A tengerek vize miért sós? A folyóké és a tavaké miért nem? Egyáltalán hogy kerül a só a vízbe? A sokakat érdeklő vizes kérdésekre a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Vagy mégsem?
Valójában az édesvíz is sós, csak annyira alacsony a só aránya benne, hogy nem érezzük se az ízét, se egyéb hatását.
Hogy kerül a só a vízbe?
Úgy, hogy a víz természetes állapotában nagyon enyhén savas kémhatású – ez a szén-dioxidtól van így, amely egyszerűen a légkörből kerül bele. Ma elég kevés szén-dioxid van a levegőben (bár a légszennyezéssel az ember mindent megtesz, hogy több legyen), de pár milliárd éve, amikor az óceánok kialakultak, még jóval több volt, oxigén meg kevesebb. A tengerek úgy alakultak ki, hogy irdatlan sokáig esett az eső, amely pedig – mint tudjuk – savas. Ez pedig kioldott a tengerfenéken a kőzetekből különféle anyagokat, leginkább nátriumot, klórt és magnéziumot – és ebből máris összeállt az a pár milliárd tonna só, amelytől máig sós a tengervíz.
A folyók és a tavak vize miért nem sós?
Mert ezek csak ideiglenesen tárolják a vizet. A tavakba kisebb-nagyobb folyóvizeken át befolyik a víz az egyik oldalon, és kifolyik a másikon, a folyókban pedig folyamatosan cserélődik a víz. A tengereknél más a helyzet, azok a párolgással veszítenek vizet, és a beömlő folyóktól kapnak. Vagyis a bemeneti oldalon folyamatosan érkezik újabb adag só, a kimenetin viszont csak víz távozik. Így tudott a só milliárd éves időtávban szépen felhalmozódni a mai, 3,5 százalékos szintjéig.
Ez persze csak az átlag. A Balti-tenger például hideg, kevéssé párolog, és sok folyó ömlik bele, így a sótartalma alacsony. A Földközi- vagy a Vörös-tenger viszont meleg, erősebben párolog, kevesebb az édesvíz-utánpótlása, és aránylag zárt a medencéjük, így a vizük is sósabb lehet. Az egészen extrém és közismert példa pedig a Holt-tenger, ahol 30 százalék fölé nyomta a sótartalmat pár százmillió év alatt az, hogy a víz elpárolog, a só pedig ott marad.
Forrás: https://index.hu/tudomany/til/2018/12/03/miert_sos_a_tengerviz_es_a_tavake_folyoke_miert_nem/