Mire érdemes figyelni tévé vagy más műszaki cikk vásárlásakor? Nagyon sok energiát és pénzt spórolhatunk meg, ha energiatakarékos terméket választunk. Sőt, ma már a régi, használatban lévő fűtési berendezésünkre is elkészíthetjük a saját energiacímkénket.

Az év vége hagyományosan a legnagyobb forgalmú időszak a műszaki cikkek kiskereskedelmi piacán, ilyenkor a vásárlók úgy viszik az elektronikai berendezéseket és a háztartási gépeket, mint a cukrot. A szokásos módon az iskolakezdés utóhatásaihoz és a karácsonyi ajándékvásárláshoz kapcsolódó jelenséget idén a szokatlan időpontban megrendezett labdarúgó-világbajnokság is felerősítette, hiszen sokan hagyományosan ehhez időzítik az új tévé megvásárlását. Ilyenkor sokan erőn felül költekeznek, ami nem csak a családi költségvetés fenntarthatósága, de a klíma- és környezeti válság szempontjából sem kedvező. Jó hír viszont, hogy választhatunk olyan termékeket, amelyek minden tekintetben jobban teljesítenek, mint a kevésbé energiahatékony gyártmányok.

Mielőtt bárki legyintene: az erre vonatkozó fogyasztói döntéseknek nemcsak a sokak számára megfoghatatlan klímacélok elérésében, ezáltal a Föld lakhatóságának megőrzésében van jelentőségük, de hosszú távon és érdemben befolyásolják a háztartások kiadásait is. A nap mint nap használt elektromos készülékek meglepően sok áramot fogyasztanak. Például régi hűtő– vagy mosógépünk lecserélése önmagában több tízezer forinttal csökkentheti az éves villanyszámlát (illetve utóbbi esetében a víz- és csatornadíjat). Vagyis az ilyen, elsőre talán túlságosan költségesnek tűnő beruházások a jelenlegi energiaárak mellett igen hamar megtérülhetnek. Különösen akkor, ha így még a rezsicsökkentett sávba is sikerül visszaszorítani a fogyasztásunkat.

Az áremelkedés a legjobb ösztönző

Klímaváltozás ide, klímaválság oda, míg az energiaárak és az infláció alacsonyak voltak, a vásárlói döntésekben jóval kisebb szerepet játszott egy-egy készülék energiahatékonysági mutatója. Az energiahatékonyságról számos tévhit él a fejekben, sokaknak pedig eleve túlságosan absztrakt és kevéssé kézzel fogható kategória. A kutatások szerint az átlagos fogyasztókra sokkal jobban lehet hatni azzal, ha a berendezések működtetésének költségeivel szembesítjük őket, mint például az energiacímkékkel, amelyeket az EU-ban és Magyarországon is alkalmaznak.

Az energiaárak emelkedése azonban mindennél jobb motiváció. Az utóbbi időszakban a kereskedői jelzések szerint az energiacímkék felértékelődtek. A vásárlók számára sokkal fontosabb lett, hogy a beszerezni kívánt elektronikai cikk energiatakarékos legyen. Sokan hajlandóak többet is fizetni a kedvezőbb besorolású berendezésekért, akár előre hozva későbbre tervezett készülékcseréiket is.

Az uniós energiacímkézési szabályok nem is olyan régen, 2021. március 1-jétől jelentősen megváltoztak. Ekkortól minden üzletnek és online kiskereskedőnek alkalmaznia kell az uniós energiacímke új változatát. Az új, egységes megjelenésű energiacímkék átláthatóbbak, értelmezésük egyszerűbb, és számos kiegészítő információt is tartalmaznak, megkönnyítve a fogyasztók döntését. Az új jelölésekkel kapcsolatos legfontosabb információkat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) itt foglalja össze.

Az új címkék a következő termékkategóriákra vonatkoztak: villanykörték és lámpák; fűtőberendezések és vízmelegítők; hűtőszekrények és fagyasztók; mosógépek és szárítógépek; légkondicionáló berendezések és ventilátorok; elektronikus kijelzők, beleértve a televíziókészülékeket is; konyhai berendezések; gumiabroncsok.

