Egy éve ilyenkor még csak a virológusok sejtették, hogy egy olyan globális pandémia előtt állunk, ami meg fogja változtatni a világot. Most, egy évvel Vuhan után, alapjaiban változtak meg a mindennapjaink. Arról, hogy a járvány milyen gazdasági károkat okozott, már sokat olvashattunk: csökkenő GDP, munkanélküliség, összeomló turizmus és vendéglátás. A PwC szakértői – Osztovits Ádám cégtárs, a PwC Közép- és Kelet-európai régiójának Stratégiai vezetője, és Perger Júlia manager, a körforgásos gazdaság szakértője, arra voltak kíváncsiak, hogy melyek azok a vállalatok, szokások, termékek, melyek a COVID-19 hatására kerültek előtérbe. A következő beszélgetésben arra kerestük a választ, hogy mit jelentenek ezek a változások a fenntarthatóság szempontjából.
Összességében pozitív, vagy negatív a pandémia hatása a fenntarthatóságra?
Perger Júlia: A hatások összetettek, de összességében inkább pozitívak. Előtérbe került a minimalizmus, csökkent a pazarló márkahűség, és rengetegen kezdtek el kertészkedni és barkácsolni. Vagyis, új termékek vásárlása helyett előtérbe került a már meglévők hasznosítása, javítása. A gazdasági visszaesés, szenvedő turizmus, vagy az, hogy 70%-kal kevesebbet repülünk, lényegesen csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását – tisztult a levegő, tisztultak a vizek. De érthetőek a pesszimista hangok is: veszélybe került a vállalatok likviditása, így sok szervezetnél a fenntarthatósági kezdeményezések háttérbe szorultak. A biztonság pedig fontosabb lett a fenntarthatóságnál, ezért a csomagolás mentesség, zero waste mozgalom is kevésbé népszerű, mint tavaly ilyenkor.
Orsztovits Ádám: Sokan keresik a választ, hogy mi okozta a COVID-ot. Az egyik legnépszerűbb narratíva szerint a globalizáció, fogyasztói társadalom és a környezet kizsigerelése a járvány oka.
Tény, hogy az ipari forradalom óta az emberiség folyamatosan távolodott a természettől – a COVID-19 egyfajta emlékeztető, hogy a természet erejét, törvényeit tisztelni kell.
A pandémia tehát megváltoztatta a környezetünkhöz való viszonyunkat is: felértékelődött a környezet szerepe, jelentősége. Ugyanakkor egy ilyen szinte “világháborús” helyzetben az élet, a munkahely, a biztonság és a jólét megmentése elé nem tud kerülni.
Milyen kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe azok a vállalatok, akik számára a fenntarthatóság fontos?
P.J.: A legfontosabb kihívás, hogy már nem csak fenntartható, de vírusterjedés szempontjából biztonságos termékeket kell gyártaniuk. A körforgásos – vagyis hulladékmentes – gazdaságra való átállást véleményünk szerint leginkább a gyártás digitalizációja és anyagtechnológiai innovációk gyorsíthatják fel. Ezek a fejlesztések időigényesek, sok kutatás-fejlesztési erőforrást igényelnek. A COVID miatt sok vállalat újratervezésre kényszerült: mind az anyagi, mind a döntéshozói kapacitást lefoglalta a lockdown-hoz való alkalmazkodás.
O.Á.: Egy másik szempont, hogy a pandémia hatására nőtt a fogyasztói árérzékenység – a fenntartható termékek pedig gyakran magasabb árkategóriába tartoznak. Ugyanakkor soha nem látott mértékben terjed a minimalizmus, mint szemléletmód, amely növekedési lehetőségeket rejt a tartós, minőségi termékek gyártóinak. Aggódni egyelőre nem kell, úgy látom nagyobb mértékben függesztették fel a környezetszennyező beruházásokat, mint az innovatívabb és környezetbarátabbakat.
Milyen hatása van magának a lockdownnak a fenntarthatóságra?
P.J.: A lockdown hatására felpörgött az e-kereskedelem. Még azok a fogyasztók is online kezdtek vásárolni, akik korábban nem mertek. Az e-kereskedelem – annak hatékony, útvonalakra optimalizált működése miatt -, sok-sok autóval megtett kilométert takarít meg, így a károsanyag-kibocsátás feltehetőleg valamennyire csökken. Persze van egy ennek ellentmondó hatás is: nemcsak magyar, hanem globális webshopokból is többet vásárolunk, amely nagy környezeti lábnyommal jár.
