Igen keveset beszélünk a növényi érzékelésről, kommunikációról és intelligenciáról, valamint hajlamosak vagyunk alulértékelni e csodálatos élőlények képességeit. Persze érthető, hiszen a mi érzékszerveinkkel kevéssé felfogható jelenségekről van szó. Létezik azonban egy módszer, amelynek segítségével a saját fülünkkel hallhatjuk, amit a növények mondanak nekünk. A növényzene fantasztikus világában Koritar Henriett Mia, szemléletformálási tanácsadó és paradigmaváltó vezetésével merültünk el.

Kezdjük a legelején, mi az a növényzene?

A növényzene a növények bioelektromos folyamatainak zene formájában történő megszólaltatása speciális készülékek segítségével. A készülékek gyökér-, valamint levélérzékelővel rendelkeznek, és a működésük valójában csak annyiban tér el az EKG-berendezésekétől, hogy ebben az esetben a mért értékeket nem egy grafikonon látjuk, hanem hangok jelenítik meg őket. Egyes készülékek egyébként külső software-ekre is csatlakoztathatók, így a mérési eredmények vizuálisan is megjeleníthetők.

Honnan származik ez a technológia?

Meglepőnek tűnhet, de magát a jelenséget már 50 éve ismeri a tudomány. Ifj. Grover Cleveland Backster CIA-ügynök, hazugságvizsgáló szakértő az 1960-as években számos poligráfos kísérletet végzett növényeken, melyek során megállapította, hogy a növények képesek aktívan reagálni a környezet változásaira, beleértve az emberek gondolatait és érzelmeit, valamint rendelkeznek az úgynevezett hatodik érzékkel is. Az ő munkássága nyomán aztán az olaszországi Damanhur kulturális közösség kutatói az 1970-es években kifejlesztették az első olyan eszköz prototípusát, amely képes a növények impulzusait zenei hangokká alakítani.

A kutatások azóta is folyamatosan folynak már tulajdonképpen a világ minden részén. Magyarországon az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is foglalkoznak növényi intelligenciához kötődő kutatásokkal, amelyek egészen meglepő eredményeket mutatnak.

Kapcsolódó bejegyzések

Erdők világnapja – Március 21.

Március 21. az Erdők Nemzetközi Napja, mely ünnep az erdők és a fák fontosságára hívja fel a figyelmet.

Mit jelent az, hogy növényi intelligencia? Miért nem hallunk erről gyakrabban?

Stefano Mancuso botanikus, a Firenzei Egyetem professzora és a növényi neurobiológia tudományágának megalapítója, illetve valószínűleg a növényi intelligencia és a növényi kommunikáció legismertebb kutatója szerint a növények intelligensebb lények, mint bármely más élőlény a Földön, beleértve az embereket is.

Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nagyon sok millió év lépéselőnyben vannak, mely idő alatt legalább tizenöt érzéket fejlesztettek ki szemben a mi öt érzékszervünkkel. Ők látnak, hallanak, szagolnak, éreznek, és még nagyon sok mindent érzékelnek, például a víz föld alatti áramlását, a geomágneses teret, és még sorolhatnám.

De hogy miként definiáljuk pontosan az intelligenciát? A legáltalánosabb álláspont szerint a problémamegoldás és a tanult tudás alkalmazásának képességeként. Egy növény lényegesen összetettebb problémákat képes megoldani, mint mi, valamint nagy valószínűséggel minden felmerülő kérdésre, problémára a jó választ fogja adni, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy hosszú ideje a növények a bolygó uralkodó létformái.

Stefano Mancuso szerint a mostani társadalmunk nem úgy van berendezkedve, hogy bármilyen más élőlényt elismerne az embernél intelligensebbnek, valószínűleg ezért lehet erről igen keveset hallani. Ezenfelül növényvakság néven ismert az a jelenség, hogy a modern ember nem képes a növényeket megfelelően érzékelni és felismerni, így nem látja reálisan a növények ökoszisztémában betöltött szerepét sem.

Ezek szerint például egy répa is felfogja azt, ha kitépem a földből és megeszem?

