Az avokádó az elmúlt 2 évtized igazi „szuperélelmiszere”, ami nélkül már nem lehet elképzelni egy valamirevaló instagram ételposztot. Mint minden iparszerűen termesztett élelmiszernél, itt is megjelennek a kritikák.
Az avokádót (sok másik népszerű terményhez hasonlóan) monokultúrában termesztik, ami károsítja a biodiverzitást. Előző cikkünkből kiderült, hogy a banán lehet, hogy luxuscikké változik, és a méhek pusztulásában is meghatározó szerepe van a biológiai sokféleség csökkenésének.
Doodi Hazut, az Avokadoim Hungary Kft. tulajdonosa, avokádó importőr, kereskedő jól ismeri az avokádót. A termelőkkel közvetlen kapcsolatban van. Vele gondoljuk végig a kérdés mindkét oldalát.
Doodi Hazut úgy véli, jóval több hasznunk származik az avokádóból, mint amennyi negatívum társul hozzá.
„A növények különböző módon hatnak a földre. Vegyük a burgonyát, mondják, hogy „megöli a földet”. Utána mást kell termesztened az adott területen, hogy visszanyerje az eredeti állapotát, de ez egy bevett gyakorlat. Úgy gondolom az avokádó annyira egészséges és kiváló élelmiszer, hogy amit kárnak tekintünk a termesztésével, azt visszakapjuk a fogyasztása által, miután rendkívül pozitív az egészségre hosszú távon gyakorolt hatása.
Az avokádó munkalehetőséget ad az embereknek, nem csak a termelőknek. Számtalan szegmens kapcsolódik hozzá. Gondoljunk csak a kereskedőkre, szállítókra, importőrökre vagy éppen az éttermekre. Ha a negatívumoktól kialakult torz kép miatt nem vennénk több avokádót, borulna ez a lánc, sok embernek veszélybe kerülne a megélhetése és a jelenlegi gondok súlyosbodnának, ahelyett, hogy megoldás irányába terelődnének.
Ha már van egy ilyen fantasztikus alapanyagunk, ami ennyire egészséges és finom, inkább örömmel kell fogyasztani, ezzel tudjuk segíteni azt is, hogy a termesztési körülményeket megfelelővé tegyék.”
A gyümölcs, ami a heregolyókról kapta a nevét
A gyümölcsöt – néhol olvasni, hogy zöldség, de valójában a babérfélékhez tartózó fa bogyós gyümölcse – már 10.000 évvel ezelőtt a közép-amerikai őslakosok is fogyasztották, majd a maja naptárba is bekerült, az aztékok pedig afrodiziákumnak tartották. Neve is az azték, ahuacatl szóból származik, melynek jelentése nemes egyszerűséggel here. Mivel alakja emlékeztet a férfi „koronaékszerekre”, és gyakran párban lóg, teljesen helytálló az aztékok névadása. A 16. században ebből a kifejezésből kapta meg a ma is használt avokádó nevet.
A földrajzi felfedezések után nem vált azonnal népszerűvé. 1500-1900 között közép-amerikai családi farmok termesztették, és csupán a mexikói konyha használta (mára híressé vált ételük a guacamole). 1900-tól kaliforniai gazdák is elkezdtek vele foglalkozni, és a nagyobb népszerűség érdekében úgy vélték, szükséges lenne más névvel illetni. Ekkor akasztották rá az aligátorkörte nevet, de mások hívták vajgyümölcsnek, avokádókörtének, sajtkörtének. Végül belátták, jobb, ha az avokádónál maradnak.
fotó: canva.com
Igazi superfood!
Az avokádó több mint 10 féle vitamint és vagy 20 féle ásványi anyagot tartalmaz, melyek mindegyike jótékonyan hat szervezetünkre, ezért méltán nevezik csodanövénynek. A-,B-, C-, E-, és K-vitamin mellett található benne még réz, vas, foszfor, magnézium, kalcium és kálium. A gyümölcs közel háromnegyede vízből áll, további 15%-a pedig olaj, aminek kétharmadát egyszeresen telítetlen olajsav teszi ki, de telített és többszörösen telített zsírsavakban is bővelkedik. Továbbá rostban és fehérjében is gazdag. Számtalan diétának az alapja, és nem mellesleg a neutrális ízére is rá lehet kapni. Mára olyannyira népszerű, hogy több kontinensen termesztik. Legtöbben sósan, de Brazíliában és távol keleten édesen, tejjel és csokoládéval, fagylaltban és turmixban is fogyasztják.
