Évek óta romlik a kukoricahelyzet, amin az aszály, az import és a termőterület csökkenése is ront. Van még esélye a kukoricát termesztő gazdáknak, vagy végleg leáldozik a növény jövője Magyarországon?

2022-ig úgy látszott, semmi sem tudja megrendíteni a kukoricatermesztés pozícióját Magyarországon, ám a történelmi aszály, a rekordalacsony termés és a kezdeti magas terményárakat letörő, az országba beáramló ukrán import jókora pofont adott a magyar gazdáknak. 2023-ban az előző év tapasztalatai miatt lecsökkent a kukorica termőterülete itthon, az alacsony terményárak és a megnövekedett termelési költségek ismét a gazdák ellen dolgoztak. Idén – a hektikus időjárás ellenére – június közepéig, végéig úgy festett, kivételesen akár jó éve is lehet a hazai kukoricatermesztőknek, az ezt követően az országba berobbani forró, száraz és aszályos időjárás azonban ismét letörte a termesztők reményeit. Mostanra azonban már ott tartunk, hogy legalább 20-30 százalékos termésveszteség lehet idén a kukoricánál, feltéve, hogy a betakarításig már nem jön újabb szélsőséges időjárás. De vajon hogyan látják a helyzetüket a kukorica termesztésével foglalkozó gazdák? Mekkora terméskieséssel számolnak, mit tudnak kezdeni az aszály által tönkretett terméssel? – az Agrárszektor ennek járt utána.

Kapcsolódó bejegyzések

Málna helyett banán? – Merre tart a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés?

Melyek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket hamarosan már nem fogyaszthatunk? Hogyan maradhat kiemelkedő Magyarország az élelmiszer-termelésben?

Nagy remények, csúf eredmény

Bár évekig, évtizedekig úgy látszott, a kukorica termesztésének Magyarországon semmi sem árthat, mostanra ezt már nem lehetne teljes magabiztossággal kijelenteni. A 2022-es, itthon és Európában is történelminek számító aszály azonban megrendítette a kultúra uralmát: hektáronként 3,4-4,3 tonnás termésátlag született csak, az össztermés pedig mindössze 2,37 millió tonnát tett ki, ami aztán a következő évi vetésterületre is komoly hatással lett. 2023-ban a gazdák már csak 871 ezer hektáron terveztek ezzel a növénnyel, ami mintegy 12%-os visszaesést jelentett, de a végső teljes betakarított terület mindössze 768 ezer hektárra terjedt ki, az össztermés pedig 5,3 millió tonnát tett ki, ráadásul a terményárak is tartósan alacsonyak maradtak. Idén a kukorica tervezett vetésterülete 795,6 ezer hektár volt, ami azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest a vetésterület újabb 9%-kal csökkent idén.

Idén tehát óriási várakozás övezte a kukoricát, bár Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint az év már eleve nem indult jól a kukorica és a napraforgó számára: ugyanis több helyről jelezték a gazdák, hogy a kukorica, nagyon sok helyen vontatott, nem egyöntetű kelés volt megfigyelhető a két kultúránál. A szakember elmondta, hogy az a jó helyzet, ha a növények együtt kelnek, mert akkor nincs versengés közöttük, hanem egymást segítik a növekedésben. De ha nem egyöntetű a kelés, akkor a később kelő növényt a mellette levő elnyomja, és így az nem fejlődik rendesen. Ennek oka az eltérő vízkészlet a talajban, az, hogy nem az optimális körülmények közé kerültek a magok. Az egyik helyen jó talaj fogadta a magot, a másik helyen pedig szárazabb, ezért látható, hogy a probléma foltokban jelentkezik – mutatott rá már májusban Petőházi Tamás.

Egyre több a probléma a kukorica körül

Bár június elején még úgy festett, hogy a kukorica – kis szerencsével – idén megúszhatja az idei évet. Noha országos szinten egyenlőtlen eloszlásban, de voltak áztató esők, a hideg tavasz után egy jobb idő látszott beköszönteni, és a hónap végéig a sok esőnek és a viszonylag enyhe időnek köszönhetően kiemelkedőnek ígérkezett a kukoricatermés. A melegebb időszak a hónap közepére, végére olyan erős hőhullámmá változott, ami komoly aggodalmat keltett a gazdákban és a szakértőkben. Szurovcsákné Berecz Ágnes, a Szuro-Trade Kft. tulajdonosa és a Milic 2007 Kft. ügyvezetője szerint az akkor tapasztalt hőség biztosan rosszat tett a kukoricának, hiszen negatívan érintette a növény fejlődését. A szakember a várható kár mértékéről azonban inkább nem nyilatkozott. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője is nagy esőért imádkozott, amely nélkül ugyanis jelentős mértékű terméskiesést prognosztizált. Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke is osztotta ezt a meglátást, de ő már számszerűsítette is a várható terméskiesést. Mint mondta, korábbi modellszámítások szerint ebben az időszakban minden hőségnappal közel 200 ezer tonnányi termésvárakozást lehet leírni országosan, vagyis ennyivel kevesebb terem majd, mint amennyi a hőhullám nélkül termett volna. Az agrárközgazdász, Raskó György július első harmadában még úgy vélte, hogy az országos szintű terméskiesés nem fogja elérni az 1 millió tonnát.

