A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem kutatói 300, mintegy egymillió éves homo sapienstől származó kövületet vizsgálva arra keresték a választ, milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és milyen egyéb éghajlati viszonyok jellemezték az adott egyed életkörülményeit. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikációjuk szerint szoros kapcsolat van a hőmérséklet és a test mérete között, mely azt bizonyítja, hogy a klímának fontos szerepe volt ebben az időszakban a testméret alakulásában.

A klíma és a testtömeg között feltárt kapcsolat egybevág a Bergmann-féle biogeográfiai szabállyal, mely szerint hidegebb környezetben nagyobb a testtömeg. Ez nem csak az ember esetében, hanem például olyan fajoknál, mint a medvék is megfigyelhető, hiszen a Déli-sarkvidéken élő jegesmedvék például jóval nagyobb tömegűek, mint a melegebb éghajlaton élő barnamedvék.

A tanulmány emellett összefüggést talált az agy mérete és a klíma között is. Az eredmények szerint ugyanakkor a környezeti tényezőknek jóval kisebb hatása van az agy, mint a test méretére. Ez alátámasztja, hogy az agy és a test mérete különböző evolúciós nyomás alatt áll, ezért különböző okok miatt növekszik. A kutatók úgy látják, hogy önmagában a hőmérsékletnek nincs hatása az agy méretére, sokkal inkább a stabilitás a döntő tényező, minél stabilabb az éghajlat annál nagyobb lehet az agy, melynek működése sok energiát igényel. Az energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges tápanyag elérésének előfeltétele pedig a stabil környezet. A környezeten kívül az agy méretét a viselkedés is befolyásolhatja.

A múlt utalhat a jövőre, tanulhatunk belőle. De nem vonhatunk le egyszerű következtetéseket. Miközben most azt látjuk, hogy a klíma egyre melegszik, nem következtethetünk ebből arra, hogy az emberek teste emiatt egyre kisebb lesz.

emelte ki Manuel Will, a Tübingeni Egyetem szakértője, aki szerint az evolúció folyamatosan tart, de ma más tényezők hatnak, mint egymillió éve.

(hvg.hu)

(fotó: pexels – cottonbro)