Az ökogazdálkodásra vonatkozó új, októberben elfogadott uniós direktíva értelmében, mely többek között a biodiverzitást hívatott védeni, 2030-ig az ökogazdálkodás arányát 25 százalékra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig 50 százalékra kell csökkenteni az Európai Unióban. A magyar kormány is elfogadta az irányelvet, azonban jelezte a betarthatósággal kapcsolatos aggályait.
Az InfoRádió megszólaltatta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárt, aki fontosnak tartotta a biodiverzitás megóvását, azonban a 25%-os arányt, mint célt, irreálisnak:
„Az elmúlt öt évben Magyarországon, alapvetően támogatáspolitikai eszközökkel, megdupláztuk az ökogazdálkodásba bevont területeknek a nagyságát. Ez durván százmilliárdos támogatással volt lehetséges. Ha viszont 25 százalékra kellene emelni a célt, ennek nemcsak a támogatási eszközrendszere, hanem ami a fontosabb, a piaca sem látszik egész Európában.”
Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse szerint betartható az irányelv, és fontos is lenne a kivitelezés:
„Magyarország termőterületeinek 80 százaléka alkalmas arra, hogy vegyszerek nélküli ökológiai termelést folytassunk. […] ma már 400-500 féle egyenként ellenőrzött vegyi anyagot használ a mezőgazdaság, de hogy ezek egymásra milyen kölcsönhatással bírnak, mennyire erősítik egymás hatását, képtelenség kivizsgálni. Miközben több tanulmány szerint is etethető lenne az emberiség kizárólag ökológiai gazdálkodással, helyben termeléssel, a nagyüzemi mezőgazdaság a súlyos klímagondok előidézése mellett az élővilágot is pusztítja. Így a méheket, a beporzókat és a madarakat is, amelyek a segítőink lehetnének, hogy féken tartsunk a mezőgazdasági kártevőinket”
Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezető igazgatója szerint sem reális, hogy 2030-ra eljussunk a 25%-ig, de az ezirányú fejlesztések gazdasági és természetvédelmi szempontból is pozitív hatásúak lehetnek:
„az ökotermékek piaca évi 8-10 százalékos bővüléssel hosszabb távú fenntartható alternatíva tud lenni, még akkor is, ha a termésátlagok összességében alacsonyabbak, hiszen az alacsonyabb termésmennyiségért magasabb árat lehet elkérni, úgy, hogy ráadásul megóvjuk természeti értékeinket.”
