Nagy István, agrárminiszter a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján Jászberényben tegnap megköszönte a magyar méhésztársadalomnak az elmúlt egy év nehézségei, a koronavírus okozta járvány és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállást, hiszen a méhészek a beporzás biztosításával és a méztermeléssel olyan nagy szolgálatot tettek a magyar mezőgazdaságnak, ami pénzben nem kifejezhető.
A magyar méhészek megmutatták, mire képesek, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy folytathassák tevékenységüket.
Nagy István arra is rámutatott, hogy Európa-szerte elöregedőben van a méhésztársadalom, maga a méztermelés mint gazdasági tevékenység pedig önmagában „nehezen áll meg a lábán”. Ezekből pedig az következik, hogy veszélyben van a beporzás. A statisztikák szerint ugyan nő a méhcsaládok száma, ez azonban vészjelzés, a méhészek ugyanis 20 évvel ezelőtti bevételeik elérése érdekében emelik a méhcsaládok számát.
A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság kulcsa kerülhet veszélybe, ha már nem nyújt megélhetést a méhészet, éppen ezért át kell strukturálni a méhészek bevételét: a jövőben nem a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet. A kettő között nagy különbség van, de a biztos és kiszámítható jövő érdekében – illetve, hogy az agrárium egyéb szereplői is megnyugtató módon tudjanak tervezni – biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket. A méhészek harmadik éve küszködnek az akác elfagyásával, a repce korai nyílásával, a hideggel és az esővel. A napraforgók esetében pedig az önbeporzók térnyerése miatt egyre kevesebb a nektártermelés, tehát minden olyan klasszikus, nagy méhlegelő, amely biztosította a kellő mézmennyiséget, veszélybe került.
Nagy István hozzátette, most még megnyugtatóak a statisztikák, hiszen azt állítják, hogy a világon Görögország után Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség, de „észre kell venni a vészjelzéseket, és meg kell érteni az előre mutató folyamatokat”, hogy felelősséggel fel lehessen készülni a jövőre, ami pedig egy teljesen új szemléletet igényel. A társadalomnak meg kell értenie, hogy beporzók nélkül nincs élet, az élelmiszerek kétharmada ugyanis a méhek tevékenységétől függ. A miniszter szerint a világ élelmiszertermelése érdekében biztosítani kell az ökológiai sokszínűség fennmaradását, amelyet a magyar méhek tesznek lehetővé. Azt mondta, óriási felelősség ez, akárcsak úgy végezni a méhészetet, hogy másokkal is megszerettethető legyen ez a szakma.
Az agrárminiszter arra is rámutatott, hogy idén 100 millió forintról 110 millió forintra nőtt a méhészeti járművekre igényelhető úgynevezett mezőgazdasági csekély összegű támogatás. A gyors joggyakorlásnak köszönhetően Magyarország ki tudta használni az Európai Bizottság által jóváhagyott pluszforrásokat, így a tagországok közül elsőként a magyar méhészek használhatják ezt a keretet. Idén júliustól pedig ismét beadható a méhészek átmeneti támogatása. Jó hír a méhészeknek az is, hogy hamarosan, néhány héten belül megjelenik az úgynevezett fipronilrendelet is, amely lehetővé teszi, hogy a szennyezett állatgyógyászati készítmények miatt veszteséget szenvedő méhészeket az állam kártalaníthassa.
(MTI)