Az Európai Unió egyes, különböző gazdasági fejlettségű régióiban jelentős mértékben különbözik, hogy a háztartások jövedelmének mekkora részét emészti fel az energiához való hozzáférés.
Ahogy az sem mindegy, hogy az energia milyen forrásból származik, ugyanis az Unió klímacéljainak elérésében kiemelt szerepe van a fűtési -és energetikai rendszerek korszerűsítésének.
A Habitat for Humanity Magyarország és a kolozsvári Center for the Study of Democracy közös tanulmányát bemutató sajtótájékoztatón az derült ki, hogy ezek a klímacélok – így a 2030-ig vállalt 55 százalékos üvegházhatású gáz-kibocsátáscsökkentés – igen nehezen lesznek teljesíthetők a kelet- és közép-európai energiaszegénység felszámolása nélkül.
A június 30-án tartott sajtótájékoztatón Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység szakértője kihangsúlyozta, hogy a valódi segítségnyújtás érdekében elsődleges feladat lenne
„a legkevésbé energiahatékony ingatlanok (például vályogházak) felújítása, a gázhálózatra rá nem csatlakozott háztartások számára megfizethető fűtési megoldások biztosítása, valamint a szociális bérlakásállomány növelése és felújítása.”
Martha Myers (a Föld Barátai Európa energiaszegénység kampányvezetője és a Right to Energy Coalition koordinátora) kiemelte, hogy
„ha valaki nem tudja fizetni a rezsiszámláit, az általában nem az egyén hibája. Az energiaszegénység strukturális probléma, ami ellen az alacsony jövedelmű és a rászoruló háztartásokat is elérő felújítási programokkal lehet fellépni. Erre nyújthatnak kiváló lehetőséget azok az EU irányelvek, amelynek részleteiről a következő hónapokban döntenek majd.”
Myers felhívta a figyelmet a Jogot az Energiához nemzetközi szövetség munkájára, melynek számos civil szervezet, szakszervezet, szegénység elleni, környezetvédő csoportok, és más, igazságosabb társadalomért küzdő szervezetek a tagjai. A szervezet célja olyan energiarendszerek propagálása, melyek a társadalmi érdekeket helyezik a profitérdekek elé.
Az Unióban nagyjából 50 millió embert érint az energiaszegénység, de a keleti tagállamainak társadalmai, kiváltképp a szegényebb régiókban jóval kitettebbek, mint a gazdagabb centrumban. Ennek szemléltetésére a szervezetek közleményükben több adatot is hoznak, miszerint:
Görögországban a háztartások 36 százaléka, Romániában a háztartások 14 százaléka, Magyarországon pedig a háztartások 11 százaléka nem tudja időben befizetni a rezsiszámláit, szemben az uniós 6,6 százalékos átlaggal.
A háztartások jövedelemarányos energiára fordított kiadásai is nagyon magasak a régióban: 2016-ban Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka a jövedelmének több mint 25 százalékát kénytelen volt háztartási energiára költeni.
Magyarországon a lakások több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, amelyek energiafogyasztása az egyik legmagasabb az Európai Unióban.
Az angol nyelvű tanulmány említi a professzionális piaci lakásbérleti rendszer hiányát és a piac alulszabályozottságát. A szervezetek három témakörbe szedve fogalmazták meg tizenhárom pontból – valamint alpontokból – álló javaslatcsomagjukat a döntéshozók számára (a teljes csomag angolul itt érhető el).
A tizenhárom pontos javaslatcsomag különösen időszerű annak fényében, hogy hamarosan, július 14-én mutatják be az Európai Unió Fit for 55 programcsomagját, amiben a 2030-ig esedékes 55 százalékos kibocsátáscsökkentés elérésének gyakorlati elemeit gyűjtik össze.
(Forrás: merce.hu Kép: pexels.com)
