A csirkedarálás megtiltásával a következő években egy igazán barbárnak mondható módszer kerül ki a húsipar eszköztárából Németországban.
A tojásiparban a kakasok haszontalannak számítanak, viszont mivel nem húshasznú állományból származnak felnevelésük gazdaságtalan lenne. Ezért aztán világszerte milliárdos nagyságrendben pusztítják el a kakascsibéket évente. Ennek legelterjedtebb módszerei a darálás, az áramütés és az elgázosítást.
Míg például hazánkban inkább az utóbbi, humánusabb módszert használják, addig Németországban évi 45-47 millió kakast pusztítanak el az élve darálással. A Deutsche Wellére hivatkozva a qubit arról számol be, hogy a német törvényhozás már 2019-ben problémásnak ítélte ezt a gyakorlatot, azonban annak tiltását akkor még felfüggesztették, hogy a termelők át tudjanak állni más módszerekre.
Most viszont Julia Klöckner mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a csirkék ledarálása túl kegyetlen gyakorlat ahhoz, hogy fenntartható legyen, így a haszonelvűséget felül kell írnia az etikának. Ennek megfelelően a most elfogadott törvény szerint a termelők jövőre már nem alkalmazhatják a barbár eljárást.
Ennél is előbbre mutató az a terv, mely szerint 2024-től már csak a még ki nem kelt kakasokat lehetne elpusztítani, és azokat is csak úgy, hogy azok ne érezzenek fájdalmat, amikor megsemmisítik őket.
Az Európai Unió már korábban is foglalkozott a kérdéssel, azonban rendkívül enyhe módon. A 2009-ben hozott direktíva szerint a csibék ledaralása akkor elfogadható, ha a 72 óránál fiatalabb állatokkal azonnal végez. A ledarált csirkéket egyébként főként állateledelekbe és fehérjekészítményekbe keverik.
Egy 2015-ös cikk szerint hazánkban évente 6-7 millió baromfit semmisítenek meg gázos módszerrel, amely az összes kikelt állat nagyjából 3%-a. Ezzel együtt nálunk nincs a darálós módszerre vonatkozó tiltás, így az EU-s direktíva az irányadó.