Itt a bodzaszezon, mindenki főzi a szörpöket, nemsoká a borokat, de annak, aki a városban vagy annak közvetlen közelében él, érdemes tudnia ezt-azt.

Van, aki bodzaszörpöt készít ilyenkor, de meg is lehet sütni a tányérokat palacsintatésztában, s szárítva még teának sem utolsó. Jó gyulladáscsökkentő, enyhíti a gyomorbántalmakat, és még borogatás is készíthető belőle arcra és szemre egyaránt. Jótékony hatásait azonban nagyban befolyásolja, hogy honnan szedjük. Nem is gondolnánk, mennyire fontos megválogatni a bodzaszüret helyét, pedig nemcsak az íze múlik rajta!

A bodzavirág igazán értékes része maga a virágpor. Ezt áztatjuk bele a szörpbe, ebből „nyerjük ki” az értékes alapanyagot, és ennek van az a finom, semmivel össze nem téveszthető íze. Akkor a legjobb szedni, amikor még nem virágzott el, sőt, amikor épp elkezdenek pattanni a kis fehér szirmok. Ilyenkor van ugyanis a legtöbb virágpor a termőtestben, ilyenkor kaphatunk igazi ízbombát és sok-sok hatóanyagot. Csakhogy ezekre nemcsak a napfény és az esőcseppek tapadnak, hanem bizony a kosz is.

A forgalmas út szélén árválkodó bodzabokor ki van téve az autók kipufogógázának. Az a rengeteg káros anyag, ami rájuk száll, szépen „elraktározódik” a szirmok között, ezután jóhiszeműen leszedjük, hazavisszük a tányérokat, és kiáztatjuk belőlük a koszt. Így tulajdonképpen kipufogószörpöt készítünk, ami lehet, hogy finom, de annál károsabb az egészségünkre, és pont a fordítottját érjük el vele, mint az úttól legalább egy kicsivel távolabb érő virágból készített nedűvel.

Kapcsolódó bejegyzések

Szörpkészítés tavaszi virágcsokrokból

Sokak számára az az igazi érték, ha saját alapanyagokból készült finomságokkal tudják feltölteni kamrát, legyen ez a helyiség egy tanyán vagy akár egy kisebb lakásban.