Minden idők legfenntarthatóbb foci-Eb-je jöhet

Minden idők legfenntarthatóbb foci-Eb-je jöhet
Minden idők legfenntarthatóbb foci-Eb-je jöhet

Minden idők legfenntarthatóbb labdarúgó-Európa-bajnokságát készül lebonyolítani Németország és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A várakozások szerint a torna karbonemissziója jóval kisebb lesz, mint a közelmúltban tartott és a közeljövőben tartandó hasonló eseményeké.

A mostani foci-Eb-re azután kerül sor, hogy a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as Európa-bajnokság mérkőzéseit 11 különböző országban játszották le, ami az elsősorban az utazásból eredő jelentős klímahatásai miatt markáns kritikákat váltott ki.

Vélhetőleg részben ezek hatására az UEFA közel egy évvel a torna előtt, majd tavaly év végén az ENSZ éves klímakonferenciáján (COP28) is bejelentette, hogy minden idők legfenntarthatóbb labdarúgó-Európa-bajnokságára készül, és prezentálta az EURO 2024-re szabott fenntarthatósági (ESG) stratégiáját. A 32 millió eurós beruházási költségű stratégia 3 pillérre támaszkodik, melyek közül csak az egyik a környezetvédelem, és összesen 48 célt, valamint 83 teljesítménymutatót határoztak meg benne.

A sportág károsanyag-kibocsátásának mérséklése érdekében a szövetség egy külön klímaalapot is létrehozott, amely németországi amatőr futballklubok energiával, vízzel, hulladékgazdálkodással és mobilitással (szállítással, közlekedéssel) kapcsolatos kibocsátáscsökkentési projektjeinek támogatásával kívánja ellentételezni az Európa-bajnokság szennyező hatásait, legalább részben.

Az UEFA 2020-ban azt is bejelentette, hogy 2030-ig felére csökkentené karbonemisszióját, azonban adós maradt azzal a stratégiával, amely meghatározza, hogy pontosan hogyan fogja ezt a célt elérni.

Az UEFA külön klímaalapot hozott létre a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.
Kép: canva

Példát mutatnának a világnak

A fenntarthatóság lényegében azóta kulcsfontosságú alapelve a világ harmadik legnagyobb sportrendezvényének számító tornának, amióta 2018-ban elkezdődött a házigazda-kiválasztás. Németország rendezői pályázatának középpontjába eleve a fenntarthatóság holisztikus megközelítését helyezte, és nyíltan kijelentette, hogy abban bízik, hogy olyan tornát rendezhet, amely a jövőbeni sportesemények mércéje lehet.

A klímahatás csökkentését szolgálja már az is, hogy Németország a mostani Európa-bajnokságra nem épít nagyobb új létesítményt, de erre nincs is szüksége, mivel infrastruktúrája rendkívül fejlett, és számos korszerű, energiahatékony stadionnal is rendelkezik.

Az UEFA német közösségi közlekedési társaságokkal kötött megállapodásának értelmében a meccsjegyek tulajdonosai a torna ideje alatt díjmentesen használhatják majd a tömegközlekedést a tíz rendező városban és környékén. Így a mérkőzésekre jeggyel rendelkező vendégek mindegyike jogosult lesz egy 36 órás tömegközlekedési bérletre, amellyel a meccsnapon reggel 6 órától másnap 18 óráig külön költség nélkül használhatja a buszokat, a villamosokat, a metrókat és az elővárosi és városok között közlekedő vonatokat. A német közlekedési vállalatok szövetsége (VDV) arra számít, hogy a stadionok látogatóinak körülbelül 70%-a a repülőgépeknél és személyautóknál klímabarátabb tömegközlekedést veszi majd igénybe a stadionba jutáshoz és a hazautazáshoz.

A foci-Eb hivatalos e-mobilitási partnere pedig a kínai BYD elektromosautó-gyártó. (Az, hogy ez hogyan lehetséges az autóipari szuperhatalom Németországban, miközben az EU egyre hevesebb kereskedelmi vitába bonyolódik Pekinggel részben éppen a kínai villanyautók dömpingje miatt, önmagában külön történet.)

A tömegközlekedés előtérben
Kép: canva

Környezetbarátabb megoldások a stadionokban

Továbbá korlátozni fogják a reflektorok használatát és a médiaközpont energiafogyasztását, a stadionokban és a központokban lehetőleg megújuló energiát fognak használni vagy „környezetbarát” generátorokat, és a vízfogyasztás minimalizálására irányuló intézkedéseket is ígérnek. A szervezők arra is figyelnek, hogy a büfékben vegetáriánus ételek is elérhetők legyenek minimális, újrahasznosítható csomagolásban, és ez lesz az első alkalom, amikor a stadionokban és környékükön újrafelhasználható poharakat használnak majd.

A szervezők a klímaváltozás veszélyeihez való alkalmazkodásra is gondoltak. A sportesemények legjobb gyakorlatait fogják alkalmazni, beleértve a játékosok számára a mérkőzések játékidejébe iktatott ivószüneteket vagy a szurkolói zónák árnyékba helyezését.