Raskó György szerint ekkor a csapadékhiány is komoly gondot jelent, különösen a Duna-Tisza közén. A szakember szerint, ha az ország nem kap felfrissülés nélküli újabb hőhullámokat, a termelők elbúcsúzhatnak az optimista várakozásoktól: a termésmennyiség például a Kisalföldön 20%-kal, a Duna-Tisza közén pedig akár 50%-kal, míg a Tiszántúlon 30-40%-kal csökkenhet. Az agrárközgazdász hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy hiány várható a kukoricából, de azt igen, hogy drágul majd a termény a hazai piacon. Mindez előbb-utóbb be fog épülni az élelmiszerárakba is, inflációs nyomást gyakorolva a kiskereskedelmi árakra.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna Vármegyei Igazgatósága szerint a térségben szántóföldi kultúrák közül a 66,5 ezer hektáron termesztett kukoricát viselte meg leginkább a hetek óta tartó aszály és hőség. Emiatt a becsült termésátlagok erősen elmaradtak a előzetesen várttól, hektáronként hét, vagy kevesebb tonna várható – írták közleményükben. Az Agrárkamara és vármegyei szervezetei által július végén elvégzett termésbecslés alapján a legnagyobb területen termesztett kukoricánál a korábbi 9 tonna/hektáros a hazai átlaghozam várakozás az aszály miatt jelentősen csökkent, a legfrissebb becslések szerint országosan körülbelül 6,6 tonna/hektáros átlaghozamokra lehet számítani, ami a 874 ezer hektáros területet figyelembe véve 5,8 millió tonnás kukoricatermést eredményezhet. A legalacsonyabb termésátlagokat Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből jelentették a vármegyei szervezetek, de előzetesen 6 tonna/hektár alatt becsültek Pest, Veszprém, Somogy, Heves és Békés vármegyékben is. A Nyugat-Dunántúlon a jelenleg várható hozam 8 tonna/hektár, a Dél-Dunántúlon 6,9 tonna/hektár.

Kapcsolódó bejegyzések

Drasztikus szemléletváltásra van szükség: így segíthet rajtunk a regeneratív mezőgazdaság – Interjú

Hogyan segítheti a jövőnk fennmaradását a regeneratív mezőgazdaság? Interjú.

De hogy látják most a helyzetüket a termelők?

A Fejér vármegyei Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-nél idén 1350 hektáron vetettek kukoricát, de ezt cégcsoport szinten kell érteni – tudtuk meg a vállalkozás növénytermesztési igazgatójától. Zoványi György az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy az év eleje még rendben levőnek látszott, majdnem minden munkát el tudtak végezni időben. Aztán áprilisban és májusban jöttek a nagy esők, amelyek következtében a mélyebb fekvésű területeken megállt a víz, és ez megnyomta kissé a kukoricát. Június óta azonban praktikusan nem esett eső a térségben, és a 40 Celsius-fokos hőmérséklet is előfordult. A szakember szerint körülbelül június 17-ig bírta a kukorica, aztán jött a hőség, és egészen a múlt hétig borzalmasan meleg idő volt. Akkor ugyan volt egy kis lehűlés, de az nem tartott sokáig, így gyakorlatilag múmiává száradt a kukorica a térségben.

Zoványi György elmondta, hogy a 2022-es évhez képest a cégcsoport költségei ugyan mérséklődtek, de nem olyan jelentős mértékben, talán csak 15-20%-ban csökkentek a költségek. És bár a szükséges inputanyagok és növényvédő szerek jobb áron kaphatóak, mint tavaly, a növénytermesztési ágazat szereplőinél inkább a spórolás figyelhető meg. A szakember szerint azt ugyanis mindenki látta idén, hogy ha nincs meg a hektáronkénti 10 tonnás hozam, akkor nem fogja megérni a kukorica termesztése a gazdáknak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a tavalyihoz képest nem ment nagyon feljebb a termény ára sem. A Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. növénytermesztési igazgatója szerint most még nehéz megjósolni, milyen végső eredmények várhatóak a kukoricánál. A vállalat a múlt hét elején elkezdtek silózni, az pedig már most látszik náluk, hogy zöldtömegben a termés hektáronként 20-22 tonna körül van, ami az ideálisnak a fele. Összességében amúgy hektáronként 6 tonnára számítanak az idén, vagyis jó esetben körülbelül 60%-os termés várható. Arra a kérdésre, hogy gondolkodnak-e a termésszerkezet átalakításán, a szakember elmondta, hogy alapesetben nem szoktak ennyi kukoricát termeszteni, mert az ő térségük nem olyan vidék, ahol ezt megérné. De folyamatosan foglalkoznak vele, hogy mit termeljenek, elsősorban élelmiszeripari alapanyag előállítás és feldolgozásban gondolkodnak, de ez még a jövő. Egyelőre sokat töprengenek rajta, mit lehet elvetni, mi éri meg. Ami alternatívákat vetnek, azt nem lehet a végtelenségig – közölte Zoványi György.

