A napszúrást sokan csak apró kellemetlenségnek tartják, pedig komoly egészségügyi problémát is okozhat. Íme a legfontosabb tudnivalók és néhány jó tanács, amelyekkel a nyári forróságban kivédhetjük a napszúrást.
A napszúrás olyan egészségi állapot, amely az erős napsütés, illetve a magas hőmérséklet együttes és tartós hatására alakul ki, leggyakrabban a nyári vagy forróbb időszakokban jelentkezhet. Kiváltó tényezői egyaránt lehetnek fizikai, illetve kémiai jellegűek. Fizikai okai közé tartozik a tartós kitettség a napsugárzásnak, illetve a magas hőmérsékletnek, továbbá a mechanikus ingerek, például az ütés vagy a nyomás. Kémiai hátterében a szervezet sav-bázis egyensúlyának a felborulása, illetve allergia állhat.
Hőguta
Már az elején fontos kiemelni, hogy a napszúrás nem tévesztendő össze a hőgutával. A hőguta a hősérülések legsúlyosabb, életveszélyes formája, amely akkor következik be, amikor a test belső hőmérséklete (maghőmérséklete) tartósan 40 Celsius-fok fölé emelkedik. Ilyenkor, ha a test hőmérsékletét nem sikerül rövid időn belül az egészséges szint közelébe csökkenteni, bekövetkezik a belső szervek tartós és visszafordíthatatlan károsodása, ami halálhoz vezet.
Ha a belső (mag)hőmérséklet a normális 36,5–37 Celsius-foktól egy-két órán keresztül mindössze 5 Celsius-fokkal magasabb vagy alacsonyabb, bekövetkezik a halál. Vannak olyan esetek is, amikor a szervezet pillanatnyi vízháztartása, az életkor vagy a meglévő betegségek miatt – vagy mert a szervezet pusztán nincs hozzászokva a fokozott hőterheléshez –, még ennyi idő sem kell a legsúlyosabb következményhez.
A napszúrás tünetei gyerekeknél
A babák pici testében jóval kevesebb a víz, mint a felnőttekében, ezért náluk egy-egy kisebb kilengés is folyadékhiányhoz vagy kiszáradáshoz vezethet. A babák verejtékmirigyei még fejletlenek, emiatt kevesebbet izzadnak, ráadásul még szólni sem tudnak, ha szomjasak, ezért fokozottan figyelni kell a hidratálásukra.
Hogyan előzhető meg a napszúrás gyerekeknél?
Amennyiben a gyermekek sokat játszanak a vízben vagy a napon, érdemes ellenőrizni a testhőmérsékletüket. Fedetlen fővel nem szabad a napra engedni őket, megfelelő védelmet nyújthat egy napellenzős sapka vagy kalap. Figyelni kell a folyamatos folyadékpótlásra is. Mivel a gyerekek olykor teljesen belefeledkeznek a játékba, gyakran elfelejtenek szólni, ha szomjasak. Ezért nekünk kell gondoskodni a folyamatos itatásról, és fejben kell tartani, mikor és mennyit ivott utoljára a gyermek. A napszúrás tünetei a gyerekeknél nem érzékelhetők rögtön, kicsit később jelentkeznek (pl. fejfájás, szédülés, kiszáradt száj, a fény kerülése).
Mik a napszúrás tünetei gyerekeknél?
A tünetek változatosak lehetnek, de ha az alábbiakat tapasztaljuk, akkor érdemes a napszúrás eshetőségére is gondolni. Ilyen lehet többek között a fejfájás és a szédülés, a hányinger vagy hányás, a száraz, felforrósodott bőr, a kipirult arcbőr, a megnövekedett pulzus, továbbá a fényérzékenység, a hőemelkedés vagy láz, a folyamatos szomjúság, valamint a gyengeség és a kábultság is.
Mi a teendő, ha a napszúrás jeleit tapasztaljuk a gyermeken?
Amint felismerjük a napszúrás jeleit, azonnal kezdjük meg a kicsi hűtését és ápolását! Vigyük a gyereket hűvös, szellős és árnyékos helyre! Fektessük le, fejét és felsőtestét párnával emeljük meg nagyjából 15–30 fokos szögben! Kezdjük el a folyadékpótlást: kis adagokban, de bőségesen itassuk vízzel! Ha a testhőmérséklete magas, hűtőborogatást kell alkalmazni a végtagokon. Esetleg hűtőfürdővel is próbálkozhatunk, de ilyenkor fontos, hogy a víz langyos legyen, ne hideg.
A napszúrás tünetei másnap
A napszúrás tünetei egy nap elteltével a következők lehetnek: fejfájás, szédülés, megemelkedett testhőmérséklet, láz, hányinger, hányás, súlyosabb esetben eszméletvesztés, ájulás is előfordulhat. Maga a napszúrás 24 órán belül elmúlik, panaszokat csak addig okoz. Ha az érintettek fájdalomcsillapítót szednek, rendezik a folyadékháztartásukat, nem teszik ki magukat hő hatásának, borogatják a fejüket, és panaszaik mindezek ellenére sem múlnak el 24 órán belül, akkor már nem napszúrásról, hanem egyéb problémáról, például hőgutáról lehet szó.
