Bár 2022-ben sok év után megszakadt az új, tiszta energiarendszer jolly jokereinek számító akkumulátorok árcsökkenése, a jelek szerint csak átmeneti megtorpanásról van szó, és idén máris újult lendülettel folytatódik a több tényező által is hajtott esés.

Miután 2022-ben évtizednyi csökkenést követően nőttek a lítiumionakkumulátor-árak, sokan igazoltnak látták azokat a szkeptikus jóslatokat, melyek szerint az akkumulátorok és az elektromos autók képtelenek lesznek a fenntartható energiagazdálkodásra való áttérésben az agytrösztök által rájuk osztott szerepet betölteni. Bár a tavalyi 7%-os drágulás nem tűnik nagynak, a 151 dollár/kilowattórás (kWh) árszint elérése egyértelműen azt jelentette, hogy távolabb került a 100 dollár körül kijelölt fordulópont elérése, ami a szakértők szerint eltüntetheti az elektromos autók árhátrányát a belsőégésű motorú modellekkel szemben.

A jelentést kiadó tekintélyes elemzőház 2023-ra további enyhe emelkedést, illetve stagnálást prognosztizált az árakban, elsősorban az akkumulátorgyártás kritikus nyersanyagai (lítium, kobalt, nikkel stb.) és komponensei árának, illetve a kereslet emelkedésére hivatkozva, és csak 2024-re valószínűsített újabb fordulatot az ártrendben. Ennek eredményeképpen a prognózis úgy számolt, hogy az átlagos globális akkupakkárak 2026-ban süllyedhetnek a 100 dolláros határérték alá. Az idei év fejleményei azonban eddig rácáfolni látszanak a prognózisra.

Új lelőhelyek és technológiák szorítják le az árakat

A fenti számok a ma legelterjedtebb, a mobiltelefonoktól az elektromos járműveken át a nagyobb energiatárolókig számos területen alkalmazott lítiumionion-akkupakkok árára vonatkoznak, míg az ezeket alkotó akkumulátor-celláknál 2022-ben 115–120 dollár/kWh-s árak alakultak ki. Egy másik elemző cég jelentése szerint 2023 augusztusában az akkucellák globális súlyozott átlagára már 100 dollár alá került, miután tavaly év végén még 130 dollár közelében alakult. A fordulat elsősorban a nyersanyagárak utóbbi hónapokban tapasztalható csökkenésének, elsősorban a lítiumárak drámai mértékű zuhanásának köszönhető.

Kapcsolódó bejegyzések

Mennyire környezetbarát valójában az elektromos autó?

Ahogyan az elektromos autók gyorsulva terjednek világszerte, újra és újra felvetődik a kérdés, hogy valójában hogyan viszonyul az elektromos autó környezeti hatása a belsőégésű motorral rendelkező modellekéhez.

Az esést és mértékét több tényező magyarázza: a korábbi árcsúcsot részben az elektromos autók és akkumulátorok iránti erős keresletet meglovagolni kívánó spekulánsok idézték elő, az utóbbi időszakban azonban új lítiumlelőhelyeket fedeztek fel világszerte, ami a piaci törvényszerűségeknek megfelelően lefelé hajtotta az árakat. Ugyanebbe az irányba hat az is, hogy a lítiumkínálatot hamarosan más fejlődő bányászati technológiák, például a termálvízből való kitermelés és az elektronikai hulladékok, így a villanyautó-akkumulátorok újrahasznosítása is növelheti.

Utóbbi növekvő szerepe egyébként azzal a nem elhanyagolható pozitív hatással is jár, hogy a globális klímaváltozás fő okozójának tartott szén-dioxid-kibocsátást is érdemben mérsékli a kizárólag „szűz” elsődleges nyersanyagokból történő gyártáshoz képest.

A másik oldalról pedig szintén az árcsökkenés hajtóereje, hogy nemcsak a lítiumion-, de a rivális akkumulátortechnológiák területén is élesedő, a mesterséges intelligenciát is csatasorba állító fejlesztési verseny zajlik, amely olyan új, alacsonyabb költségű alternatív megoldások előretörését eredményezi, mint például a nátriumion- vagy éppen a niobium-grafén akkumulátorok.

