A nyár végéhez közeledve legtöbbünk túl van a nyaraláson, és a strandszezon is csillapodott már. A bőrünknek elég sok mindent el kellett viselnie: a napfényt, a medencék klóros vizét, a tengervíz sóját. A bőr nem felejt, szüksége van tápanyagokra. Ha jól csináljuk, még ősszel is megtarthatjuk nyári barnaságunkat.

Jobban kellene figyelni a védekezésre

Előző cikkünkben megírtuk, hogy a magyar felnőtt lakosságnak csak 60%-a védekezik a napsugarak ellen, a férfiak ennél is hanyagabbak. Arról is volt szó, hogy a napfény csupán 5%-át teszi ki az ártalmas ultraibolya sugárzás, amelynek 3 típusa ismert: UVA, UVB és UVC. A leégésért az UVB, a bőr öregedéséért pedig az UVC-sugarak tehetők felelőssé.

Kapcsolódó bejegyzések

Mérgező naptejek és becsapós faktorszám

Tudtad, hogyan trükköztek a gyártók a naptejfaktorokkal? És azt, hogy kétféle elven működő naptej létezik? Vajon tényleg mérgező a naptej?

Bár még van hová fejlődni, mégis egyre több naptej fogy. 2018-ban 2 milliárd forintot költöttünk naptejekre, és összesen 220 ezer liter napvédő készítményt kentünk a bőrünkre, ez 10%-os növekedés volt az előző évhez képest.

Az ember azóta védekezik a napsugarak ellen, amióta létezik. Az ősi görögök ehhez is olívaolajat használtak, az egyiptomiak pedig a jázmin és a csillagfürt kivonatából készítettek napvédőt. A ma is használt napkrémek alapját képező cink-oxidot a történelmi korok óta ismerik és alkalmazzák. Az első modern fényvédők az 1930-as években jelentek meg. Az első fényvédőt 1938-ban egy osztrák vegyész, Franz Greiter alkotta meg, az ő nevéhez fűződik a SPF (Sun Protection Factor) számítása is. 1944-ben pedig az amerikai hadsereg fejlesztett ki saját naptejet a kelet-ázsiai fronton harcoló katonái számára.

Pár tipp a hosszan tartó barnaságért

Szögezzük le, hogy a barnaság nem természetes állapot! A bőr fokozott melanintermeléssel igyekszik védeni a sejtjeit, tehát a barnaság a bőr stresszállapota. Mivel a bőr folyamatosan hámlik, idővel eltűnik a nyári barnaságunk, elsőként az arcunkról. Ám ezt a folyamatot kis odafigyeléssel késleltethetjük.

• Legfontosabb a külső és a belső hidratálás! A száraz bőr gyorsabban hámlik, ezért első lépésként igyunk elegendő vizet! (A nyáresti poharazgatás sajnos nem tesz jót a bőrnek, mivel az alkohol elvonja a vizet. Bármennyire finom tehát a rozéfröccs a nyaralás alatt, a bőr ápolását illetően sajnos rossz választás.) Második lépésként használjunk hidratáló arckrémet és testápolót, ezekkel kívülről védekezünk a kiszáradás ellen.

• A meleg kádfürdőt hanyagoljuk! Ha sok időt töltünk meleg vízben, a bőr fellazul, a zsírok kioldódnak, és kiszárad a védőrétegünk. Környezetbarátabb, valamint a bőrnek is jobb, ha inkább rövid, hűsítő zuhanyt veszünk. (Ha mégis ragaszkodunk a fürdéshez, pár csepp fürdőolajjal lassíthatjuk bőrünk kiszáradását.) A törölközéssel és a durva fürdőszivacsokkal is bánjunk óvatosan! A felázott bőr heves dörzsölése szintén gyorsan koptatja a hámréteget.