A címkék – termékkörtől függően – tájékoztatnak egyebek mellett az energiahatékonysági besorolásról, az energiafogyasztásról, a vízfogyasztásról, a zajkibocsátásról vagy éppen az üzemanyag-hatékonysági teljesítményosztályról is.

A tartósság és a javíthatóság növelése is cél

Nem pusztán formai változásról van szó, hiszen korszerűbb energiahatékonysági minimumkövetelmények is hatályba léptek, de az új szabályok megerősítik a termékek javításához való fogyasztói jogokat, és elősegítik a körforgásos gazdaság kiépülését is. Így például a szabályok szerint a gyártóknak vagy az importőröknek a professzionális szervizek rendelkezésére kell bocsátaniuk egy sor alapvető alkatrészt egy modell utolsó darabjának az uniós piacon való forgalomba hozatalát követően legalább 7–10 évig. A gyártóknak a termék piacról való kivonását követően is több évig elérhetővé kell tenniük bizonyos pótalkatrészeket azért, hogy az előszeretettel barkácsoló fogyasztók saját maguk javíthassák meg a berendezéseket. A termékek élettartamának ilyen módon való meghosszabbíthatósága pedig a háztartások kiadásait is mérsékelheti.

Közben egyébként már előkészítés alatt áll az úgynevezett uniós digitális termékútlevél bevezetése is. Ez nemcsak a felhasznált alkatrészek és alapanyagok eredetének nyomon követését, ezáltal környezeti lábnyomuk átfogó értékelését teszi majd lehetővé a termékek (és csomagolásuk) széles körében, hanem az ígéretek szerint növeli tartósságukat, valamint könnyebb javíthatóságukhoz és újrahasznosíthatóságukhoz is hozzájárul majd.

A szigorúbb energiahatékonysági minimumkövetelmények azonban kényelmi szempontból negatív következményekkel is járnak (amint ez egyébként egyre inkább egyéb területeken is várható, ahogyan a súlyosbodó fenntarthatósági válságra való megfelelő válaszlépések késnek). 2023 tavaszától ugyanis a szabályozás a várakozások szerint lényegében betiltja az extrém nagy felbontású 8K televíziók forgalmazását, az ebben a kategóriában elérhető készülékek ugyanis nem teljesítik az említett követelményt. A 8K Szövetség érdekvédelmi szerv szerint a termékkör betiltása csökkenti a fogyasztói jólétet, káros a globális innovációra, és gyakorlatilag nincs hatással a globális felmelegedésre. (E termékek értékesítései egyébként messze elmaradnak a várakozásoktól, de természetesen nem tudhatjuk, hogy hogyan alakulnának a korlátozás nélkül.)

Kapcsolódó bejegyzések

Gyakorlatilag betilthatják a 8K-s tévéket

Az életbe lépő új uniós energiahatékonysági szabályozásnak jelenleg egyik 8K-s készülék sem felel meg. Így ebben a formában nem kerülhetnek forgalomba.

Saját fűtőberendezésünket is osztályozhatjuk

Míg a szóban forgó energiacímkék kizárólag az új készülékekre vonatkoznak, egy uniós támogatással futó projekt kifejezetten a régi, használatban lévő fűtési berendezésekre vonatkozóan biztosít hasonló energiacímkézési módszert. A projekt keretében kidolgozott (magyar nyelven egyelőre nem elérhető) online alkalmazás segítségével az ingatlantulajdonosok képet kaphatnak meglévő fűtési rendszerük energiahatékonyságáról, áttekinthetik a csere lehetőségeit, és kiszámíthatják az esetleges váltás potenciális gazdaságossági, energiamegtakarítási hatásait. A hazai épületállomány az Európa nagy részére jellemzőhöz hasonlóan energetikai szempontból elavult. Itthon évente 100–130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség szigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével. Ehhez az első lépést az átfogó helyzetfelmérés jelenti.