A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérőprogramot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére.
Régebben számos, ritkasága miatt a természetvédelem fókuszában lévő madárfaj állományáról jó ismeretekkel rendelkeztünk, de nem voltak adataink arról, hogy a természeti rendszerek szempontjából alapvető szereppel bíró gyakori, „mindennapi” madaraink állománya hogyan változik. Az MMM-program keretében nyomon tudjuk követni a fészkelési időszakban a leggyakoribb mintegy 100 madárfaj, a telelési időszakban mintegy 50 madárfaj állományváltozásait, trendjeit.
Kapcsolódó bejegyzések
Védjük meg a fecskéket!
A sárfészket építő fecskék mára teljesen városiasodtak, ezért a védelmük érdekében nélkülözhetetlen a lakosság aktív közreműködése.
A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérőprogramot kívánt indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhelytípusokon végbemenő változásokat az ott fészkelő madárállományok alapján. A módszer kidolgozására az EBCC vezetősége Magyarországot kérte fel, s az első években az angol RSPB finanszírozta az Európában modellnek tekintett monitoringot!
A program szerencsés időpontban indult ahhoz, hogy jó képet kapjunk az EU-csatlakozásnak a környezetre és az élővilágra kifejtett hatásairól is, a madarak segítségével ugyanis számszerűsíteni tudjuk a mezőgazdasági és erdei élőhelyek természetvédelmi szempontú változásait, s kellő időben fel tudjuk hívni a figyelmet a nemkívánatos jelenségekre.
Kapcsolódó bejegyzések
Vörösvércse-költőládák Zuglóban
A vörösvércse gyakori madár a fővárosban, szívesen költ magas épületek között, vakablakokban és épületrésekben is.
A programban véletlenszerűen sorsolják ki a felmérendő 2,5×2,5 km nagyságú területeket. Ennek folyamata a következő: a felmérők megadják azt a területet (pl. a területet magukba foglaló 10×10 km-es UTM-négyzetek alapján), mely területen belül kisorsolt 2,5×2,5 km-es UTM-négyzet(ek)ben évente rendszeres felméréseket tudnának végezni az MMM keretében.
A megadott területen belül kisorsolják a felmérésre szánt 2,5×2,5 km-es UTM-négyzetet. E módszer révén az országra jellemző főbb élőhelyekről kaphatunk korrekt képet, hisz nemcsak a „legjobb” és „legkedveltebb” területeket mérik fel. Az MMM révén a hazai főbb élőhelytípusokat jelentőségük (méretük) szerinti arányban monitorozzák.
A monitorozás további részleteiről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) weboldalán tájékozódhatnak.
(MME)
Fotó: Canva