Athén egyike azon nagyvárosoknak, mely már napjainkban is szembesül a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásaival. A görög fővárost több alaklommal is kiemelték a klímaváltozás kockázatáról szóló tanulmányokban. A Newcastle-i Egyetem 2018-ban 571 európai várost vizsgáló elemzése szerint 2050-re itt fog a legsúlyosabban növekedni a súlyos aszályok és hőhullámok száma. Egy hasonló tanulmányban a Moody’s hitelminősítő intézet szintén a görög fővárost sorolta a legmagasabbra az emelkedő hőmérsékletnek való kitettség szempontjából. Mivel a hőhullámok várhatóan gyakoribbá és szélsőségesebbé válnak, előrejelzése szerint Görögország hitelképessége is „érzékennyé válik az éghajlatváltozásra”, hiszen a hőhullámok akár a a turisztikai tevékenységet is visszavethetik.
A gyakran főzőkuktához hasonlított körülmények között a hőmérséklet nyáron akár a 40 Celsius-fokot is meghaladhatja a görög fővárosban. Christos Zerefos, a légkörfizika professzora szerint a kutatók modellezései azt mutatják, hogy az éves középhőmérséklet a Földközi-tenger térségében akár 2 Celsius-fokkal is emelkedhet a következő 30 évben. Nyáron a levegő hőmérséklete több mint 3 fokkal fog emelkedni, amit az ökoszisztémák fognak megszenvedni.
Kostas Bakoyannis, Athén polgármestere tisztában van a klímaváltozás veszélyeivel és érzi az idő sürgetését. A vezetése során az állami és magánszektorbeli támogatás, az uniós strukturális alapok és az önkormányzati illetékek segítségével a zöldterületekre szánt költségvetés megnégyszereződött, a következő időszakban pedig minden évben 10 millió eurót különítenek el a természetvédelemre.
Több városfejlesztési projekttel igyekszenek ellensúlyozni a hőmérésklet emelekedés negatív hatásait: A köz- és magánszféra közötti partnerségek, amelyek a közelmúltig ritkaságnak számítottak Görögországban, segítenek finanszírozni egy hatalmas „kettős megújulási” projektet, amelynek keretében az Athén szívében található futballstadiont városi parkká alakítják át, és a szegényebb nyugati külvárosokban lévő ipari területeket, ahová az arénát költöztetik, zöldfelülettel teszik rendbe. Emellett előrelépés történt az autósávok csökkentése terén, hogy a gyalogosok és kerékpárosok számára visszaszerezzék a közterületet, illetve az athéni dombok megfiatalítása, a köztereken lévő szökőkutak helyreállítása és a parkok létrehozása terén.
A következő évtized a hőségről fog szólni. Létfontosságú lesz, hogy hogyan kezeljük és hogyan készülünk fel rá. Elengedhetetlen, hogy a várost a hőhatás mérséklésével megvédjük. Ennek legjobb módja a természet, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák bevezetése a városi területekbe. A vízkészletekkel is okosabban kell gazdálkodnunk, és végső soron újra életre kell keltenünk Attika botrányosan bebetonozott folyóit.
mondja Lenio Myrivili, a washingtoni székhelyű Extreme Heat Resilience Alliance társelnöke, aki Bakoyannis tanácsadója.
A zöld városfejelsztési munkákkal a pandémia idejében sem késlekedett a városvezetés, többek között a lezárás nyugalmát kihasználva az önkormányzati csapatok az elfeledett parkok és dombok felújítására összpontosítottak.
Az Omonia téren, az Akropoliszra is rálátással rendelkező központi téren az elemzések szerint a hőmérséklet akár négy fokkal is csökkenhetett, mióta tavaly egy többsugaras szökőkutat telepítettek. S bár vannak olyan városlakók, akik például az autós forgalom csökkentési tervekkel nem értenek egyet, a polgármester eltökélt annak érdekében, hogy múltjához hasonló fényes jövő álljon a görög főváros előtt.
(Guardian)
(fotó: pexels – jimmy teoh)