Amikor az éghajlatváltozásról van szó, gyakran csak arra gondolunk, hogy a melegebb világ milyen hatással lesz a fajokra, de egy új tanulmány rávilágít a csapadék változásának fontosságára is. Az eredmény azt állítja, hogy ha figyelmet fordítunk az egyes fajok életciklusán belüli környezeti kiváltó tényezőkre, jobban megérthetjük, hogyan fogja őket érinteni az éghajlatváltozás.

A kutatás középpontjában a Miami kék pillangó (Cyclargus thomasi bethunebakeri) állt, egy veszélyeztetett faj, amely kizárólag egy dél-floridai élőhelyen él. A kék lepke státusza miatt több erőforrást fordítanak a védelmére, és életciklusának megértése a változó éghajlattal összefüggésben kritikus fontosságú annak megjóslásához, hogy a jövőben milyen lesz a sorsa.

Sok trópusi rovarfajhoz hasonlóan a Miami kék lepkék életciklusa magába foglal egy „diapauza” nevű állapotot, amikor a lárvák száraz körülmények között leállítják fejlődésüket. Az esős évszak kezdetével a diapauzában lévő lárvák újraindítják a kifejlett lepkévé válást. A száraz időszak időtartama, és ezáltal a diapauza időtartama jelentős hatással lehet a populáció létszámára. Ha a lárvák rövid diapauzában vannak, akkor nagyobb valószínűséggel érik el a felnőttkort és szaporodnak el, mint ha hosszú aszályos időszak van, és a diapauza elhúzódik.

„Azt találtuk, hogy a változó csapadékviszonyok meghatározhatják, hogy a Miami kék pillangó populáció növekedni vagy csökkenni fog.” – mondja Erica Henry, az NC State alkalmazott ökológia posztdoktora és a tanulmány szerzője. „Ez nem csak e ritka lepke, hanem a csapadékvezérelt rendszerekben élő összes rovar számára aggasztó. A csapadékmintákat eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyták az éghajlatváltozásról és az állatok életciklusáról szóló megfigyelésekben.„

Forrás (enn.com)