Egy friss kutatás rávilágított arra, hogy a különböző generációk nem csak mást értenek fenntarthatóság alatt, de nagyon eltérő dolgok motiválják őket a fenntarthatóságra, miközben saját magát szinte mindenki aktívabb cselekvőnek tartja korosztálya többi tagjánál.
A SteiGen és az UniCredit Bank közös kutatása négy generációt vizsgálva térképezte fel, hogy mit gondolunk a fenntarthatóságról, mit teszünk érte és milyen tevékenységeket társítunk hozzá.
Mit értünk fenntarthatóság alatt?
A kutatás szerint a fenntarthatóság mindenkinek mást jelent: a megkérdezettek több mint 50 cselekvést társítottak hozzá a szelektív hulladékgyűjtéstől a tudatos vásárlásig. Olyan ideákkal azonosítják, mint a lehetőségek és igények közötti egyensúly, a pazarlás csökkentése vagy a nem-kizsákmányoló életforma. A szemetelés generációtól függetlenül a leggyakrabb spontán említett problémakör.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan befolyásolja az Y generáció pénzügyi döntéseit a klímaváltozás?
Az idősebb, 33 és 40 év közötti Y generációsok mintegy 76%-a gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent a társadalomra nézve – derül ki a The Harris Poll által a CNBC Make It megbízásából márciusban végzett felmérésből, amelyben 1000 amerikai felnőttet kérdeztek meg különböző témákról.
Sok fenntartható dolgot végzünk a mindennapokban, ám sokukat nem tudatosan a fenntarthatóságért. Az anyagi előnnyel járó cselekvések(pl. leoltom a villanyt, lecsavarom a fűtést, hogy spóroljak az árammal), vagy a személyes előnyökkel járó tettek (pl. azért kerékpározom, hogy fogyjak és nem azért, hogy zöldebb legyen a bolygó) sokszor erősebb mozgatórugók. A válaszadók 46%-a egyetért azzal az állítással, hogy „valójában csak az anyagi érdekek (spórolás) vezérlik az embereket, és nem a környezetre való figyelés”.
Különböző generációk, különböző kihívások
A kutatás 4 különböző generációt vizsgált. A babyboomereket (1946-64 között születettek), az X generációt (1965-1979), az Y generációt (1980-1994) és a Z generációt (1995-2003). Az egyes korosztályok kérdésekre adott válaszai meglehetősen eltérő képet mutattak.
A kutatás szerint a babyboomerek például inkább takarékosak. Nekik alap, hogy az étel nem kerülhet a szemétbe, és ha elromlik valami, nem vesznek újat, előbb próbálják megjavítani. Eközben kritikusak a saját korosztályukkal: a fűtés korszerűsítés, az élelmiszer újrahasznosítás és a takarékos áramhasználat kapcsán kiemelik a korosztályuk szerepét, de felróják neki, hogy a cselekedeteiket sokszor a takarékoskodás és nem a környezettudatosság mozgatja.
Mi vagyunk az a korosztály, akiknek a legnagyobb változásokon kellett keresztülmennie, bele kellett tanulnunk, hogy a fenntarthatóság olyasmi, amit „csinálni kell”.
– mondják.
Az X generáció velük szemben sokszor attól tart, hogy a komfortzónájukon kívülre esnek. Így aztán nem szívesen mond le a fenntarthatóság kedvéért az autójáról vagy a repülésről. Az X generáció már nem akar flakonos, vegyszeres világban élni. Maximalista, ezért számos módon óvja környezetét, de a nehezen megszerzett kényelmet és a komfortzónáját nem szívesen engedi el, mert mint mondja „ha ki van akasztva a vászonzsák, úgy jó, de ha több energiát kell befektetni, akkor nyilván az ember nem annyira motivált”.
Zuhanunk egy szakadékba, és valahol meg kéne kapaszkodnunk, hogy az utódaink is megfelelő mennyiségű vizet és élelmiszert örökölhessenek. A fenntarthatóság áldozathozatal, hogy szerencsétlen gyerekem is lásson még zöldet és ehessen lazacot.
–mondják az X generáció tagjai
És a legfiatalabbak?
Az Y generáció fogalmai között megjelenik az egyszerűbb élet, a tudatos fogyasztás, a zero waste, és az anyagok körforgásának igénye (használt ruha, újrahasznosított műanyag). Meglepő, de mégis ezt a generációt érdekli legkevésbé a fenntarthatóság. Tele vannak kételyekkel, például valóban újrahasznosul-e a szelektíven gyűjtött hulladék. A generáció szorongását az is táplálja, hogy mások épp tőlük várnak megoldást a fenntarthatóság problémáira, így a nyomás is nagy rajtuk.
A 25 év alatti Z-generációsok 57%-a érzi azt, hogy nekik kell majd ezt a kérdést megoldani. Sokan szeretnének vegyszerek nélküli, önellátó saját kertet, szakítani a fast fashion-nel, az állatokon tesztelt termékekkel, a státuszszimbólumnak számító autóval, örökre a PET-palackkal. Zero waste csoportokból inspirálódnak, ecettel és citromsavval takarítanak, zacskó helyett vászontáskát használnak. De szorongásból nekik is jut bőven, elsőként náluk merül fel, hogy merjenek-e gyermeket vállalni ebbe a világba.
Nekem pozitív a szó, hogy fenntarthatóság, de kivált bennem valami szorongást is, ettől azt érzem, hogy tennem kell valamit, mert nem nézhetem, hogy a teknős orrában van a szívószál.
