Az Európai Unió évente körülbelül 30 millió tonna műanyaghulladékot termel.
A Klímapolitikai Intézet publikációja rámutat arra, hogy ennek jelentős része csomagolóanyag, amely rövid élettartam után kerül a hulladékáramba. Bár az újrahasznosítás aránya folyamatosan nő, még mindig kevesebb mint 40% az a műanyagmennyiség, amit ténylegesen újra feldolgoznak. A többit vagy elégetik, vagy lerakják, komoly környezeti terhelést okozva ezzel. Az egyre égetőbb műanyaghulladék-kérdésre válasz lehetne a biológiailag lebomló műanyagok használata, egy termékkör, mely méltatlanul háttérbe van szorítva az EU-ban. A lebomló műanyagok ráadásul segíthetnék az uniós klímacélok elérését, erősíthetnék a mezőgazdaságot, és csökkenthetnék a kontinens fosszilis nyersanyagoktól való függőségét.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan alakíthatunk át műanyagokat még hatékonyabban?
Egy új találmány forradalmasítja a műanyagok újrahasznosítását. De hogyan?
A műanyaghulladék kérdése egyre fajsúlyosabbá vált az elmúlt években. Az évről évre növekvő műanyagszennyezés mikro- és nanoműanyag aspektusa mára bekerült a közbeszéd fókuszába. Az EU és a tagállamok újrahasznosítással próbálják orvosolni a helyzetet. A 2025-ös cél az volt, hogy a csomagolások 25%-a már újrafelhasznált műanyagon alapuljon, míg 2030-ra ez az arány érje el a 30%-ot. Általánosan 2030-ra az uniós irányelv szerint a forgalomba hozott műanyag csomagolásoknak nagyrészt már újrahasznosított alapanyagokra kell épülniük.
A cél jó, és az eredmények láthatóak: a felhasznált PET-palackok közel 90%-át ma már begyűjtik, újrafelhasználásuk aránya a 60%-ot közelíti. Ebben nagy sikerük van olyan programoknak is, mint a magyarországi MOHU által üzemeltetett REpontok rendszere. Azonban ez egyelőre csak részleges megoldást kínál. Az európai műanyaggyártás, amely a kontinens igényeit ellátja, változatlanul évente 55–60 millió tonna műanyagot produkál, és az igény nem csökken.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérföldkő előtt áll a hazai hulladékgazdálkodás – Podcast
Nagy változás előtt áll a hazai hulladékgazdálkodás, az új koncessziós rendszer nagyratörő célokkal indul júliusban.
A műanyaggyártás alapanyagként fosszilis nyersanyagokat (kőolajat és földgázt) használ, melyeket elsősorban Európán kívülről importálunk. Ráadásul nemcsak nyersanyagot importálunk: a polisztirolt és PET-et sok esetben a Távol-Keleten dolgozzák fel az alacsonyabb árak miatt, majd visszaszállítják Európába. Ez megfelel az EU 2019-es, egyszer használatos műanyagok alkalmazása elleni direktívájának.
Miközben továbbra is fosszilis nyersanyagokból állítunk elő újabb műanyagokat, részben újrahasznosítással és a szemetünknek újrahasznosítási céllal fél világon át történő utaztatásával a biológiailag lebomló műanyagokat akaratlanul is háttérbe szorítjuk. Ennek az az oka, hogy a rendelkezés a lebomló műanyagokat is egyszer használatos műanyagnak tekinti, így gyártásuk és forgalmazásuk jogszabályilag hátráltatva van. A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva