A globális szén-dioxid-kibocsátás 2022-ben továbbra is rekordszintű marad, és a Global Carbon Project tudományos csoportja szerint semmi jele annak, hogy csökkenne, amire sürgősen szükség lenne ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5°C-ra korlátozzuk. Ha a jelenlegi kibocsátási szintek fennmaradnak, akkor 50% az esélye annak, hogy a globális felmelegedés kilenc éven belül meghaladja az 1,5°C-ot.
Az új jelentés 2022-re 40,6 milliárd tonna teljes globális CO2-kibocsátást prognosztizál. Ezt a fosszilis CO2-kibocsátás táplálja, amely az előrejelzések szerint 2021-hez képest 1,0%-kal emelkedik. A szénből és az olajból származó tervezett kibocsátás a 2021-es szintek felett van, az olaj pedig a legnagyobb mértékben járul hozzá a teljes kibocsátás növekedéséhez. Az olajkibocsátás növekedése nagyrészt a nemzetközi légi közlekedésnek a világjárvány miatti korlátozások utáni késleltetett fellendülésével magyarázható.
Ebben az évben a globális fosszilis CO2-kibocsátás újabb növekedését látjuk, miközben gyors csökkenésre lenne szükségünk
– mondta Pierre Friedlingstein professzor, a tanulmány vezetője.
A szén-dioxid-kibocsátás mintegy felét továbbra is a szén-dioxidot elnyelő és tároló szárazföldek és óceánok teszik ki. Az óceáni és szárazföldi CO2-nyelők a légköri CO2-emelkedés hatására továbbra is növekednek, bár az éghajlatváltozás a 2012-2021 közötti évtizedben becslések szerint 4%-kal (óceáni nyelők) és 17%-kal (szárazföldi nyelők) csökkentette ezt a növekedést.
Az idei szén-dioxid kibocsátási adat azt mutatja, hogy a fosszilis kibocsátások növekedésének hosszú távú üteme lelassult. Az átlagos növekedés a 2000-es években érte el az évi +3%-os csúcsot, míg az elmúlt évtizedben a növekedés évente körülbelül +0,5%-os volt. A kutatócsoport üdvözölte ezt a lassulást, de hozzátették, hogy ez még messze van a szükséges kibocsátáscsökkenéstől.
Kapcsolódó bejegyzések
Az idősebb fák képesek megtanulni, hogyan növeljék a CO2-felvételüket
Az öreg tölgyfák képesek a szén-dioxid szint emelkedésének megfékezésében segíteni azáltal, hogy növelik a gáz elnyelésének mértékét.
A hatás csökkenthető lenne, azonban az erdőirtásból származó kibocsátás felét ellensúlyozza az újraerdősítés vagy az új erdők révén történő szén-dioxid-elvonás, és a kutatók szerint az erdőirtás megállítása és az erdők helyreállítására és bővítésére irányuló erőfeszítések fokozása nagy lehetőséget jelent a kibocsátás csökkentésére.
A több mint 100 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport által készített globális szén-dioxid-költségvetési jelentés évente frissített, szakértői értékeléssel ellátott frissítést nyújt, amely a bevált módszerekre építve, teljesen átlátható módon készül.
(forrás: exeter.ac.uk)