Ennek a rendkívüli népszerűségnek ára van. Az avokádót monokultúrákban termesztik, mely komoly terhet ró a természetre. Évente 5,7 millió tonna avokádó fogy a nagyvilágban. 20 évvel ezelőtt egy átlagos amerikai mindössze 90 gramm avokádót evett egy évben, mára ez 3,5 kilogrammra emelkedett, tehát a kereslet exponenciálisan növekszik, amit a termelők igyekeznek kielégíteni. A növény trópusi melegben érzi jól magát, és rendkívül magas a vízigénye is. 1 kg avokádó megtermeléséhez 2000 liter vízre van szükség. Összehasonlításképpen: ugyanennyi almához 822, banánhoz 790, körtéhez 547, narancshoz csupán 110 liter víz szükséges. Maga az ültetvény szerencsére kártevőkkel szemben elég ellenálló, így nem igényel sok növényvédőszert, ellenben csak 5-12 év alatt fordul termőre egy fa.
Egy hely, ahol az avokádó előbb kap vizet, mint az emberek
Chilében, bár nem őshonos, régi hagyománya van a gyümölcsnek, így az egyik legnagyobb importőrnek számít. Az ottani avokádótermesztés Petorca városában összpontosul, mely Chile középső részén található, egy igen meleg és száraz klímájú vidéken. Az avokádó igen jövedelmező, így a gazdák a legnagyobb terméshozamot célozzák meg. Az egyébként rendkívül száraz régióban minden megtermelt hektárhoz napi 100.000 liter víz szükséges (ez 1000 ember napi vízhasználatával megegyező).
2011-ben odáig fajultak a dolgok, hogy a régió fő vízellátó folyóját megcsapolták az avokádófarmerek. Légi felvételekkel 65 illegális csatornát lepleztek le, melyek a folyóból az ültetvényekre terelték a vizet. Ezeket a csatornákat azóta felszámolták, de sajnos ez csak a jéghegy csúcsa volt. Chilében a rossz privatizáció miatt a vízkészletek is magán kézbe kerültek, ezért tart ott a régió, hogy a lakosoknak platós kocsival hordják az ivóvizet, míg a nagy avokádóimportőrök farmjain zöldellnek a fák.
A Guardiennek nyilatkozó vízügyi aktivisták elmondták, hogy a platón szállított víz gyakran rossz minőségű, és ha fellépnek a nagyvállalatok ellen, életveszélyes fenyegetésekben van részük. A kisebb gazdák, akik nem jutottak öntözővízhez, már tönkrementek, és a város is kezd elnéptelenedni a rossz körülmények miatt.
fotó: Alice Facchini/thegguardian.com
Doodi Hazut:
„Az, hogy több víz szükséges hozzá, mint a banánhoz vagy a citromhoz, az igaz, de nem lehet mindenhol csak citrusokat termeszteni. Izraelben rengeteg citrusfélét termesztettünk, de változott a kereslet, így igazodni kellett hozzá.
Izraelben rengeteg avokádót termelnek, pedig kevés a víz, de találtak rá megoldást, úgynevezett „reciklált” vizet használnak. A vízfogyasztás és felhasználás tehát technológia módszer kérdése, ami a világon bárhol használható lenne. Ezzel optimalizálható az öntözés.
A chilei vízkészlet kisajátítása elsősorban a kormány hibája, nem a gyümölcsé. A fő kérdés tehát, miért olyan helyeken termesztik, ahol kevés a víz, miért nem ott, ahol ez nem gond? Én biztos vagyok benne, ahogy nő a kereslet, a világ korrigálja önmagát, tehát meg fogják találni a legalkalmasabb és legköltséghatékonyabb helyeket a termesztésre.”
Avokádó nyomán erdőirtás és bandaháború
Mexikó a gyümölcs igazi hazája, itt termesztik a világ avokádójának 30-40%-át. A dél-nyugati Michoacán állam, azon belül is Tancitaro városa számít az avokádó fellegvárának, itt termelik meg a mexikói termény 72%-át. A hatalmas keresletnövekedés miatt felment az értéke a birtokoknak, évi 25,8 millió forint profitot termelnek hektáronként az ültetvények. Csak Tancitaroban a napi termelés értéke több, mint 1 millió dollár, a lakosság 20%-nak a megélhetése közvetlenül az avokádótermeléshez köthető.
