Nem láttam még ezirányú kutatást, de simán el tudom képzelni, hogy 2020 novembere nyerné el a természetjárás hónapja címet egy olyan képzeletbeli versenyen, ahol adott időszakra vetítve számolnák meg az aktív kikapcsolódókat az ország kirándulóhelyein, túraútvonalain. Ha egy pozitív fejleményt meg lehet említeni ebben a felhőtlenséggel és gondtalansággal nem vádolható időszakban, az mindenképp a természetben eltöltött szabadidő mennyiségének növekedése lenne!

Igaz, a kikapcsolódás egyéb formáit jelenleg nem is gyakorolhatjuk – jegyezhetnénk meg fanyaran. És a Normafán, vagy a Hármashatárhegyen tapasztalható népsűrűség nem feltétlen táplálja az ökoturizmus szemléletét – tehetnénk hozzá szintén mérsékelt jóindulattal. Ennek ellenére azt gondolom, hogy azok a kisebb baráti társaságok, párok, gyerekek, akik korábban vonakodtak befűzni a túrabakancsot, vagy egyszerűen másfajta programlehetőségeket preferáltak, és csak most kezdték megtapasztalni a természetjárás szépségeit, talán a jövőben is nagyobb eséllyel szeretnék ismét átélni a színes levéltakaró látványát, az avar kellemes ropogását, a jóleső fáradtság érzését. Ez pedig már elég ahhoz, hogy könnyelmű jóslásokba bocsátkozzunk az ökológiai turizmus felvirágzása kapcsán. 

Mi is az az ökoturizmus? Számos definíció kering a turisztikai szakmán belül, a nemzetközi szervezetek, a környezetvédelemért, illetve turizmusért felelős nemzeti szaktárcák részéről csakúgy, mint ahogyan az egyes civil szervezetek néhánya is megalkotta saját fogalommagyarázatát. Egységes, elfogadott definíció azonban a turisztikai műfaj fiatal kora végett még nincs. A lényeget nagyjából a következőkben tudom összefoglalni:

• az ökoturizmus az aktív turizmus, azon belül is a természeti turizmus egy formája, amikor a turista utazási motivációja a természetjárás, egészségmegőrzés mellett a természeti környezet és az ott fellelhető hagyományos kulturális értékek felelős megismerése 
• az ökoturizmus szem előtt tartja a természeti erőforrások véges mivoltát, ügyel a fenntarthatóságra, egyúttal arra hitre épül, miszerint a turizmusnak van olyan formája, amely hozzájárul az ökoszisztéma megvédéséhez, az örökölt természeti és kulturális közeg megőrzéséhez
• az ökoturizmus jövedelemhez juttatja a helyi lakosságot, hozzájárul a helyi hagyományok, kulturális értékek fennmaradásához, továbbörökítéséhez
• az ökoturizmus több, mint turisztikai termék, több mint az utazás egy fajtája: olyan szemléletmód, amely a tömegturizmus elutasítására, a természet tiszteletére épül, amely során az utazó önmaga szerepét a nagy ökoszisztéma egy kis elemének fogadja el, nem alakítani, csak szemlélni szeretne.

Magyarországon rendkívül szerencsések vagyunk, hiszen az ökoturisztikai kínálat igen gazdag. Hazánk természeti és kulturális értékeinek változatosságához pedig évről évre, folyamatosan ér fel az ökoturisztikai infrastruktúra fejlettsége: egyre komplexebben állnak rendelkezésre olyan szolgáltatások, amelyek gyakorlatilag kézen fognak bennünket, és kis túlzással a megérkezéstől a hazaérkezésig garantálják a teljeskörű úti élményt.

Gondoljunk csak a nemzetközileg is példaértékűen cizellált turistajelzés-rendszerünkre, az erdei vasutak hálózataira, az ökoturisztikai látogatóközpontokban elérhető tájékoztatókra, programokra, kiállításokra vagy oktatásokra, szakvezetésekre, a turistaházak szolgáltatásaira, a kerékpárkölcsönzőkre, a gondozott tanösvényekre és pihenőhelyekre, a nemzeti parkok munkatársainak elhivatott munkájára, de akár a trendi glamping lehetőségek szaporodására is – ezek mind-mind az ökoturisztikai infrastruktúra részei, feltételrendszerének elemei. 

