A talaj tulajdonképpen fekete arany, de lassan kifogyunk belőle. Az ENSZ végesnek nyilvánította a termőföldkészletet, és 60 éven belül katasztrofális veszteséget jósol.
„Vannak olyan helyek, ahol már az összes termőtalajt elveszett” – mondta Jo Handelsman, az „Egy világ talaj nélkül” című könyv szerzője, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora.
Az ENSZ sivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezménye szerint a talajromlás hatása 2050-re világszerte 23 billió dollárnyi élelmiszer-, ökoszisztéma- és jövedelemveszteséget okozhat. A talajerózió miatt pedig 2050-re a terméshozamok akár 10%-kal is csökkenhetnek, ami több millió hektár termőföld eltűnésével egyenértékű.
Ha pedig a világ elveszíti a talaját, veszélybe kerül az élelmiszerellátás, a tiszta ivóvíz és a biológiai sokféleség. Ráadásul a termőföld fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésében is. A Columbia Climate School szerint a talaj több mint háromszor annyi szenet tartalmaz, mint a földi légkör, és négyszer annyit, mint az összes élő növény és állat együttvéve.
„A talaj a bolygó biológiai sokféleségének több mint negyedének az élőhelye. Minden gramm földben több millió baktérium- és gombasejt található, amelyek nagyon fontos szerepet játszanak az összes ökológiai rendszerben” – magyarázta Reza Afshar, a Rodale Intézet regeneratív mezőgazdasági kutatófarmjának vezető tudósa.
A pennsylvaniai Kutztownban található Rodale Intézet a modern biogazdálkodás szülőhelyeként ismert. „Az itt végzett projektjeink középpontjában a talaj egészségének javítása és helyreállítása áll. Van egy gazdálkodási rendszerkísérletünk, amely már 42 éve működik” – mondta Afshar. Ez a leghosszabb ideje tartó kísérlet, ami összehasonlítja a bio- és a hagyományos gabonatermesztési rendszereket.
A kutatás megállapította, hogy a biogazdálkodás aszályos időszakokban is akár 40%-kal magasabb terméshozamot biztosít, így nagyobb nyereséget hozhat a gazdáknak, és 40%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a hagyományos mezőgazdasági rendszerek.
Forrás (cnbc.com)
