A megannyi természeti kincset rejtő Mecsek-hegységben megjelentek a tavasz első hírnökei. A hazánkban sokak által kedvelt hóvirággal, hunyorral és sáfránnyal a Zengőn és a Misina-tetőn találkoztunk.
A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében álló védett terület, kirándulók sokaságának nyújt sportolási és kikapcsolódási lehetőséget. A növényvilágában igen gazdag táj, gyakorlatilag egész évben természeti ajándékokkal várja a hegyek szerelmeseit. Így történt, hogy február utolsó napjaiban a tavasz első hírnökei köszöntötték a Zengő 682 méteres csúcsára feltúrázó megfáradt vándort.
Hóvirág
A hóvirág a legkorábban virágzó növények egyike, február és április között nyílik. Virágai gyakran már a fogyatkozó hó alól előbukkanva jelzik a tavasz közeledtét, május folyamán pedig már termést érlelnek. Magvainak olajos függelékét a hangyák előszeretettel fogyasztják, a magokat elhurcolva pedig hozzájárulnak a hóvirágok terjedéséhez. A hóvirágok toktermésük felrepedését követően a következő tél végéig lappangó életet folytatnak.
A hóvirág latin neve a görög gala (tej) és az anthosz (virág) szavakból ered (Galanthus: tejvirágú), hiszen virága a növény kocsányán hintázó három fehér tejcsepphez hasonlít. Latin nevének második tagja, a nivalis pedig a hóra utal, ami virágának színére vagy korai virágzására is vonatkozhat. Az alaptípustól számos eltérő alakja létezik, a nagy gyűjteményes kertek közel 300 formát és változatot tartanak számon. A hóvirág részei nem ehetők, a hagymájában termelődő anyag mérgező, azonban a gyógyászatban gyermekbénulás és Alzheimer-kór kezelése során tapasztalták kedvező hatását. Magyarországon 2005 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 forint.
Kapcsolódó bejegyzések
Megjelentek a tavasz első hírnökei
Már nyílnak a tavasz első hírnökei a természetben.
Hunyor
Hazánkban három faja őshonos: a kisvirágú hunyor, a pirosló hunyor és az illatos hunyor, mindhárom védett. A három Magyarországon őshonos faj elterjedése a földrajzi vikarizmus iskolapéldája. A pirosló hunyor az Északi-középhegységben, a kisvirágú hunyor a Dunántúlon, míg az illatos hunyor a Dél-Dunántúl keleti részén foglalja el ugyanazt az élőhelytípust.
A hunyor alacsony vagy középmagas, kora tavasszal (olykor már télen) virágzó szárazföldi évelő növény. Levelei tenyeresen összetettek, a tőlevelek ölbefogottak. A virág sugaras szimmetriájú, a szirmok kanál- vagy tölcséralakú mézfejtőkké alakultak, a virágtakarót egynemű, színes vagy zöld csészelevelek alkotják. Valamennyi hunyor minden része mérgező, azonban némelyik – például a pirosló hunyor – gyógyhatással is bír. Érdekesség, hogy az ókorban a gonosz szellemek elűzésének szertartásain használták.
Sáfrány
A sáfrány vagy más néven krókusz a nősziromfélék családjába tartozó növénynemzetség, illetve a nemzetséghez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjének elnevezése. A Kárpát-medencében őshonos fajok kora tavasszal, a régebben fűszerként termesztett valódi vagy jóféle sáfrány ősszel virágzik. A kerti dísznövényként használt sárga virágú sáfrányok az aranysáfrány, míg a fehér és lila virágúak a kerti sáfrány nemesített fajtái.
A növényt fűszerként és gyógyszerként egyaránt használják már az ókortól kezdve. Érzéstelenítésre, fájdalomcsillapításra és görcsoldásra alkalmazták. A virág bibéjének gyűjtése nagyon fáradságos munka, termesztése sem egyszerű, ezért rendkívül drága, értéke az aranyéval vetekszik.
Az őshonos hazai fajok védettek, és a dísznövényként termesztett sáfrányhibridek sem használhatók fűszerként. Sáfrányos szeklicével helyettesítik, de ez inkább csak színezésre alkalmas, íze a valódi sáfrányéhoz nem hasonlít. Hatásos lehet a szívinfarktus megelőzésében, krocetin nevű anyaga pedig csökkenti a koleszterinszintet.
Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
Fotó: a szerző archívuma
