A tavasz második felében beindulnak a zöld gyíkok, és nevüket meghazudtolva bekékülnek. Persze nem teljesen, de igazi egzotikus hüllőkké válnak.
Nemcsak a fácánok arcrózsája pirosodik ki a párzási időszakra, hogy a hazai faunánál maradjunk, de említhetnénk a rendkívül színpompás paradicsommadarakat is. Ha a nőstényeket kell lenyűgözni, nemcsak az ember képes túllőni azon, ami tényleg önmaga, hanem az állatok is. A gímbika ezért gyűjt (valamint a vetélytársak elijesztésére) mindenféle fűt-fát az agancsára, ezért van megannyi madárnak vagy akár az (ugró)póknak párzási tánca. Az itthon védett és őshonos zöld gyík sem kivétel, aki már áprilistól nászdíszben jár egészen a nyár közepéig.
Május végével a hazai viszonylatban relatíve nagy méretűnek számító Lacerta viridis hímjei úgy döntenek, ideje pár után nézni. Mivel ilyenkor sokan döntenek így, heves harcok kezdődnek közöttük, aminek a vége rengeteg sérülés vagy levetett farok. Amelyikük viszont győzedelmeskedik, már viheti is a nőstényt, és akár évekig együtt is maradhatnak. A szerelemből júniusra lesznek tojások, amelyeket a nőstény erősen védelmez. Aztán a nyolcvan nap után kikelő csöppségeket már annyira nem kell, ők egyből vadászni kezdenek.
Ügyes vadász, akár a kisebb madarak és rágcsálók fészkeit is prédálhatja, de javarészt rovarokat fogyaszt. Hüllő lévén októberrel telelni tér, s csak áprilisban bújik elő. Ha találkozni szeretnénk vele, keressük a fás-bokros déli lejtőket, de gyakran rálelhetünk temetőkben, parkokban is.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a világ legkisebb hüllője!
Egészen elképesztő, hogy még a mai napig is tömegesen találnak új fajokat a kutatók, most viszont egy egészen különleges állatot fedeztek fel, hiszen a Brookesia nana nevű kaméleonfaj valószínűleg a világ legkisebb hüllője.