Nem véletlen, hogy illegális erdőirtással igyekeznek növelni a gazdálkodás alá vont területek számát. 2001 és 2010 között megháromszorozódott az ültetvények száma, és évente 6-8 ezer hektár erdő vált az avokádótermesztés áldozatává. Michoacánban mára az erdős területek nagysága megegyezik az ültetvényekével. Bár a terület vízben gazdagabb, de a kiszáradás itt is terítéken van. A Kanadából télire ide érkező amerikai királylepkék lakóhelye is egyre szűkül, így populációjuk is tizedelődik.
fotó: Los Angeles Times
Ahol az avokádó a marihuánánál is értékesebb
Ismerve ezeket az árbevételeket, nem véletlen nevezik zöld aranynak is. Értéke immár vetekszik a marihuánaültetvények árbevételeivel, és ahol ekkora a profit, megjelennek a bűnbandák.
Mexikóban a kartelek működése nem újkeletű, de az, hogy az avokádóra is rátették a kezüket, már újdonságnak hat. Eleinte csak a drogpénzek tisztára mosása végett vásárolták be magukat, aztán Michaocán tartományban fő profiljukká vált az avokádózás. Ezen a területen azonos elven működtek az avokádó kartelek, mint a kolumbiai kokainbandák.
2006-ban a mexikói állam háborút indított a drogkereskedők ellen, ennek hatására szétestek a nagy kartelek, és a kisebbek teljesen rátelepedtek az avokádóra. 2006-ban 5 bandatag fejét dobták a helyi discoba. 2006-2018 között 10.000 gyilkosság történt. A 2000-es évek közepén jellemzőek voltak az emberrablások, a nagyobb gazdák családtagjait rabolták el, majd váltságdíjat vagy a területük átadását követelték. Több tízezres létszámú avokádó-kartell jött létre, mely Templomos Lovagok nevet viseli. A 2010-es évek végére úgy elfajultak a dolgok, hogy az egész iparágat – a termeléstől a csomagoláson át egészen az értékesítésig – markukban tartották és védelmi pénzekkel sarcolták a még nem a banda alá tartozó termesztőket.
fotó: Los Angeles Times
Mivel a helyi rendvédelmi szervek tehetetlenek voltak, a termesztők összefogtak, és magánseregeket fogadtak. Jól mutatja, hogy mennyire komoly fegyverzettel bírnak, hogy egy bandatámadás esetén 10 helyi rendőr vesztette életét, mivel nem rendelkeztek páncélozott járművel, de a magánhadsereg jobb felszerelésének köszönhetően visszaverte őket. Ellenőrzőpontokat létesítettek, és folyamatos jelenlétükkel visszaszorították a kartelt. Tancitaro városa manapság már békés, de ehhez szükség van a zsoldosokra is. Bár van polgármestere a városnak, de a legerősebb döntéshozó szervezet az Avokádó Termesztők Tanácsa. Bár most érzékeny béke honol a városban, egyes hangok azt rebesgetik, hogy a kartelek helyét a magánhadseregek vették át.
Doodi Hazut:
„A mexikói helyzetet illetően, ezek az emberek nem az avokádó miatt válnak bűnözőkké, hanem mert nincsenek kontrolálva az illegális szereplők. Európában egyébként rendkívül erős a szabályozás, az ide érkező gyümölcsök-zöldségek esetében 99%-ban biztosak lehetünk benne, hogy ellenőrzött körülmények vannak a háttérben (mind a környezeti, mind a munka és egyéb feltételek vonatkozásában). Európába elsősorban Izraelből, Spanyolországból, Peruból, Chiléből, Kolumbiából érkezik a gyümölcs. A mexikói avokádót nagy részét helyben, illetve az USA-ban fogyasztják el.”
Nyilatkozta Doodi Hazut, Avokadoim Hungary Kft. tulajdonosa.
fotó: Boros Regina, Avokádóim
Ha érdekelnek az egzotikus termékek és a hátterük, ajánlom a Netflixen futó Rotten dokumentumfilm-sorozatot, de mint az avokádónál láttuk, minden esetben érdemes utánajárni az egyes témáknak, mert a műsor hajlamos csak az érem egyik oldalát bemutatni.