Igen, tudatában van mindennek. Azért gondoljuk ennek az ellenkezőjét, illetve azt is, hogy a növényi étkezés nem jár együtt „gyilkolászással”, mert a mai ismereteink szerint a növényeknek nincs fájdalomérzetük. Mivel ők helyhez kötöttek, nem tudnak elmenekülni az őket elfogyasztani akaró élőlények elől. Így nincs szükségük fájdalomérzetre, de ugyanúgy felfogják, ami velük történik. Az „üss vagy fuss” reakció hiányában más képességeket fejlesztettek ki, például riasztóvegyületeket bocsátanak ki, vagy jól tudnak regenerálódni.

Beszéljünk rólad is, a te életedben milyen szerepet töltöttek és töltenek be a növények?

Óriási szerencsémre apai ágon a nagyszüleim zempléni parasztok voltak, így tinikoromig minden szabadidőmet és minden iskolai szünetet a természetben töltöttem, gyakorlatilag az erdőben nőttem fel. Aztán tettem egy jó nagy kanyart, közgazdász lettem, és mindenféle más dolgot csináltam. Hosszú évekig éltem Olaszországban, és dolgoztam külföldön, majd itthon közép- és felsővezetői pozíciókban. Éltem a nagyvilági életemet, sok pénzt kerestem, és folyamatosan utaztam. Hat évvel ezelőtt fordítottam hátat a korábbi életemnek, és költöztem Verőcére az erdő közepére, egy patakpartra, ahol szinte azonnal elkezdett a felszínre törni az a sok-sok tudás és ismeret, amelyet gyermekkoromban magamba szívtam.

Milyen volt ismét a természet közelségében lenni?

Hosszú ideig értelmetlennek tűnt a gyermekkorom, sőt, néha kifejezetten terhesnek éreztem a „paraszti” származást, de az életmódváltással értelmet nyert mindaz, amit a nagyszüleimtől és a családomtól tanultam. Amikor a természet közelében él az ember, akkor értelmüket vesztik a hangzatos szavak, az ilyen-olyan elméletek, itt a praktikum és a gyakorlat a meghatározó, miközben a természet diktálja az ütemet.

Ez nagyon nagyfokú rugalmasságot és alkalmazkodóképességet kíván az embertől, én pedig rövid időn belül azon kaptam magam, hogy kiskertet gondozok, a növények alternatív felhasználását kutatom, illetve többedmagammal járom az erdőt. Így született meg például az erdőfürdő elnevezésű programom, és készültek el a termékeim, majd később így került a képbe a növényzene is. Ezek mind ugyanazt a célt szolgálják: eljuttatni a növények üzeneteit az emberekhez.  

Te mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a növényzenével?

2005-től foglalkoztam fenntartható fejlődéssel, így a növényi intelligenciával és kommunikációval még közgazdászként találkoztam. Hiszem, hogy a globális problémák megoldásának a kulcsa jelentős mértékben az, hogy milyen ütemben tud az emberiség visszatalálni a természethez. Az erdőfürdő programjait is részben ez motiválta. A programok során csodálatos megéléseknek és ezekből fakadó változásoknak voltam tanúja, de ennél valami sokkal ütősebbet szerettem volna, ami sokkal kézzelfoghatóbbá teszi az emberek számára a természethez fűződő kapcsolatukat.

Néhány éve tudatosult bennem, hogy képes vagyok érzékelni és értelmezni a növények nagyon is intenzív kommunikációját, így célirányosan kezdtem foglalkozni a témával, és egyre többet beszéltem is róla. Ennek viszont nagyon gyakran az lett az eredménye, hogy őrültnek tituláltak, sőt még olyan is volt, hogy tudatmódosító szerek fogyasztásával „gyanúsítottak”. Valójában éppen ezek a szkeptikus megnyilvánulások ösztönöztek arra, hogy felvegyem a kapcsolatot a növényzene-technológia fejlesztőivel, akik az első pillanattól partnerként viszonyultak hozzám, és a megkeresésemtől fogva nagyon sok szakmai támogatást kapok tőlük.  