Fürsztner Balázs, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője elárulta, hogy 500 hektáron vetettek idén kukoricát, de ennek közel 80%-át, csaknem 400 hektárt le kellett silózniuk. Ezt azonban javarészt be tudják majd forgatni az állattenyésztésbe, és takarmányként fel tudják használni. Ebből kifolyólag azonban szemestakarmányuk nem nagyon lesz, pedig a tervek szerint így takarították volna be a kukoricát. A szakember elmondta, hogy gondolkodnak a termésszerkezet átalakításán is, már készülnek rá a tervek, a jelenlegi időjárási tapasztalatok mellett ez elkerülhetetlen. Fürsztner Balázs beszélt arról is, hogy öntözhető területekre lenne szükségük, ezért már azt is vizsgálják a vállalatnál, hogy indulniuk kellene a kapcsolódó pályázaton.

Az Enyingi Agrár Zrt. 2024-ben végül 2650 hektáron vetett kukoricát – mondta el Rózsa Ádám, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője. A szakember elmondta, hogy sok aszálykárral sújtott állományuk van, és több helyen tervezik a silózást, de mivel ők is foglalkoznak állattartással, így oda be tudják majd forgatni. A szakember szerint idén valószínűleg több silózott kukoricára lesz szükségük, a korábban tervezett 450 hektár helyett várhatóan 650 hektáron kell majd ezt tenniük. Az viszont már most elmondható, hogy a kukoricában minimálisan 20-30%-os termésveszteséggel kell számolniuk, de csak akkor, ha mostantól ideális lesz az időjárás, és nem romlanak tovább a körülmények. Náluk idén komoly károkat okoztak a molyok, emiatt viszont várhatóan toxinproblémák is lesznek a terménnyel – vetítette elő borúsan a szakember. A költségek kapcsán Rózsa Ádám úgy fogalmazott, hogy bár tavaly volt egy relatív mérséklődés, idén ismét mindennek nőtt az ára. A növénytermesztési főágazatvezető beszélt arról is, hogy folyamatosan gondolkodnak a termésszerkezet átalakításán, de nincs rá reális lehetőség. Az öntözéssel kapcsolatban az EAG Zrt. szakembere elárulta, hogy a cégnek volt 900 hektárnyi öntözhető területe, ahonnan egészen egyszerűen elfogyott a víz. Rózsa Ádám szerint ugyanakkor Magyarországon a kukorica termesztésénél nem szabad az öntözésre költeni, mert az nem kifizetődő. De az öntözésről általában is elmondható, hogy olyan beruházási igénye van, hogy az piaci alapon nem fog megtérülni.

Milyen árakra számíthatnak a gazdák itthon?

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint a takarmánykukorica július második hetében 68,4 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát, ami 10%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica novemberi jegyzése változatlanul 68 ezer forint/tonna volt július 8. és 19. között. Ezzel egy időben a chicagói árutőzsdén 154-158 dollár/tonna tartományban alakult a kukorica szeptemberi jegyzése. A párizsi árutőzsdén a termény augusztusi tőzsdei elszámolóára 212-220 euró/tonna között ingadozott ugyanekkor.

Látható tehát, hogy a hazai kukoricatermesztők ismét rossz év elé néznek, és sokan már annak is örülhetnek, ha gyenge-közepes termésük lesz, és nem kell idő előtt besilózni a kukoricát. A betakarításig azonban még bármi történhet, és ha kitart a meleg, száraz idő, további veszteségekkel számolhatnak a gazdák, ráadásul a termény felvásárlási árai sincsenek olyan magasságban, hogy kompenzálják a termelőket. Ezzel azonban visszaértünk a központi problémához, miszerint egyre kevésbé éri meg a kukorica termesztése Magyarországon. Verseny- és életképes alternatíva egyelőre azonban nincs, az öntözés pedig – annak forrásigénye miatt – ugyancsak nem megoldás.

Forrás: Agrárszektor

Kiemelt kép: canva