal ellentétben ezekhez akár ingyen is hozzájuthatunk. 

Arra mindig érdemes odafigyelni gyűjtögetéskor, hogy a növényekből hagyjunk az állatoknak és más gyűjtögetőknek is, és mindig tiszta, kevésbé forgalmas helyről szedjük a növényeket. A porcsin fokozhatja a bélmozgást, így csak mértékkel ajánlott a fogyasztása, de jó kiegészítője lehet nyers salátáknak, tekercseknek, párolva levest vagy főzeléket készíthetünk belőle. A gyermekláncfű levelei virágzás előtt zsengék, virágzáskor pedig magas a C-vitamin-tartalmuk. Nyersen kesernyés, erőteljes ízű, citromos, olajos salátaként, párolva pedig főzelékként fogyaszthatjuk, a spenóthoz hasonlóan elkészítve. 

Magvas „superfood” saláta

Hozzávalók:

  • 250 g paradicsom
  • 25 g tárkonyos mustár
  • 0,5 dl 10%-os ételecet
  • 0,5 dl bio citromlé
  • 12 g kristálycukor
  • 8 g só
  • 3 g őrölt fehérbors
  • 15 g tökmagkrém
  • 320 g gomolya
  • 320 g főtt bio hajdina
  • 20 g pirított bio hajdina
  • 80 g tökmag
  • 240 g salátamix
paradicsom hajdina saláta tál
A saláta főételekben is megállja a helyét.

Így készítsd el a salátát!

Öntet:

Keverd össze az eceteket, a mustárt, a tökmagkrémet, a cukrot, a sót és a fehérborsot botmixerrel, majd csurgasd hozzá az olajokat folyamatos, botmixeres keverés mellett!

Saláta:

Főzd a hajdinát 7 percig sós vízben! A paradicsomokat vágd cikkekre! A nagyobb darabokra vágott gomolyát keverd össze a zöldségekkel, a salátával és a főtt hajdinával! Ízesítsd a tökmagos öntettel, és szórd meg a pirított hajdinával!

A cikk és a recept elkészítésében a Felelős Gasztrohős és Szabó Eszti segített nekünk.

Képek: canva

search icon