30 év, -99%

A hosszú távú áresés egyik legfontosabb oka pedig maga, a gyártás költséghatékonyágát is brutálisan javító technológiai fejlődés. Ez az úgynevezett technológiai tanulás görbe a piacérési folyamatban az akkumulátorok előtt járó napelemek esetében azt jelenti, hogy a globális összesített telepített kapacitás minden duplázódása a fotovoltaikus panelek árában 20%-os csökkenéssel jár.

Kapcsolódó bejegyzések

Egyre több e-autót használnak a magyarok

Miközben a koronavírus-járvány hatására az újautó-eladások száma 2020-ban drasztikusan csökkent Európában, az elektromos autók piacán dinamikus volt a növekedés.

A fentiek eredményeképpen a lítiumion-akkumulátor cellák ára az elmúlt 3 évtizedben közel 99%-kal zuhant az 1991-es 7523 dollár/kWh-s költségszintről. A továbbiakban pedig várhatóan folytatódik a trend.

Egy másik új elemzés szerint elsősorban az akkumulátorköltségek csökkenésének hatására a villanyautók (melyek fogyasztói árának 40%-át az akkuk teszik ki) Európában már 2024-ben elérhetik az árparitást a fosszilis üzemanyaggal hajtott modellekkel szemben, és a jelenlegi trend alapján 2030-ban már a világszerte értékesített új autók 62–86%-a már elektromos lehet. Az akkumulátorok árcsökkenése és például az energiasűrűség növekedésében megmutatkozó fejlődése – valamint az elektromos autók ennek köszönhető hatótáv-növekedése – által előidézett megdöbbentő sebességű trend egyben azt is jelenti szerintük, hogy vége felé közeledik a belsőégésű motorok korszaka.

Versengeni szükséges

Bizonyos rizikófaktorok persze veszélyeztetik a csökkenő ártrend folytatódását. Ilyen például az egész tisztaenergia-iparágra, benne az akkumulátoriparra is jellemző földrajzi koncentráció, ami a koronavírus-járvány utóhatásaihoz hasonló globális ellátásilánc-zavarok fellépése esetén alapanyaghiányt vagy az árak megugrását is eredményezheti. Az esetleges geopolitikai konfliktusok és kereskedelmi háborúk már a nyersanyagáramlás megzavarása révén ilyen hatásokkal járhatnak, szélsőséges esetben a fenntartható gazdaságra való átállás globális klímacélok eléréséhez elengedhetetlen tempóját is kockáztatva.

A prognózisok szerint a gazdasági nagyhatalmak közötti versengés fokozódásával a jövőben enyhén gyengülhet Kína akkumulátoripari dominanciája. Az akkumulátorpiac kisebb-nagyobb szeleteiért zajló globális verseny nemcsak az ellátási láncok koncentráltságának csökkentésével növelheti a pozitív trend stabilitását, hanem azáltal is, hogy hozzájárulhat az elérhető akkumulátortechnológiák diverzifikálásához, vagyis a különféle megoldások piaci részarányának kiegyensúlyozásához (például a lítium-vas-foszfát- (LFP-) akkumulátorok szerepének növekedéséhez). Ez pedig elengedhetetlennek tűnik a terület fenntartható növekedéséhez.

A kockázatok és kihívások ellenére az akkumulátortechnológiai trend, a nagy kép ma egyértelműen pozitívnak tűnik. A témában megjelent legutóbbi meghatározó jelentés szerint a jelenlegi, épülő és tervezett, illetve beígért új akkumulátorgyártó kapacitások ma már elegendőnek tűnnek ahhoz, hogy a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges 2030-as keresleti igényt kielégítsék. Ez pedig a napelemeken kívül jelenleg más technológiával kapcsolatban sajnos egyelőre nem mondható el.

Kiemelt kép: canva