A Turista Magazin összeállításában olyan hazai fasorokat mutatnak be, amelyek minden évszakban elbűvölnek, ezért megéri köréjük szervezni egy kirándulást. 

1. Fenékpusztai feketefenyősor

A különleges, feketefenyőkből álló fasort 1880-ban telepíttette az angol származású Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége, akiről úgy tartják, kedvenc elfoglaltságai közé tartozott a kocsizás. Itt, az egykori fenékpusztai majorban angol telivéreket tenyésztettek: innen kerültek ki a Festeticsek híres versenylovai. Az utat tehát lovaglásra és kocsizásra tervezték, utóbbi miatt – a szájhagyomány szerint – alaposan fel is nyesték a fenyők ágait. Az állomány idővel igencsak foghíjassá vált, a fák mintegy fele kipusztult, így 1944-ben a feketefenyő austriaca változatával töltötték ki az üres helyeket. Ma nordic walking útvonal vezet a fák árnyékában, pihenőhelyekkel és információs táblákkal. Az allé a Keszthelytől Balatonszentgyörgyre vezető 71-es úttal párhuzamos, és elvezet Magyarország egyik legjelentősebb régészeti területéhez, a fenékpusztai római romokhoz, ahol egy 4. századi erőd maradványai láthatók. Az út a Szendrey Júlia-emlékház mellett is elhalad.

2. Lés-erdő

Fertőd, az Esterházyak egykori birtoka nemcsak történelmi emlékekben, hanem látványos facsoportokban is bővelkedik. A település határában álló kastélypark legnagyobb kiterjedésű része a Lés-erdő, amely 176 hektáron terül el. A 18. században „partierdőként” vált a park részévé, ahol Esterházy „Fényes” Miklós herceg és főúri vendégei napokat töltöttek el a mulatóházakkal, szökőkutakkal, fasorokkal ékesített erdőben. A részben a 18. században, részben a 19–20. század fordulóján ültetett fasorokból még ma is több mint háromezer sorfa és mintegy kilenc kilométernyi allé létezik. Jelenleg a Lés-erdő faállományának körülbelül felét a kocsányos tölgy, egyharmadát pedig a csertölgy alkotja. A kastély parkját 2015-ben újították fel: mintegy 2400 cserjét, 9000 rózsát és 105 fát ültettek. Ha már itt járunk, ne hagyjuk ki magát a barokk épületet sem!

3. Ilona-völgyi fasor

A Parádfürdőtől délre található, mintegy 1,5 km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasor az ország legmagasabb természetes zuhatagához, az Ilona-völgyi vízeséshez vezeti a túrázót. Az erdei út két oldalán sorakozó fákat gróf Károlyi Mihály telepíttette a 19–20. század fordulóján, a Parádfürdő és Recsk közötti gesztenyefasorral közel egy időben. Az Ilona-völgyi fasor 1975 óta helyi jelentőségű védett természeti érték. Miközben a hatalmas fák lombjai alatt a vízesés felé haladunk, érdemes elidőzni kicsit a Szent István-csevicekútnál, ahol megkóstolhatjuk a különleges ízű mátrai csevicét.

4. Lipóti gesztenyesor

Ha valaki a Szigetközbe látogat, megéri végigmenni autóval, de akár gyalog is a Lipótot Darnózselivel összekötő közúton. Magyarország egyik legszebb gesztenyefasorát láthatjuk itt, amely több mint 2 kilométer hosszan vezet a két szigetközi község között. Az allé fái teljes pompájukban állnak az út két oldalán, és természetes alagutat formáznak. Különösen virágzás idején nyújt lenyűgöző látványt ez a fasor. Nyáron a zöld, ősszel a sokszínű lombsátor nyújt felejthetetlen látványt. De télen sem utolsó, amikor a zúzmara vagy a hó megül az ágakon, és fehér kéreggel vonja be a csupasz fákat.

5. Balatonföldvár platánsorai

A 19. század végén ültetett, helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánított platánsor azt az 1200 méter hosszú sétányt szegélyezi, amelyet Kvassay Jenő vízmérnökről neveztek el. A déli part leghíresebb sétánya – amelyet a füredi Tagore testvéreként is emlegetnek – a balatonföldvári kikötőtől indul és a Csigaház vendéglőig tart. A Somogyi Béla és a Rákóczi Ferenc utcában szintén platánok alatt sétálhatunk.

