Sokak számára nagyon izgalmasan és csábítóan hangzik a négynapos munkahét, amelyet háromnapos hétvége követ. Vajon van ennek az ötlenek jövője? Milyen hatása lenne a modellnek a munkavállalók jóllétére, egészségére, illetve a környezetre?

Hogyan képzeljük el a négynapos munkahetet?

Már számos országban kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével. A kutatások alapján a fiatalabb munkavállalók többségét motiválta a plusz egy nap szabadság, a hosszabb hétvége lehetősége. A munka során a hatékonyság is javult. Voltak cégek, amelyek csökkentették a munkaidőt, így összesen heti 36 órát kellett dolgozniuk a munkavállalóknak, azonos fizetésért. Belgiumban maradt a heti 40 óra, de a foglalkoztatottak eldönthették, hogy ezt a mennyiséget heti öt vagy négy napban szeretnék-e ledolgozni.

Ha valóban nő a hatékonyság és az elégedettség a munkavégzés során, akkor lehetséges, hogy nem is kell annyi időt szánni egy feladatra, mint ahogy azt korábban hitték. Az idő optimalizálásával, a felesleges meetingek kihagyásával a dolgozók a saját feladatukra tudtak koncentrálni, ami elégedettséggel töltötte el őket.

Izlandon 2015 és 2019 között 2500 tesztalannyal próbálták ki a négynapos munkahetet. Ebben az esetben a munkaidő heti 35–36 órára rövidült, de a fizetés az eredeti maradt. Az eredményeket az izlandi Alda (Association for Democracy and Sustainability) nonprofit szervezet és a brit Autonomy értékelte. A tanulmány szerint a munkavállalók optimalizálták a munkafolyamatokat, javult a jóllétük és a kollégákkal való együttműködésük is. A termelékenység változatlan maradt vagy növekedett. Az eredményeket látva számos szakszervezet tárgyalt a munkaidő csökkentéséről, és jelenleg a dolgozók 86%-ának joga van a négynapos munkahéthez.

Ezenkívül Skóciában, Walesben, Németországban, Japánban, Spanyolországban, Új-Zélandon és Svédországban is kísérleteztek a munkaidő rövidítésével. Az utóbbi országban az eredmények és a vélemények is vegyesnek bizonyultak.

Magyarországon elsőként a Telekom próbálkozott meg a négynapos munkahét bevezetésével. 2022 júniusa és októbere között végezték a kísérletet, és sikeresnek minősítették. A cég folytatja a négynapos munkahét tesztelését 2023. augusztus végéig.

Előnyök és hátrányok

Egy 2023-as brit tanulmány szerint az alkalmazottakat kevesebb stressz érte a négynapos munkahét során. Emellett a felmérés alapján a dolgozóknál kisebb eséllyel jelentkeztek mentális problémák, mint például kiégés, folytonos fáradtság. Az alvászavar és a megbetegedések száma is redukálódott. A brit tanulmány emellett azt is kimutatta, hogy a négynapos munkahét során a férfiak nagyobb arányban tudtak részt venni a gyereknevelésben vagy egy gondozásra szoruló rokonuk ápolásában.

Azonban nem minden munkahelyen lehetne kialakítani a négynapos munkahetet. „Kihívást jelent azokon a területeken, ahol a szolgáltatásokat azonnal, meghatározott időpontokban kell nyújtani az ügyfelek, az ápolt emberek számára” – magyarázza Bernd Fitzenberger, a Foglalkoztatáskutató Intézet igazgatója. 

Felmerül a kérdés, hogy valóban kevesebb stresszel járna-e a négynapos munkahét, hiszen a munkaidőt tömörítik, tehát kevesebb idő alatt ugyanannyi feladatot kell elvégezni, ami nagyobb nyomást is generálhat. A belgiumi négynapos modellben például a munkavállalók továbbra is heti 40 órát dolgoznak, csak négy napra elosztva. Alternatívaként csökkenthetik az óraszámukat is, ebben az esetben azonban kevesebb fizetést is kapnak.

Milyen hatással lenne mindez a környezetünkre?

A UC Davis szerint az USA üvegházhatású gázkibocsátásának két fő okozója a közlekedés (29%) és a villamosenergia-termelés (28%), mintegy 135 millió amerikai ingázik naponta. Azonban a foglalkoztatottak fele dolgozhatna távmunkában, így ha a dolgozók a munkaidejük felében elkerülnék az ingázást, akkor a kibocsátáscsökkenés 10 millió autó kivonásával lenne egyenértékű. Az Egyesült Királyságban a munkavállalók becslése alapján heti 557,8 millió kilométerrel kevesebbet vezetnének, ha bevezetnék a négynapos munkahetet.

