A világ népességének negyede nem jut tiszta, egészséges ivóvízhez, a probléma pedig még több embert érinthet a fokozódó éghajlatváltozás hatására megjelenő szélsőséges időjárási események miatt. Azok a folyamatok ugyanis, melyek a víz mennyiségét befolyásolják, egyben annak minőségére is kihatással lehetnek.
A Másfélfok cikkéből kiderül, hogy miközben az emberiség közel harmadának megfelelően kezet mosni sincs lehetősége, és minden negyedik embernek nem jut biztonságos ivóvíz, az éghajlatváltozás hatásai közvetlenül és közvetve is növelik a szennyező anyagok koncentrációját a vizekben.
A probléma legfőbb forrását olyan okok jelentik, mint a vizek általános melegedése, a szélsőséges időjárási események ás következményeik (pl. árvizek és erdőtüzek), a permafroszt és a gleccserek olvadása, valamint a szélsőséges események és az olvadás hatására fokozódó talajerózió. Ezen események ráadásul egyre gyakoribbá válnak, így a vízminőséget romlása is egyre valószínűbb következmény.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan locsoljunk olcsóbban és okosabban?
Mivel és hogyan érdemes öntözni a nyári melegben? Esetleg kiváltható a locsolás valahogyan? A cikkben ezekről lesz szó.
Ehhez hozzájön az is, hogy túl sok vizet fogyasztunk mezőgazdasági és ipari célokra, ráadásul ezen folyamatok során további szennyezéssel rontjuk a vizek minőségét. De említhetők olyan, részben a felmelegedésből fakadó következmények, mint a fokozott algavirágzás, amely amellett, hogy befolyásolja a vizeink ízét, szagát, méreganyagok és kórokozók feldúsulását eredményezheti. Ez itthon sem ismeretlen probléma, elég csak a Balatonban lassan már évről–évre bekövetkező algásodást említeni.
Szintén a vízminőséget ronthatják az olvadó gleccserek és a permafroszt. Ezekből például olyan, mára már betiltott vegyszerek olvadhatnak ki, melyek évtizedekkel ezelőtt ülepedtek ki a légkörből.
A további problémákról is részletesen beszámoló cikkben a megoldási lehetőségeket is részletezik. Ilyenek lehetnek például a vizes élőhelyek megőrzése és az egészséges édesvízi ökoszisztémák erősítése. Ezek a természetes vízszűrő és árvízszabályozó rendszerek amellett, hogy a biodiverzitásnak is jót tesznek a talajeróziót is mérsékelhetik.
De épp ilyen fontos a változásokhoz alkalmazkodó csatornarhálózatok és víztisztító rendszerek fejlesztése is. Természetesen ennek ki kell egészülnie olyan, magától értetődő dolgokkal, mint például a vízpazarlás csökkentése.