Miben pozitív hatásai vannak a növényzenének?

Egyrészt kézzelfogható kapcsolatot teremt az ember és a természet, a növényvilág között, ami sokat segíthet a környezettudatosabb, fenntartható gondolkodásmód elsajátításában, kialakításában. Főleg a fiatalok körében van igen fontos és látványos szerepe a szemléletformálásban. Gyakran járok iskolákba is interaktív programokat tartani, amelyeket a gyermekek hihetetlenül élveznek. Még a nehezen koncentráló örökmozgó csemeték is képesek hosszú ideig nyugodtan ülni és figyelni. A tapasztalataim szerint a gyerekek többségében megvan a képesség arra, hogy könnyedén kapcsolatot teremtsenek más létformákkal, és hiszem, hogy a jövő szempontjából kiemelten fontos ennek a képességnek a megőrzése és erősítése.

A növényzene emellett segít ellazulni még az erre nehezen képes egyéneknek is, csökkenti a stresszt és például az álmatlanságot. Kiválóan alkalmazható a különböző meditációs tevékenységekhez, sőt, húsz perc növényzene-hallgatás bizonyítottan felér két órányi mély meditáció hatásával. De remekül illik például még a jógához, a különböző alkotói tevékenységekhez, mint a festés vagy az írás, valamint a gyógynövények zenéje a különböző betegségek ellen is bevethető. Emellett a növénytermesztésben is hatékony segítség lehet, az erre vonatkozó kutatások szintén jelentős múlttal rendelkeznek.

A különbözőfajta növények más-más zenét játszanak?

Igen, minden fajnak megvan a rá jellemző hangmintázata, sőt feltételezhető, hogy a növényvilágban – ugyanúgy, mint az emberek vagy az állatok világában – egyedre jellemző hangokról is beszélhetünk. Érdekes például az is, hogy míg a tavaszi vagy az egynyári kis virágok könnyed „egyszer élünk” trillákban muzsikálnak, addig egy erős fa komolyabb, határozottabb, stabilabb dallamokat ad ki, olyat, amilyen ő maga.

Neked melyik a kedvenc növényzenéd?

A fenyőfa muzsikája. Nekem a fenyő egyébként is a mindenem, így természetes, hogy a zenéje is az első helyen áll nálam. De minden növény zenéjét nagyon szívesen hallgatom, sokszor csak kimegyek a patakpartra, és egy több készülékkel kialakított hangsátorban élvezem a növényi szimfóniákat.

Hogyan működik a készülék?

Nagyon egyszerűen. A készüléket bekapcsoljuk, majd a hozzá tartozó kis csipeszt rátesszük a kiválasztott növény levelére, a pálcikaszerű gyökérérzékelőt pedig leszúrjuk a földbe, a növény töve mellé. Ezek után kiválasztjuk a számunkra megfelelő zenei beállításokat, és indulhat is a koncert.

Hol és milyen programokon találkozhatunk veled és a növényzenével?

Csoportos foglakozásokon például az Erdei Chillaxin’ során, amely tulajdonképpen hangszerekre és növényzenére épített erdőfürdő. Ugyanez egyszemélyes alkalmak során is kipróbálható, a hatás pedig egészen elképesztő. Vendégszereplőként sok elvonuláson, táborban, rendezvényen és fesztiválokon tartok növényzenés meditációt, így többek között az idei Kolorádó fesztiválon is szerepelni fogok, de immáron a nőtincsi NemcsakPiacon is trilláznak a növények.

Ezenkívül workshopokat és képzéseket is tartok, amelyek központi témája a növényvilággal való szoros kapcsolatunk tudatosítása, ezen keresztül pedig önmagunk mint természeti létezők jobb megismerése. A növényzenével és a programokkal kapcsolatos információk mind megtalálhatóak a honlapomon és a Facebook-csoportban. Szeretettel várok mindenkit, aki közelebbről is megismerkedne a növényekkel és csodálatos muzsikájukkal!

Élővilágunk védelme a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.

Kiemelt kép: Koritar Henriett Mia