Az alábbiakban szeretnék néhány olyan úticélt ajánlani, amelyek utazástervezéskor talán nincsenek annyira a gondolkodás homlokterében, kevéssé ismert helyszínei a természetjáró turizmusnak. Mégis olyan nyugodt, kisléptékű terei az aktív kikapcsolódásnak, amelyek remek szolgáltatásokkal is párosulnak, így biztosan maradandó élménnyel gazdagítják az utazót a korlátozások utáni időkben.

Ság-hegyi Geológiai tanösvény

A népszerűségi listán méltatlanul háttérbe szorult Ság-hegy igazi geológiai kincseket rejt: mint ottjártunkkor megtudtuk, a 279 méter magas tanúhegy eredeti csonkakúp formáját a bazaltbányászat miatt elveszítette, ám végül éppen ennek köszönhetően tárult fel a korábbi vulkán múltja. A tanösvényen gondosan kihelyezett táblákat követve könnyen be tudjuk járni a hegyet és megtudhatjuk, hogyan alakult ki a hegy a vulkáni tevékenység révén. Érdemes az utat a Sághegy Fogadótól indítani, betérni a Sághegy Múzeumba és felkirándulni a Trianon-kereszthez, amely az ország legnagyobb Trianon emlékműve. Ne hagyjuk az ország egyetlen vulkanológiai kiállítását sem a Kemenes Vulkánparkban!

Salgó vára és az eresztvényi Novohrad-Nógrád Geopark

Egy salgótarjáni hétvége keretében kirándultunk el a Salgói várhoz, amely a Medves-fennsík csúcsán, 625 méter magasan található. A panoráma lenyűgöző a környék hegyeire, ám nem elhanyagolható természeti képződmény a Boszorkány-kő sem a Kis-Salgó szikláin. Érdemes végigsétálni a körülötte kialakított, kőzetbemutatót rejtő geológiai tanösvényen, amely a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet része. Mi ezen a túrán bukkantunk rá az eresztvényi látogatóközpontra, ahol éppen molnárkalács-sütés és forraltbor mérés volt a program, mi pedig haladtunk az illatok után. Látogassunk el ide kézműves programok idején, vagy kezdjük itt a túrát, és vértezzük fel magunkat ebben a modern látogatóközpontban minden infóval, ami a környék felfedezéséhez szükséges!

Somló-hegy és a Szent Márton-kápolna

Somló hegyéhez közeledve hamar feltűnik a Szent Ilona-kápolna aranytornya, majd a Szent Margit-kápolna sziluettje. Hozzájuk képest a Szent Márton-kápolna eldugottabb kulturális kincse a hegynek a Somló keleti oldalán. Ez a 13. században épült templom az egyik legmeghittebb, ahol jártam. A kápolna közel fekszik a Somlói várhoz, amelynek romjait szintén érdemes bejárni, de ha még teljesebb panorámát keresünk, ne álljunk meg a Szent István kilátóig, a hegy tetejéig! Ott a büfében feltöltekezhetünk enni- és innivalóval, majd kifújhatjuk magunkat a közeli pihenőhelyek egyikén. Foglaljunk szállást éjszakára: az Inhauser pincészet saját bort, pálinkát mér, vendéglátónk maga készíti a reggelit, közben pedig elbeszélgethetünk vele a környékről és saját történetéről. Semmi flancolás, a hely maga az őszinteség és természetesség.

Pannon Csillagda

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Bakonybélben vár az ország és Európa egyik legmodernebb és legkomplexebb csillagászati látogatóközpontja. Ide mindenkinek érdemes eljönnie, aki szeretné megtapasztalni a valódi csillagos égbolt látványát: ezen a környéken minimális a fényszennyezettség, így elképesztően tisztán kirajzolódnak az égbolt motívumai. A látogatóközpontban csillagászati és űrkutatási kiállítás és Közép-Európa egyik legmodernebb távcsőparkja található, és még meteoritokat is simogathatunk. De a legnagyobb dobás kétségtelenül a digitális planetárium, amely emlékezetes betekintést nyújt a Tejút, a csillagképek világába, különösen akkor, ha éjszakai csillagtúrát választunk programnak. Szálláskereséskor válogassunk a környék erdei kulcsosházai közt!

Nyitókép: Klára Barna Zsombor