Az otthoni hűtési igény és a légkondicionálók iránti kereslet növekedéséhez a távmunka koronavírus-járvány miatti térnyerése is hozzájárult.
Az extrém hőséget hozó elmúlt napokban sorra dőltek meg a nyári áramfogyasztási rekordok Magyarországon. A hőmérsékleti és a rendszerterhelési csúcsértékek összefüggését pedig mindenekelőtt a klímaberendezések lendületes terjedése magyarázza. A KSH adatai szerint a lakossági klímaberendezések száma több mint 70 százalékkal nőtt 2020-ban, így a tavalyi év végén 733 296 darab légkondicionáló működött az országban. Egyetlen év alatt összesen több mint 300 ezer készüléket vásároltunk és szereltettünk fel otthonainkban. A rendkívüli dinamika fő oka természetesen a hűtési igény növekedése, amit az is fokozott, hogy jelentősen megnőtt a home office-ban dolgozók aránya a koronavírus-járvány miatt.
Fotó: canva.com
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai azt mutatják, hogy a hazai háztartások végső energiafelhasználásában a hűtési célú villamosenergia-felhasználás a 2015-ös értékhez (271 TJ) képest 2019-re több mint a duplájára, 570 TJ-ra nőtt, nagyrészt a légkondicionáló berendezések terjedésének hatására. Bár a villamosenergia-rendszer éves csúcsterhelései általában télen alakulnak ki, a klímaberendezések használata nyáron is egyre nagyobb rendszerterhelési adatokat produkál. Azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24°C-ot, minden további 1 °C-os emelkedés plusz 90–100 MW-tal terheli a hazai rendszert. Az eddigi abszolút nyári csúcsterhelés 6940 MW volt, amit idén június 24-én mértek azt követően, hogy a 24-ét megelőző két napban is megdőlt a 2019-ben született régi (6633 MW-os) rekord.
Megduplázódhat a számuk
A következő években folytatódhat a klímaberendezések terjedése hazánkban, ha nem is a 2020-ban tapasztalt ütemben, de meglehetősen gyorsan. A magyarországi villamosenergia-átviteli rendszert irányító MAVIR Zrt. prognózisa szerint a légkondicionálók száma 2026-ban még konzervatív becsléssel is 1,074–1,115 millió darab körül alakulhat. A dinamikus felfutást valószínűsítő forgatókönyv megvalósulása esetén pedig ez az adat 1,428–1,456 millióra emelkedhet. Tíz év múlva, 2031-ben pedig már akár 2,026–2,191 millió lakossági klíma is működhet itthon az előrejelzés szerint, vagyis évente közel 150 ezerrel nőhet a számuk. Ez az adat a megközelítőleg 4,5 milliós hazai lakásállományhoz képest jelentősnek mondható, akkor is, ha messze elmarad az Amerikai Egyesült Államokban vagy Japánban napjainkban elért 90 százalékot meghaladó penetrációtól.
A légkondicionálók további terjedése alaposan meg fogja növelni a villamosenergia-fogyasztást. A magyar villamosenergia-rendszer nyári terhelését a klímaberendezések, illetve a hűtési célra használt hőszivattyúk 2026-ra szélsőséges esetben akár 300–500 MW-tal, durván 4–7 százalékkal is megnövelhetik (a jelenlegi 7000 MW körüli csúcsterheléshez képest). 2031-ig pedig a hőszivattyúk és a klímák okozta fogyasztásnövekedés a 800 MW-ot is meghaladhatja, ami az aktuális terhelési rekord több mint 10 százaléka. A klímaberendezések és az egyéb elektromos eszközök, például az elektromos autók terjedésének fogyasztásnövelő hatására a hazai villamosenergia-rendszer nyári csúcsterhelése 2026-ra akár 9 000 MW fölé is emelkedhet, 2031-ben pedig extrém esetben a 11 000 MW-ot is meghaladhatja.
Erősödő hűtési igény
A légkondicionálók általánossá válásának az csak az egyik oka, hogy ezek a berendezések egyre több háztartás számára elérhetőek. Az éghajlat változásának következményeként nemcsak a globális átlaghőmérséklet emelkedik, de a korábbinál mind gyakoribbak a szélsőségesen magas hőmérséklettel járó nyári hőhullámok is. Ez a változás az épületek hűtési igényének növekedésében is tükröződik. Miközben az elmúlt bő négy évtizedben az Európai Unióban egy adott épület fűtési igénye körülbelül ötödével csökkent, a hűtési igény több mint kétszeresére nőtt – derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból. Az Eurostat technikai indexe az időjárásnak és azon napok számának a változásán alapul, amikor az épületekben hűtési vagy fűtési igény jelentkezik.