6. Fenyves allé

A füzérradványi Károlyi-kastély angolparkját hazánk egyik legszebb történeti kertjének tartják. Ez nem is áll messze az igazságtól, főleg azóta, hogy 2015-ben az egész kastélyparkot megújították. Ugyanebben az évben sor került a kastélyhoz vezető út mentén található, mintegy 850 méter hosszú fenyőfasor megifjítására is. Az allé fekete- és erdeifenyőkből áll, amelyeket a 19–20. század fordulóján ültettek. A park számos növényritkasággal büszkélkedhet, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Találunk itt több száz éves faóriásokat, 200–300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb a látogatók körében az a két gigantikus platánfa, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak, és a kastélyparkban csordogáló patak partján magasodnak.

7. Alcsútdobozi platánsor

A 19. században nagy divat volt a növényhonosítás Magyarországon. Az 1800-as évek első felét a dendrológusok „platánkorszakként” emlegetik, mert akkoriban előszeretettel telepítettek nagyobb, rendszerint más klímaövből, illetve kontinensről származó fákat, jellemzően platánt, vadgesztenyét és szivarfát, de felbukkant többek között az ezüst juhar és a tulipánfa is. A korszakot tetten érhetjük Szarvason és Alcsútdobozon is. Utóbbi településen József főherceg az 1800-as évek elején alakított ki platánfaallét. Az Alcsútdoboz felé vezető etyeki utat most mintegy 200 terebélyes fa szegélyezi. A fasorral egy időben létesült az itt található kastély angolparkja is, amelyet most Alcsúti Arborétum néven ismerünk, és – bár a hóvirágok a leghíresebbek – számos egzotikus növénynek ad otthont.

8. Piliscsaba fasorai

Aki szereti a fasorokat, az Piliscsabán, illetve Klotildligeten biztosan talál magának kedvencet. Az egy négyzetméterre eső védett fák és fasorok száma talán itt a legnagyobb az országban. A Mátyás király út és a Kálmán király útja vonaltól, illetve a vasúti sínektől észak-északkelet felé eső városrészben számos természetvédelmi oltalom alatt álló fa, fasor, park található. A klotildligeti allékat még József főherceg parancsára telepítették a 20. század elején. Rendkívül látványos a Kossuth Lajos utcában található közel 100 éves platánfasor, de hasonlóan szép a Wesselényi utcai tölgyfasor, illetve a Széchenyi István utcai és a Zrínyi utcai feketefenyősor is.

9. Nagycenki hársfasor

Nagycenk neve a 18. századtól kezdve összefonódott a Széchenyi családdal. Ennek emlékét őrzi ma a településen a kastély és a mauzóleum, ahol Széchenyi István is nyugszik, illetve az a kettős hársfasor, amelyet Európa egyik legszebbjének tartanak. Az allét Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttette 1754-ben. A 450 darab hársfa napjainkra igen tekintélyessé növekedett: 16 méter magasak, törzsátmérőjük egyméteres. Ha a kastélytól sétálunk végig az impozáns, több mint két kilométer hosszú allén, Széchényi Béla és Erdődy Hanna sírjánál lyukadunk ki. A feleség fiatalon, 26 évesen hunyt el gyermekágyi lázban, második lányuk születése után, és saját kívánsága szerint temették el a fasor végébe. Széchényi Béla sosem nősült újra, 46 évvel később temették felesége mellé. A síremlék szarkofág formájú, és bronz domborművek díszítik, amelyek Kundmann Károly bécsi szobrász munkái.

10. A Lupa-sziget platánfasorai

A Lupa-sziget egy közel 800 méter hosszú „földdarabka”, amely a Duna szentendrei ágában található, a budakalászi part és a Szentendrei-sziget között. A közigazgatásilag Budakalászhoz tartozó sziget a tehetős pomázi, szerb származású polgárokról, a Luppákról kapta a nevét, akik a 19. század közepétől az 1930-as évek elejéig birtokolták a területet. A tulajdonosváltás után a szigetet felparcellázták, és a budapesti elit tagjai fedezték fel maguknak. A következő években sorra épültek a szebbnél szebb – Bauhaus és késői art deco – nyaralók, a sziget pedig néhány év leforgása alatt korabeli építészeti alkotások egyedülálló gyűjtőhelyévé vált. Az építőanyagot csónakkal, majd gyalogosan, háton vagy talicskákon szállították a helyszínre: a kis területen utak nem épültek, csak egy hosszú, keskeny sétány fut végig a sziget közepén. Ennek két oldalára telepítették a parcellázással egy időben a platánfasorokat, amelyek egyedei mára 20-30 méteres óriásokká cseperedtek, törzseik pedig valóságos oszlopcsarnokot alkotnak az út mentén, megadva a sziget alaphangulatát. Igazi stresszmentes övezet. A szigetet komppal lehet megközelíteni. Persze kajakkal vagy kenuval is elérhető – egy kellemes vízitúrával – a Római-partról vagy a Margit-szigetről.

Forrás: http://www.origo.hu/utazas/20180730-ot-gyonyoru-fasor-magyarorszagon.html