A fenntarthatósági szempontok a fogyasztók számára is egyre fontosabbak. Ezt próbálják kihasználni a cégek is: lépten-nyomon olyan hirdetésekbe és csomagolásokba botlunk, melyek a termékek zöld voltát bizonygatják. Gondolovics Katalinnal, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtószóvivőjével annak jártunk utána, mi van a jól hangzó állítások mögött, és mikor kell résen lennünk.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Zöldállítások, zöldre festés
Sokan igyekszünk tudatos döntéseket hozni, mindennapi vásárlásaink során olyan termékeket választani, melyek kevésbé terhelik környezetünket. Ez azonban nem könnyű feladat, mert a cégek is felismerték a trendet, és próbálják terméküket zöldnek feltüntetni – gyakran úgy, hogy valójában nem az.
A greenwashing (zöldre mosás, zöldre festés) néven ismert jelenség épp ezt a gyakorlatot jelenti. Ennek lényege az, hogy a termék környezeti hatásairól vagy előnyeiről hamis benyomást keltve félrevezetik a fogyasztókat.
Persze olyan is előfordul, hogy a cégek nem rosszhiszeműen fogalmaznak meg zöldállításokat, illetve alkalmaznak félreérthető kommunikációs elemeket. A GVH néhány éve megjelent Zöld marketing című anyaga épp nekik szól: bemutatja, hogyan lehet úgy megfogalmazni zöldállításokat, hogy azok valóban helytállók legyenek.
Példa az idézett anyagból:
„Nem javasolt »mentes« állítás használata, ha egy súrolószer nem tartalmaz bizonyos kémiai összetevőt, azonban általában más súrolószerek sem tartalmazzák azt.”
Fogyasztóként is sokat tehetünk
Nemcsak a vállalkozásoknak, a fogyasztóknak is fontos a tájékozódás, akár a GVH fent említett anyagának elolvasásával. Érdemes például tudatosítani, melyek azok a kommunikációs formulák, amelyek használatakor gyanút foghatunk. Sokszor ugyanis nem jelenik meg konkrét állítás, viszont olyan szimbólumok kerülnek a termékekre, melyeket például a természetességgel azonosíthatunk. Ilyen szimbólum lehet többek között a Föld képe, egy zöld levél vagy épp egy fa.
Gyakran előforduló eset – ahogy a fenti példában is olvasható –, hogy a termék olyan tulajdonságát emelik ki, amely ugyan igaz, de valójában nem hozunk vele környezettudatos döntést. Ilyen példa lehet hűtőgépek esetében a freonmentesség. Ahogy azt ma már sokan tudják, eleve nem lehet olyan hűtőket forgalomba hozni, melyek ezt az ózonkárosító gázt alkalmazzák. Szintén érdemes résen lenni a különféle tanúsítványok, megtévesztő logók láttán, bár itt talán még nehezebb a fogyasztók dolga.
Kapcsolódó bejegyzések
Ökocímkék nyomában… Mi mit jelent?
Rengeteg ökocímkével, védjeggyel találkozunk vásárlásaink során. Most összegyűjtöttünk 4 hiteles, mosószerekre vonatkozó ökocímkét, melyekre érdemes odafigyelni.
Ahogy vendégem mondja, akkor is gyanakodhatunk, ha valami 100%-ban valamilyen. Hiszen valami vagy bio (öko, klímasemleges, vegán stb.), vagy nem. Nincs köztes állapot, nem lehet valami 98%-ban bio, hiszen ez azt jelenti, hogy az adott termék nem bio.
A tanúsítórendszerek egy részét az érintett cégek által létrehozott, függetlennek tűnő szervezetek működtetik. A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal ítéli oda a fenntarthatósági címkét az egyes ültetvényeknek, melyek megfelelnek az általuk szabott kritériumoknak. Ezek a kritériumok azonban igencsak megengedők, és egyáltalán nem teszik fenntarthatóvá az orángutánok és az esőerdők pusztulásáért felelős pálmaolaj-termelést. Mindeközben a szervezet tagjai között ott találjuk a világ legnagyobb élelmiszeripari cégeit, például az Unilevert vagy a Nestlét.
Vannak persze megbízható tanúsítványok is. Ilyen többek közt a faipari termékekre vonatkozó FSC, az Ecolabel vagy épp az élelmiszerek esetében alkalmazott bio- előtag.
Jogszabályi változásra is szükség van
Az adásban szó esett a GVH által nemrégiben lefolytatott piacelemzésről, illetve ennek eredményeiről is. A vizsgálatban a környezetvédelemhez kötődő állításokra fókuszáltak, és mint írják, arra a következtetésre jutottak, hogy sok esetben nem egyértelműek, zavarosak a vállalkozások által alkalmazott zöldállítások, a fogyasztók jelentős része pedig nincs tisztában az egyes állítások és jelölések pontos tartalmával, jelentésével.
A piacelemzés nyomán a GVH több javaslatot is megfogalmazott a jogalkotó és a piaci szereplők számára. Ezek egyike – amely a bemutatott problémákra is reagál – egy államilag szabályozott többszintes fenntarthatósági jelölőrendszer kialakításának szükségességét taglalja.
Az adásban további érdekes témák is terítékre kerülnek, így ezen a héten is érdemes meghallgatni a Holnaputánt!
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
