Nincsen tudományos konszenzus arra vonatkozólag, hogy a gomba a zöldségek közé sorolható-e, de azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy az egyik legsokoldalúbb és legtáplálóbb élelmiszernek számít. Ami pedig még talán ennél is fontosabb, hogy az egyik legfenntarthatóbb tápláléknak nevezhető.
Ez többek között annak köszönhető, hogy a gombák termesztéséhez eleve más mezőgazdasági ágazatok melléktermékeit használják fel. Tehéntrágya, kukoricacsutka, vagy épp fűrészpor és szalma alkalmazható termesztőközegként, miközben a termesztésnek a vízigénye is minimális.
1 kg csiperke előállításához csupán valamivel több mint 7 liter vízre van szükség.
Ehhez képest ugyanennyi krumplihoz 200 liter, káposztához 280 liter, míg marhahúshoz 16 ezer liter víz kell. Mindeközben a szükséges termőterület jóval kisebb, ahogy a termesztés közben kibocsátott szén-dioxid mennyisége is. Ráadásul olyan már használaton kívüli épületekben is termeszthető, amelyek másra tényleg nem alkalmasak ( régi istállók, pincék).
Kapcsolódó bejegyzések
Meatless Monday: így használd a gombát és a medvehagymát!
Ez a két nagyszerű alapanyag egymást is jól kiegészíti.
Persze az otthoni termesztés sokkalta nehezebb, mint más zöldségek, például a paradicsom esetén, de a piacokon és az üzletekben minden évszakban beszerezhetők. A legfinomabb gombák egy részét persze hiába is keresnénk az üzletekben: azokért az erdőbe, mezőre kell menni. Mondani sem kell, hogy a saját gyűjtésű mindig vizsgáltassuk be szakértővel!
Annak ellenére, hogy táplálóak, finomak és sokféleképp elkészíthetők, itthon csak évi 2 kg az egy főre vetített átlagos gombafogyasztás, ezen pedig érdemes lehet változtatni. A gomba kiválóan beépíthető a növényi alapú étrendbe, és ahogy látjuk, a hozzá kapcsolódó karbon- és vízlábnyom is szinte eltörpül egyes népszerűbb zöldség-gyümölcs mellett. (diningguide.hu)
