Télvíz idején nem ritka, hogy az erdőt járva belebotlunk almakupacokba vagy kiszórt kukoricába, esetleg cukorrépába. De mit keresnek ezek ott? Szemét, vagy valami más miatt került oda a sok szerves anyag?

Kezdjük mindjárt a legelején! Ha ilyen kupacokba botlunk, szinte biztos, hogy eltévedtünk, és jó messze kerültünk a turistajelzéstől. Úgyhogy jobb lesz megfordulni és visszaténferegni oda, ahol utoljára láttunk ilyet. Semmiképp se járjuk körbe vagy bolygassuk meg, ennél rosszabbat aligha tehetnénk emberrel, állattal egyaránt.

Ezek az „asztalok” ugyanis az esetek 99 százalékában az erdő vadjának lettek „terítve”, s többféle célt szolgálnak. Két okból lelhetünk takarmányra: az egyik az, hogy a vadgazdálkodók egy kis kiegészítő táplálékkal igyekeznek átsegíteni a télen az erdő lakóit, a másik az, hogy meg akarják könnyíteni a vadászatot.

Az előbbiről megoszlanak a vélemények, ugyanis egyre több tanulmány szól arról, hogy a téli kiegészítő etetés alig mutatható ki a vad ürülékében, tehát a téli kiegészítő takarmányozás inkább csak egy kis extra, semmint létszükséglet. Az viszont már jóval közelebb áll a valósághoz, hogy ezek a szórók a vadat egy adott helyre koncentrálják, ami megkönnyíti a vadászatot, és számos más okból életmentő is lehet.

Magyarország káprázatos vadvilágú ország, s vadfajaink létszáma is irigylésre méltó, de a helyzet nem konfliktusmentes. A vad–gépjármű-ütközések számán sajnos van még mit faragni. Nem állíthatunk minden szarvas és vaddisznó mellé rendőrt, de azon lehet segíteni, hogy lehetőleg a közutaktól távolabb töltsék a napjaikat. Ezért számos helyen olyan vadetetőket vagy itatókat alakítanak fel, amelyek elvonják őket az utak közeléből. Persze ez sem százszázalékos, de jóval több a semminél.

Szóval ha ilyet találtok, valószínűleg ti vagytok rossz helyen, és ha összejárkáljátok, a vad nem megy oda bizalommal, sőt inkább elkerüli. Emellett azért is veszélyes, mert többek közt az afrikai sertéspestist is bakancson hozták át a Pilisbe a túrázók, legalábbis ez eddig a legvalószínűbb. Járjatok nyitott szemmel odakinn, és ne feledjétek, az erdő nem csak az emberé!

Kapcsolódó bejegyzések

Vadászat miatt betelepített állatok okozhatják a szürke fogoly kihalását hazánkban

A fácánfélék családjába tartozó szürke fogoly hazai állománya 90%-kal csökkent, az Agrárminisztérium döntése pedig végleg megpecsételheti a sorsukat.