O.Á.: Van egy gyártói oldali hatás is: rengeteg vállalat felismerte, mennyire sérülékeny a határokon átívelő beszállítói hálózata. Hiába nem zárták le a határokat az áruforgalom előtt, ha a beszállító – vagy a beszállító beszállítója – az ottani, helyi lockdown szabályok miatt csak korlátozottan tudott működni. Emiatt egyre többen kezdték el diverzifikálni beszállítói hálójukat és kibővíteni azt hazai beszállítókkal, ami mindenképpen egy pozitív hozománya a helyzetnek. De a lezárásoknak “köszönhetjük” azt a felismerést is, hogy fel kell gyorsítanunk a digitális átállást, oktatást, képzést – ezek pedig meg fogják változtatni, a kívánatos képességeket, végső soron akár szakmákat, munkahelyeket. Mi több, a rugalmas munkarend és a kisebb, de “okosabb” és zöldebb irodák összességében inkább pozitív hatással lesznek a fenntarthatóságra.
Megkérnénk Benneteket egy kis villámjátékra. Piros és zöld lámpákkal jelezzétek, hogy a Greendex 11 kiemelt témája (rovataink, ahogy a honlapunkon is csoportosítjuk) szerint milyen fenntarthatósági trendek és ellentrendeket hozott a COVID-19.
Design
🟢 Az otthon töltött idő és a kimaradó fast fashion kollekciók hatása, hogy mainstream lett a minimalizmus. Innovatív, anyagtechnológiai és fertőtlenítési megoldások teszik nem csak biztonságosabbá, de fenntarthatóvá is az épületeket, irodaházakat.
🔴 Ugyanakkor – pont a biztonság felértékelődése miatt – a higiéniai hulladékok (maszkok, fertőtlenítőszerek, gumikesztyűk, stb.) mennyisége jelentősen megnőtt. Egy másik jelenség, hogy azokat a termékeket is csomagoltan kezdtük megvenni, amelyek eddig nem voltak azok.
Egészség
🟢 A telemedicina nemcsak a magánegészségügyben várt elérhetővé, de betört az állami egészségügybe is, hiszen számos praxisban megjelent az online konzultáció vagy telefonos receptfelírás lehetősége: a kevesebb utazás így csökkenő környezeti lábnyommal jár. Hasonlóan, az e-receptek népszerűsége is megnőtt, ezzel csökkentve a papírhulladék mennyiségét.
🔴 A prevenció előtérbe került a COVID hatására, mely az egészség szempontjából pozitív, a fenntarthatóság szempontjából egyelőre nem egyértelmű hatásokkal bír. Az edzőtermek zárása miatt sokan ruháztak be otthoni sporteszközökbe, melyek kihasználtsága kérdéses a pandémia után. Vitaminok és táplálékkiegészítők kerültek be a fogyasztói kosárba, melyek csomagolása a legtöbb esetben műanyag.
Élelmiszer
🟢 Pozitív hatás, hogy fellendült a helyi kereskedelem és rövidültek az ellátási láncok. Magyarországon is nőtt a zöldségdoboz-rendszer ismertsége, vagyis amikor helyi termelőktől előfizetéses rendszerben hetente megkapjuk a szezonális termékeket. Olyanok is elkezdek otthon főzni, akik korábban mindig az irodában ebédeltek – az otthoni főzés pedig kutatások szerint kevesebb hulladékkal jár.
🔴 Az árérzékenység nem biztos, hogy jót tesz az egészségesebb táplálkozás terjedésének. A növényi alapú élelmiszerek alapvető fontossággal bírnak az ökológiai lábnyom (leginkább a CO2 kibocsátás) csökkentésében, reméljük ez a folyamat nem lassul le. További negatív hatások nem magukhoz az élelmiszerekhez, hanem azok csomagolásához köthetők: a biztonság növelése érdekében a kiskereskedelemben megjelentek az előre csomagolt zöldségek és péksütemények.
Energia
🟢 A COVID hatására valószínűleg nem használunk kevesebb energiát, csak a fő használati pontok és idősávok csoportosultak át. Pozitív hatás lehet, hogy egyenletesebb lett a hálózat-terhelés, hiszen a lockdown miatt az otthoni háztartási gépek (mosógép, mosogatógép, porszívó, stb.) már nem csak a munkaidő előtt vagy este használja a lakosság, hanem akár napközben is. Az biztos, hogy időben sok hagyományos energiatermelési (pl. olaj) beruházás eltolódott, vagy leállt.
🔴 Tőkehiány miatt időben eltolódhat a megújuló energiaforrások bevezetése (pl. irodai napelemek).