A hőguta már sürgősségi állapotot jelent, úgy, mint a hőkimerülés. Mindegyik azonnali kórházi kezelést igényel. Ennek oka az, hogy míg a napszúrás reverzibilis folyamat, az általa okozott panaszok egyszerű kezelés hatására megszűnnek, addig a hőguta és a hőkimerülés magától nem múlik el. Esetükben már infúziós kezelésre, a teljes test hűtésére van szükség, amire csak sürgősségi ellátás keretében és intenzív osztályokon van lehetőség.
Kapcsolódó bejegyzések
Napszúrás, hőguta, hősokk – Mi a különbség?
A nyári meleg mindenkire veszélyes, ám nem mindegy, hogy napszúrást, hőgutát vagy hősokkot kapunk-e tőle, hiszen utóbbi kettő halálos is lehet.
A napszúrás kezelése és megelőzése
Gyors óvintézkedések napszúrás esetén
A beteget azonnal hűvös, árnyékos helyre kell vinni, amely lehet például egy hűtött, légkondicionált helyiség is vagy akár egy hűvösebb pince, szoba is, amely kellően be van sötétítve. A beteget le kell fektetni, és meg kell kezdeni a szervezetéből távozott folyadék visszapótlását, illetve felhevült testének hűtését, akár hideg vizes borogatás alkalmazásával. A folyadékpótlásra felhasznált italok hűsek legyenek, és sok ásványi anyagot tartalmazzanak, többek közt némi sót is, ami a szervezetből gyorsan kiürül a fokozott verejtékezés során. Erre a szervezet elektrolit-háztartásának biztosításához van szükség, amely a kálium, a nátrium és a klór kényes egyensúlyán alapul.
A napszúrás gyógyszeres kezelése
A napszúrás miatti fejfájás vény nélkül kapható fájdalomcsillapítóval enyhíthető, emellett figyelni kell a bőséges folyadékfogyasztásra, a sóbevitelre (1 liter vízhez adott egy kávéskanál sóval, de csak azoknak, akik nem vesebetegek), a fejet pedig borogatni kell. Ha hányás is jelentkezik, akkor a gyógyszerszedés már problémás, mivel a betegek kihányják a fájdalomcsillapítót is. Ha az otthoni kezelés nem elegendő, a panaszok pedig 24 óránál tovább fennállnak vagy fokozódnak, mindenképpen orvoshoz kell menni. A legcélszerűbb egyből a sürgősségi osztályt felkeresni, mivel a napszúráson túlmutató hőgutát és hőkimerülést ott tudják a szakma szabályainak megfelelően kezelni.
Kapcsolódó bejegyzések
Meddig bírja még szervezetünk a hőséget?
2–3 °C-os hőmérséklet-emelkedés esetén 2 milliárd ember kerül közel lakhatatlan területre. De hogyan működik szervezetünk a nagy melegben? Mi segíthet elviselni a hőséget?
A gyógyulás minden esetben teljes, de csak akkor, ha egyszerű napszúrásról, nem pedig hőgutáról van szó. Akinek valaha volt napszúrása, az a későbbieknek is érzékenyebb lehet a hasonló jellegű hőhatásokra. Direkt szövődményként a napszúráson túlmutató hőgutát és a súlyos agyhártya-károsodást lehet kiemelni. Kocsiban hagyott csecsemők esetében a következmények még súlyosabbak lehetnek: ilyenkor súlyos agyi károsodás is kialakulhat, ami életveszélyes állapotot, akár halált is okozhat. Indirekt szövődmény a hányás miatti kiszáradás, só- és vízvesztés lehet.
Egy kis elővigyázatossággal megelőzhető a napszúrás és a hőguta is, de a nyár másik nagy veszélye, a káros UV-sugarak káros hatása is kivédhető. 11 és 15 óra között lehetőleg húzódjunk árnyékba, és a tűző napon ne tartózkodjunk hosszasan fedetlen fővel! Napozás előtt 20–30 perccel kenjük be magunkat, ugyanis ennyi idő kell a naptej hatásának kifejtéséhez.
Egy világos vászonsapka vagy egy jól szellőző, a tarkót is védő, széles karimájú szalmakalap szintén megvédhet a túlzott felmelegedéstől. Fontos az is, hogy a nyári hőségben több folyadékra van szükségünk, ezért ha lehetséges, elsősorban ne koffeines vagy alkoholos italokat fogyasszunk, mert ezek dehidratáló hatásúak. A verejtékkel együtt só is távozik a szervezetből, ennek pótlására jó szolgálatot tehet egy kis sós rágcsálnivaló, mogyoró vagy ropi is.
Fotók: Canva