A UC Davis rugalmas munkarendprogramja olyan lehetőségeket biztosított az alkalmazottai számára, mint a rugalmas munkaidő, a kevesebb, de több munkaórát magában foglaló tömörített hét, illetve a hét egy részében a távmunka. Minden lehetőség azt jelentette, hogy csökkenthető az ingázás, és bizonyos esetekben elkerülhető a csúcsforgalom.

Egy 2012-es tanulmány szerint, ha a munkahelyek 10%-kal csökkentik a munkaidőt (tehát 36 órát kell dolgozni a hét négy napján), akkor 8,6%-kal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás is.

A tanulmány kimutatta, hogy az alkalmazottak a felszabaduló idejüket alacsony szénkibocsájtású dolgokkal töltötték, mint például a kirándulás vagy az otthoni hobbik.

„Ha az emberek kevesebbet dolgoznak, több szabadidejük marad az időigényesebb tevékenységekre, és ide tartozik a fenntarthatóság is”

– véli Stefanie Gerold, a németországi Brandenburgi Műszaki Egyetem kutatója, aki különböző osztrák vállalatoknál alkalmazott munkaidő-csökkentési modelleket dolgozott ki.

A négynapos munkahét lényege a hatékonyság növelése és a túlterheltség elkerülése. Előbbi pedig az energiafelhasználáshoz is szorosan kapcsolódik. Laura White, a Waterwise projekt- és kutatási vezetője szerint a több szabadnap energiatakarékosságra nevelheti az alkalmazottakat. „Az emberek odafigyelnek, amikor otthon vannak, mert végső soron ők fizetik a számlát.”

Számos szakértő megfigyelte, hogy a munkaórák csökkenése más kockázatokat rejt a környezet számára. Bonyolult megjósolni, hogyan fogják tölteni az emberek a felszabaduló egy napot. „A háromnapos hétvége a szolgáltatások nagyobb mértékű fogyasztásához vezethet” – mondja Anupam Nanda, az angliai Manchesteri Egyetem városi gazdaságtan és ingatlanügyek professzora. „Ha a szabadidős tevékenységek miatt végül repülőre szállunk, vagy száz mérföldet autózunk, az aligha segíthet az éghajlati válság kezelésében.”

Megjegyzi, hogy egy tanulmány szerint az észak-amerikai és az európai emberek szén-dioxid-kibocsátása a hétvégi napokon alacsonyabb, míg Kelet-Ázsiában a hétvégi kibocsátás nem csökkent. Összességében Észak-Amerikában és Európában a vasárnapi kibocsátás 40%-kal alacsonyabbnak bizonyult az átlagnál, míg a hétköznapok kibocsátása közel 20%-kal magasabb volt.

Az amerikai Energiainformációs Hivatal adatai azt is mutatják, hogy az amerikaiak hétvégén közel 10%-kal kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetnek el, mint hétköznap. Ezért úgy vélik, hogy a péntek hétköznapról hétvégi napra való áthelyezése javulást jelenthet a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásában. „Ezek a számok azt mutatják, hogy a négynapos hétnek valóban jelentős hatása lehet” – mondja Leland.

A kísérletek néhány adata megnyugtatónak tűnik. A brit programban részt vevő munkavállalók belföldi utazásainak száma négy hét alatt 5,5%-kal csökkent, míg a nyaralás céljából megtett nemzetközi repülőutak száma szinte változatlan maradt. Ezzel szemben az amerikai tanulmány nem talált változást a belföldi utazásban, de a nemzetközi utazások megduplázódtak.

Azonban 2022-ben az energiaárak az egekbe szöktek, ami megnehezíti annak elemzését, hogy a négynapos hét milyen hatással van a vállalatok energiafogyasztásának csökkenésére.

Schade munkapszichológus szerint a kérdést hosszabb távon kell vizsgálni. Egyrészt azért, mert a kevesebb betegszabadság hosszú távon pozitív hatással van a gazdaságra is. Az embereknek és a vállalatoknak is először alkalmazkodniuk kellene az újfajta munkavégzéshez. „A változás mindig kockázattal jár” – mondja. „Ez félelmet vált ki. De a számok már most is azt mutatják – egy német felmérés alapján –, hogy a válaszadóknak több mint háromnegyede örömmel fogadná a négynapos munkahetet. A 40 év alatti munkavállalók pedig különösen érdeklődnek e modell iránt.”