• Hagyjuk őszre a hámlasztást! A célzott hámlasztás puhítja a bőrt, és javítja az anyagcseréjét, és mesterséges regenerációra ösztönzi a bőrt. De nem minden bőrgyógyász tartja jó ötletnek sem a hámlasztást, sem a bőrradírt, mivel ilyenkor sérül a természetes védőréteg, és érzékenyebbé válik a bőrfelszín. A vírusok is könnyebben támadnak, a túlzott radírozástól szemölcsök is megjelenhetnek. Hámlasztás után napra menni szigorúan tilos. Természetes és gyengéd alternatívája lehet a hámlasztásnak egy tejfölös arcpakolás. A tejföl proteinnel táplálja a bőrt, és nagyon enyhe, tejsavas hámlasztást is végez, aminek nincsenek negatív hatásai.

• Óvatosan az önbarnítással! Érdemes a drágább önbarnító termékeket választani, ezek kisebb eséllyel hagynak sárgás foltot a testünkön. (Ha mégis megtörtént a baj, és nem túl dekoratív, sárgásbarna foltok csúfítják a bőrünket, ebben az esetben is létezik pár praktika, hogy mentsük a menthetőt.) Készíthetünk magunknak saját önbarnítót, vagy napozókrémet is. Utóbbiról azért jó tudni, hogy hatásfoka elmarad a hivatalos napvédőkétől. De például egy kakaóvaj alapú krém táplálja is a bőrt, és enyhe árnyalatot is kölcsönöz neki.

Együk magunkat barnára!

Étrendünkkel is segíthetünk a szebb szín elérésében. Léteznek drogériákban kapható napozóvitaminok, amelyekben kombinálva vannak a vitaminok és az antioxidánsok, ezeket azonban ételeinkkel is bevihetjük. Általában minél színesebb egy gyümölcs, annál több benne a napvédő antioxidáns, mivel a gyümölcs is ezzel védi magát a naptól. Így a színes gyümölcsökből készült termékeknek is van némi UV-védelmük.

Ilyen antioxidánsok a karotinok, főként a béta-karotin, amely nagy mennyiségben megtalálható a sárgarépában, a sárgabarackban, a sütőtökben, de a sárgadinnyében, a kurkumában, a kukoricában és a paprikában is bőven van belőle.

Másik hatékony vegyület a likopin, amely egy vörös karotin, és magasabb az antioxidáns-tartalma, mint a béta-karotinnak. Ez nemcsak a barnaság miatt jó, hanem védelmet nyújt a napsugárzás ellen is. Olyan vörös gyümölcsökben fordul elő, mint a csipkebogyó, a görögdinnye, a vérnarancs, a grapefruit és a paradicsom. A harmadik, bőrünket segítő természetes vegyület a lutein, amely az UVB káros hatásait csökkenti. Leveles zöldségekben, salátában, spenótban, brokkoliban és borsóban is megtalálható.

A növényi pigmenteket a szervezet A-vitaminná alakítja, így annak, aki sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, kevésbé sápadt a bőrszíne, nyáron pedig egyenletesebben barnul. Fontos, hogy az antioxidánsokat legalább 10 hétig kell rendszeresen fogyasztani ahhoz, hogy változásokat produkáljanak a bőrben.

Ne dőlj be a szoláriumnak!

Igen, mondhatjuk, hogy ott a szolárium az egész éves barnasághoz, de ezzel csak óvatosan! A szoláriumcsövek 97%-ban UVA-sugárzást bocsátanak ki. Erről tudjuk, hogy a bőr alsó rétegeibe hatol, nem éget, és melanintermelésre ösztönzi a bőrt. A mesterséges, fokozott UVA-fény a bőr gyors, de nem tartós lebarnulását idézi elő a feumelanin nevű pigment képzése révén. A feumelanin eloszlik a hámsejtekben, és nem védi a sejtmagot, közben pedig sok szabad gyök képződik, amelyek elnyomják a kollagénsejteket. Ez rugalmatlanságot, vastagodást, egyszóval korábbi bőröregedést jelent.

A szoláriumozással elnyert barnaság a közhiedelemmel ellentétben nem véd a napfény káros hatásától. Sőt a bőr védtelenebb állapotban van, mint amikor valaki lassan, az időtartamot fokozatosan emelve napozik. És a D-vitaminképző hatása is gyenge. Ez sajnos a melanomaképző hatásról nem mondható el. Annál, aki 35 éves kora előtt rendszeresen jár szoláriumba, a melanoma kockázata a duplájára nő. A fiatalokra nézve tehát fokozottan veszélyes. Ha nem akarsz korán öregedő bőrt, nem érdemes próbálkozni vele.

