A szarvasbőgésről a legtöbben már hallottunk, sőt ha természetközeli helyen tartózkodunk, akkor esténként nem is tudjuk kikerülni az olykor ijesztőnek ható bőgéseket. Azonban nem a nagytestű növényevő az egyetlen, melynek ilyentájt kezdődik a párzása.
Az őszi hűvösebb idő beköszöntével több állat is párkeresésre adja a fejét. Így tesznek a denevérek is, melyek fajonként változóan a nyár végi, ősz eleji időszakban keresik fel az úgynevezett nászbarlangokat, ahol aztán át is telelnek később.
Ilyenkor nagy a nyüzsgés az érintett barlangoknál, melyekből hazánkban az egyik legjelentősebb az Abaligeti-barlang. Itt több ezer denevér is megfordul ebben az időszakban. Több faj is osztozik az nászbarlangon, Abaligeten a legtöbb a legnagyobb testű itthoni fajból, a nagy patkósorrú denevérből fordul meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Legyünk tekintettel a denevérekre, akik télen a padláson húzhatják meg magukat
Fel kellett függeszteni a tetőtérben zajló munkálatokat az edelényi Koch Róbert Kórházban, miután a bontási munkák közben egy rőt koraidenevér kolóniára bukkantak a műszaki szakemberek.
Ez az időszak egyébként igencsak kedvez a denevérkutatóknak is, mert a hímek a párzási lázban égve sokkal óvatlanabbak, így hálóval történő befogásuk egyszerűbbé válik, mint más időszakokban. Az időszakhoz kapcsolódóan egyébként országszerte rendeznek programokat, érdemes ezeknek utánajárni.
A denevérek párzásának egyik legkülönlegesebb vonása, hogy a magzat fejlődése csak a téli álmot követően, a melegedő tavaszi időben indul meg, majd május végén, június elején születnek meg az utódok, persze ez is nagyban függ attól, hogy mely fajról beszélünk.
Magyarországon összesen 28 denevérfaj él, melyek mindegyike védett, közülük 8 fokozottan.
