Soha eddig a történelemben nem volt sem vébé, sem olimpia, amely a költségeit tekintve csak megközelítené a katari vébét. A katari focivébé megrendezésének költsége közel hússzorosa az eddigi legdrágábbnak! Kicsit számoljuk át, hogy mit is építettek a sivatagban, és hogy mire lett volna elegendő ez az összeg!
Mennyibe került a katari vébé?
Nem számít újdonságnak (sajnos), hogy egy világeseményre külön stadionokat, komplexumokat és szállodákat építenek, de Katar túlment minden határon azzal, hogy 18-20-szor annyit költött, mint amennyibe az eddig legdrágább vébé került. És ha összeadjuk 1930-tól az összes vébé költségeit, ez sem rúg akkorára, mint a 2022-es katari.
Először helyezzük el Katart a térképen! Katar 11.437 km2 kiterjedésű ország, tehát nem nagyobb, mint a Dunántúl, népessége pedig körülbelül 2,6 millióra tehető. Éghajlata sivatagi, egész területe homoksivatagban található. Éves átlagos csapadékmennyisége 70 mm, és az enyhébbnek mondható november és december átlaghőmérséklete is 30 °C körül van. Tehát minden túlzás nélkül: a vébét a sivatagba szervezték. Az külön pikantéria, hogy ezen az égövön nem nő a fű, így hűtött mezőkön termesztették a focipályák gyepét.
Stadionok, reptér és metró
Katarban csak a vébé miatt 7 stadiont húztak fel a nulláról, emellett egy teljesen új repülőteret, metrórendszert és mintegy 100 új szállodát. Mindenre összesen 220 milliárd dollárt költöttek! (Olimpiákra se költöttek még ennyit, a csúcstartó eddig a 2014-es téli olimpia volt Szocsiban, a maga 51 milliárd dolláros költségével.)
De mennyi is pontosan az a 220 milliárd dollár? Átszámítva forintra, 88.000 milliárdot kapunk, ami másfélszerese a magyar éves GDP-nek, de ez Görögország vagy Új-Zéland éves bevételét is meghaladja. A világ legnagyobb terraformáló projektje, az Afrikát átszelő, 8000 km hosszú Nagy Zöld Fal a becslések szerint 43 milliárd dollárból elkészülne, és megóvná Afrikát az elsivatagosodástól. (Tegyük mérlegre, mi ér többet: 1 katari vébé vagy 2 Nagy Zöld Fal!)
Manapság Sepp Blatter, korábbi FIFA-elnök és Michel Platini, volt UEFA-elnök igyekszik a másikra kenni azt, hogy államokat is áthálózó korrupció révén került végül a rendezés joga Katarhoz. Katar anno még azt is megígérte, hogy szén-dioxid-semleges lesz az esemény. Ezt papíron még most is próbálja kozmetikázni, de a valóság az, hogy már 12 éve is 60 milliárd dollár szerepelt a számításokban.
Több ezer rabszolga vesztette életét
Katari adatok szerint 30.000 külföldi munkavállalót vettek fel az építkezésekre, többségében Bangladesből, Indiából, Nepálból és a Fülöp-szigetekről. A munkakörülmények nem voltak megfelelőek, így több ezren vesztették életüket. Egy elhíresült oknyomozó Guardien-cikk 6500 munkással számol, de van szervezet, amely 15 ezerre teszi az áldozatok számát.
Nehéz pontos számot mondani, a Guardian az érintett országok követségeinek az adataiból számolta össze a 6500 áldozatot. A katari kormány közleménye szerint azonban 2014 és 2020 között mindössze 37 munkás halt meg a stadionok építése során, és közülük csak 3 volt munkahelyi baleset.
Ez azért van, mert Katar valamiért nem tekintette a szívrohamot és a légzési elégtelenségből eredő haláleseteket munkával kapcsolatos következménynek. Annak ellenére, hogy ezek a hőguta tünetei, amit a nagyon magas hőmérsékleten végzett nehéz munka okoz.