A melanoma nem játék!

A melanomáról, a bőrdaganat legsúlyosabb fajtájáról is beszélnünk kell. Bár hátterét nem ismerik maradéktalanul az orvosok, az bizonyos, hogy a napfény fokozza a kialakulását. Világszerte egyre többeket érint, itthon évente 3000 új esetet diagnosztizálnak. A Szegedi Tudományegyetem 140 melanomás beteg bevonásával kutatást végzett, amelynek eredményét nyár elején publikálták. Ebből kiderült, hogy a legnagyobb baj az, hogy nem ismerjük fel időben. A betegek harmada több mint 1 évet várt a gyanús elváltozás észlelésétől addig, míg orvoshoz fordult, és 38%-uk nem is tudta, mi a melanoma. Egyébként a melanoma nem kizárólag anyajegyekhez köthető, sima bőrfelületen is gyakran kialakul. Ha a melanoma 1 mm-nél nincs mélyebben a bőrben, egyszerű helyi érzéstelenítéssel eltávolítják. Ha ilyen korai stádiumban cselekszenek, a gyógyulás 99%-os. Ellenben akkor, ha szervi áttétet is eredményez, ez a szám jócskán lecsökken, mert a bőrön átjutva, a nyirokrendszerben könnyedén utaznak a rákos sejtek.

A kutatásból kiderült, hogy a melanomával diagnosztizált nők 71%-a jár mellrákszűrésre, 77%-uk vesz részt rendszeresen méhnyakrákszűrésen, és 94%-uk ellenőrzi a vérnyomását. Ezzel szemben a betegek csupán 15%-a vett részt valamiféle bőrrákszűrésen.

A betegség kezelésében a legfontosabb mozzanat a felismerés és az önvizsgálat, ebben az úgynevezett ABCD-szabály lehet a segítségünkre.

• A mint aszimmetria. Az anyajegynek szimmetrikusnak kell lennie, tehát ha nem szabályos, nem kerek alakú, vagy az egyik irányban hosszabb, ez gyanakvásra adhat okot.
• B mint border, azaz szegély. Normál esetben az anyajegy széle kontúros és nem elmosódott.
• C mint color, azaz szín. Az anyajegynek egységes színűnek kell lennie. Akkor lehet baj, ha sötétebbé, esetleg lilává, szürkévé, foltossá válik.
• D mint diameter, azaz átmérő. Általában akkor gyanakodhatunk, ha anyajegyünk átmérője meghaladja az 5 mm-t, azonban kisebb esetében is figyelnünk kell a fenti jellemzőket.
• Emellett mindig figyeljük, hogy anyajegyeink nem változnak-e meg látványosan, illetve hogy újak nem jelennek-e meg a testünkön! Fejbőrünket, hajlatainkat is mindig nézzük vagy nézessük át!

Szépségünk is bánhatja

Egy tanulmány, amely az UV-fény bőrre való hatását vizsgálta, arra a megállapításra jutott, hogy a bőröregedés látható jeleinek 80%-áért az UV-sugarak felelősek. És hogy végképp elvegyük mindenki kedvét a túlzott napozástól, megmutatjuk a The New England Journal of Medicine cikkében megjelent képet, amelyen egy 69 éves kamionsofőr látható, akit munkája során 25 éven át féloldalasan ért a nap.

A bőrápolási termékekkel foglalkozó La Roche Prosay pár éve kifejlesztett egy kitűző nagyságú UV-szenzort, amely mobil applikációval összekapcsolva, a ruhánkra csíptetve folyamatos visszajelzést ad a minket érő napfényhatásokról. A My Skin Track UV-nek van magyar oldala is, de innen megvásárolni nem lehet, így marad a borsos árú külföldi rendelés. Így én azt javaslom, hogy inkább együnk bőségesen zöldséget, gyümölcsöt, hidratáljuk bőrünket, és rendszeresen használjunk magas faktorszámú készítményeket! Így biztonságban élvezhetjük a nyári napsütést, és egészséges, fiatalos marad a bőrünk egész életünkben.

Fotók: canva.com