Fotó: canva.com
Az épületek hűtésének energiaigénye világszinten több mint megháromszorozódott 1990 óta. Az ingatlanokat tekintve ez a leggyorsabban bővülő végfelhasználói terület. A klímaberendezések működtetése az ingatlanok teljes áramfogyasztásának közel 20 százalékát teszi ki. Az épülethűtés 2019-ben a globális végső villamosenergia-felhasználásnak csaknem 8,5 százalékáért és közel 1,2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásáért – azaz a teljes, energiával kapcsolatos emisszió 4 százalékáért – volt felelős, ami szintén háromszorosa az 1990-es szintnek. A napjainkban globálisan üzemelő, durván 2 milliárd klímaberendezés több mint kétharmada lakások hűtését szolgálja. Noha a Föld népességének több mint egyharmada olyan helyen él, ahol a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, mindössze 10 százalékuknak van légkondicionálója.
Az igazán nagy felfutás még csak ezután következik
A világgazdasági növekedés, valamint az egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámok a hűtési igény példátlan mértékű növekedését eredményezhetik a következő évtizedekben, elsősorban a feltörekvő országokban. A légkondicionálók száma 2030-ra meghaladhatja a 3 milliárdot, az évszázad közepére pedig az 5,6 milliárdot, tehát a világ háztartásainak kétharmadában működhet majd ilyen berendezés. A tapasztalat az, hogy noha ma már nagyon energiatakarékos légkondicionálók is elérhetőek a lakosság számára, a legtöbb vásárló mégis kevésbé hatékony modell mellett dönt.
A mostani trend folytatódása esetén a klímák globális áramfogyasztása 2050-re a jelenlegi több mint 2000 TWh-nak körülbelül háromszorosára fog emelkedni. A fenntarthatósági célok eléréséhez azonban csak legfeljebb bő másfélszeres áramigény-növekedés volna megengedhető a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint. A hűtés villamosenergia-igényének kielégítéséhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás közel kétszeresére, több mint 2 milliárd tonnára nőhet a század közepére. Ha az áramtermelés majdnem teljes mértékben tiszta energiaforrásokra állna át, megfelelő lépések megtételével jóval biztatóbbá válhatnának a kilátások.
Fotó: canva.com
A fenntarthatósági célok elérése érdekében 2030-ig több mint 50 százalékkal, 2050-ig pedig több mint kétszeresére lehetne és kellene növelni az üzemelő klímaállomány energiahatékonyságát – áll az IEA 2020-as jelentésében. Ezt mindenekelőtt a klímákra vonatkozó szigorú energiahatékonysági sztenderdek és a címkézés bevezetésével lehetne elérni. Az intézkedések nemcsak a fő cél eléréséhez, a karbonemisszió csökkentéséhez járulnának hozzá, hanem a légszennyezés csökkentésének és a villamosenergia-termelés fokozásának és kizöldítésének hatalmas árát is mérsékelnék. Ez összességében körülbelül 2900 milliárd dollárnyi többletberuházást, üzemeltetési és egyéb költséget spórolna meg a világnak.
Nem csak a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez járulnak hozzá
A légkondicionálók azonban nemcsak az általuk fogyasztott áram előállítása során felszabaduló üvegházhatású gázok révén fokozzák a környezeti terhelést, hanem a készülékekben hűtő közegként alkalmazott anyagok esetleges szivárgása, illetve a kiszolgált klímák nem megfelelő kezelése révén is. A hűtést szolgáló berendezések többnyire fluorozott szénhidrogéneket (HFC) tartalmaznak, amelyek a szén-dioxidnál akár több százszor erőteljesebb üvegházhatású gázok. Ezek elterjedését a halogénezett (CKC) és a részlegesen halogénezett szénhidrogéneket (HCFC) – ironikus módon az ózonréteg érdekében – kivezető 1987-es Montreali egyezmény tette lehetővé.
A helyzet rendezése érdekében a Montreali egyezményt aláíró 197 ország 2016-ban megállapodott a Kigali módosításban, amelynek értelmében a HFC-k gyártását és használatát az egész világon fokozatosan leállítják 2024–2028-tól kezdődően. A várakozások szerint az intézkedés révén akár 80 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű kibocsátás előzhető meg 2050-ig. Ez a világ jelenlegi energiatermeléséből és -felhasználásából származó teljes éves emisszió több mint két és félszerese. A HFC-k kiváltására számos ígéretes, új technológiát fejlesztenek világszerte, beleértve Magyarországot is.
Kiemelt kép: canva.com
