Nincs rá egyértelmű megoldásom, mert kénytelen vagyok visszakérdezni: mi a cél? Mire szeretnéd használni, mennyi vízre lesz szükséged? Nézzük meg!

Egy régi ismerősöm mondta, hogy „gyerek és eső sosem jön rosszkor”. Most nem ezzel az állítással fogunk foglalkozni, hanem azzal, hogy ha jön az eső, mihez kezdjünk vele, főleg ilyen vízdíjak mellett. Amikor ugyanis slagból kényszerülök locsolni, azt látom, ahogy a pénzem folyik ki a huszonöt méteres csövön át a földbe. De szerencsére csak ritkán kényszerülök erre, mert folyamatos adaptálódással kiépítettem egy esővíztároló rendszert. Először is fel kellett mérnem az igényeimet.

Magaságyásaid vannak, vagy a kertet szántottad fel? Mekkora részt? Milyen növények vannak benne: inkább vízigényesek, vagy sem? Milyen lesz az év? Hát, igen. Nem tudhatjuk mindenre a választ, és muszáj túllőnünk a tárolási kapacitásunkat, hogy ne a kert lássa a kárát a szárazságnak. Idén nagyjából 400 liter volt az a mennyiség, amit a pár magaságyásom megivott két esőzés között, és eddig csak egyszer kellett slagoznom.

Miben tárold? A nagyáruházak már számos esztétikus és/vagy inkább a használhatóság felé eltolódott áruval igyekeznek kielégíteni a vevők esővíztárolási igényeit. Ha csak egy kis virágoskerted van, bőven megfelelnek a kisebb, 200 liter körüli „edények”, de ha komolyan gondolod, akkor a fémvázzal is megerősített 500 literesig meg se állj, ugyanis vízből sosem lehet elég. Nemcsak a veteményes vagy a virágágyás hálálja meg, hanem a nagy melegben a fák és a bokrok is, hogy a gyepről ne is beszéljünk…

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan hasznosulhat újra az esővíz Budapesten?

Budapestet a SZIE kutatója csapadék újrahasznosítás tekintetében zónákra osztotta fel.