A klímaváltozást is figyelembe veszik.
Kép: pexels

Mekkora lehet az EURO 2024 karbonlábnyoma?

A június 14-én kezdődő Európa-bajnokság karbonlábnyomának mérése kulcsfontosságú eleme a torna környezeti fenntarthatósági pillérének. A német környezetvédelmi minisztérium becslései szerint az Eb mintegy 490 000 tonna üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását fogja eredményezni, amelyből 400 000 a szurkolók utazásából származhat.

Ez jóval kisebb, mint a 2022-es katari világbajnokság becslések szerint 3 600 000 tonnás karbonemissziója, de mivel az idei Európa-bajnokságra vonatkozó előrejelzés a 2016-os tornán alapul, ez pontatlan lehet. A 2022-es vb tehát a FIFA előzetes ígéreteivel szemben nem lett karbonsemleges, sőt, egyes számítások szerint a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás a 10 000 000 tonnát is meghaladhatta. (A FIFA a vb klímasemlegességi célját karbon-ellentételezéssel kívánta elérni, amelyet sokan eleve a greenwashing egyik formájának tartanak, ami gyakran kifogásként szolgál a tényleges kibocsátáscsökkentés mellőzésére.)

Nehéz elképzelni, hogy sokan választják majd a tömegközlekedést a repülés helyett.
Kép: canva

A hamarosan kezdődő foci-Eb tényleges szén-dioxid-kibocsátását a német szövetségi kormány számítja majd ki az UEFA által szolgáltatott adatok alapján a tornát követően 2024 végéig.

A labdarúgás negatív klímahatásainak csökkentése érdekében az UEFA kifejlesztette és elindította saját, úttörőnek szánt karbonlábnyom-kalkulátorát is, amely a szervezet szerint futballközpontú módszertant alkalmazva lefedi a vízhasználatot, a hulladékgazdálkodást, az energiahatékonyságot és az utazást, és minden európai klub számára elérhető lesz. Az eszköz lehetővé teszi a labdarúgó szervezetek számára, hogy átfogóan felmérjék és megértsék szén-dioxid-kibocsátásukat, különös tekintettel a futballspecifikus területekre, mint például a mobilitás, a vásárolt áruk és szolgáltatások, a létesítmények és a logisztika.

A szurkolók környezetbarátabb focit szeretnének

A meghozott széles körű és mélyreható intézkedések hatásait nem vitatva a kritikusok azzal érvelnek, hogy a sportág fenntarthatósága hosszú távon elsősorban a klubfutball nagy szereplőin múlik, akiknek ehhez „újra kapcsolatba kell lépniük a sportág fair play értékeivel”. A nemzeti válogatottak is sokat tehetnének ugyanakkor karbonlábnyomuk csökkentése érdekében, és közel 60%-kal mérsékelhetnék az Eb-utazásokhoz fűződő emissziójukat, ha elkerülnék a repülést. Környezetvédő csoportok fel is szólították a csapatokat, hogy amennyiben lehetséges, válasszanak klímabarátabb közlekedési opciót, azonban mindössze a német és a svájci csapat nyilatkozott úgy, hogy a csoportkör alatt nem ül repülőre.

Becslések szerint a globális futballiparág évente több mint 30 millió tonna szén-dioxid légkörbe juttatásáért tehető felelőssé, ez a mennyiség nagyjából megfelel Dánia éves szén-dioxid-kibocsátásának.

A szurkolók is preferálják a környezetkímélő megoldásokat.
Kép: canva

A sportág fenntarthatósági törekvéseinek megvalósítását nem segíti, hogy a nagy tornák résztvevőinek száma nő, ami az utazási igény bővüléséhez és a karbonlábnyom növekedéséhez vezet. A klímaváltozással kapcsolatos aggályok ellenére a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2023 őszén azt jelentette be, hogy a 2030-as világbajnokságot 3 kontinensen és 6 országban rendezik majd meg. 2026-tól a labdarúgó-világbajnokság jelenlegi szabályok szerint 32 csapatos mezőnyét jelentősen megnövelik, így immár 48 nemzeti válogatott mutathatja meg magát az Észak-Amerikában tartandó rendezvényen.

Továbbá az UEFA Bajnokok Ligájának főtáblás küzdelmeiben a következő, 2024/25-ös szezontól az eddigi 32 helyett 36 csapat vehet részt. A FIFA az ugyancsak négyévente megrendezésre kerülő klubvilágbajnokság résztvevőinek számát is emeli, így ez a torna 32 csapatosra bővül annak érdekében, hogy felvehesse a versenyt a Bajnokok Ligájával.

A kutatások alátámasztják, hogy az európai focikupák kibővítése jelentősen növeli az ÜHG-kibocsátást, miközben egyébként más kutatások szerint a Z generáció futballkedvelő tagjainak többsége szerint a labdarúgásnak a jelenleginél jóval környezetbarátabbnak kellene lennie. A klímavédelmi megfontolásokra tekintettel a legradikálisabb fellépést sürgető hangok pedig már azt is megkérdőjelezik, hogy a nagy nemzetközi sportesemények életképesek maradhatnak-e a melegedő világban.

Kiemelt kép: canva

search icon