Építészet
❓ 2020 márciusában kiürültek az irodaházak, bevásárlóközpontok. Majd újranyitottak, de teljesen új elvek alapján. A fő kihívást a távolságtartás és a tiszta levegő biztosítása jelenti. Fenntarthatóság szempontjából a jövő kérdése az, hogy a különböző újgenerációs levegőtisztító rendszerek milyen anyagból készülnek, milyen élettartammal bírnak, mennyire könnyen karbantarthatóak vagy újrahasznosíthatóak.
Gazdaság (e-gazdaság)
Az IMF szerint 2020-ban a globális gazdaság 4,4%-al csökkent, ami az 1930-as nagy gazdasági világválság óta a legnagyobb visszaesés. A gazdaságon belül a legjelentősebb nem pénzügyi, hanem működésbeli változás az e-kereskedelem növekedésében figyelhető meg, így most ennek fenntarthatósági változásaira fókuszálunk.
🟢 Az e-kereskedelem soha nem látott mértékben nőtt az elmúlt évben. Feltételezhető, hogy az útvonal-optimalizáció és méretgazdaságosság miatt azzal, hogy kevesebbet járunk boltba, az összesen, egyének által megtett kilométerek száma jobban csökken, mint amennyivel a futárcégek által megtett kilométerek száma nőtt.
🔴 Az e-kereskedelem ugyanakkor sokkal magasabb hulladék-mennyiséggel jár, mint egy átlagos, általunk végzett bevásárlás. Akár egy hipermarket kiszállításáról, akár egy külföldről rendelt termékről van szó, a csomagolóanyag mennyisége lényegesen megnőtt.
Hulladék
🟢 A járvány alatt népszerű lett a minimalizmus, ami hosszú távon kevesebb legyártott terméket – vagyis, kevesebb potenciális hulladékot jelenthet. A minimalizmus mellett fellendült az otthoni barkácsolás is, ami nemcsak a hosszabb termék-élettartamot segíti, de a megváltozó szemléletmód is új típusú, fenntarthatóbb fogyasztói szokásokat hozhat.
🔴 A Google keresési trendek alapján látszik, hogy a zero waste mozgalom népszerűsége valamennyire visszaesett az elmúlt évben, ami a biztonság növelése érdekében történő csomagolással magyarázható. Az extra csomagolóanyag nem kizárólag fogyasztói döntés: ahogy feljebb írtuk, az e-kereskedelem nagyon sok hulladékkal jár, amelyre kevésbé van ráhatása a fogyasztóknak.
Közlekedés
🟢 Ideiglenes pozitív hatás, hogy csökkent a légiközlekedés és a közúti áruforgalom is. Akár hosszú távú pozitív hatása is lehet annak, hogy egyre többen indultak útnak kerékpárral.
🔴 A tömegközlekedés használata világszerte visszaesett – sokan a biztonság miatt inkább autóba ültek. A jövő kihívása, hogy hogyan sikerül járványterjedés szempontjából biztonságosabbá tenni a tömegközlekedést.
Közösség
❓ A pandémia hatására felértékelődött a magántulajdon (saját autó, saját sporteszközök), illetve kiürültek a közösségi helyek. Fontos üzleti kérdés, hogy a sharing economy, illetve a közösségi terek, az éttermek, edzőtermek, mozik, múzeumok, koncerttermek hogyan lehetnek újra biztonságosak.
Technológia
🟢 A COVID-19 nem csak új technológiák létrejöttét támogatta, de már létező technológiák magasabb elfogadottságát is. A érintésmentes fizetés, QR kód, online csekkbefizetésre, online vásárlásra a járvány előtt is volt lehetőség, de a széleskörű elfogadottsága 2020-ban történt meg: a technológiák használatához köthető félelmet felülírta a vírustól való félelem.
🔴 Az anyagtechnológiai innovációk fókuszában is a biztonság áll: kérdés, hogy mennyire hagynak teret olyan innovációknak, melyek a biztonság mellett a hosszú termékélettartamot vagy egyszerű újrahasznosítást is biztosítják.
Természet
🟢 A természet rövid távon mindenképp nyertese a járványnak: csökkent a légi-, közúti közlekedés és általánosságban gazdasági visszaesés következtében a károsanyag-kibocsátás. Hosszú távú hatás lehet, hogy a természet szerepe felértékelődött: a parkok, erdők az egyetlen hely (az otthonon kívül), ahol maszk nélkül lehet tartózkodni. A lockdown hatására egyre többen ismerték fel, mennyire igénylik a természetet: a városi emberek szobanövény vásárlásba vagy mikrozöldek termelésébe kezdtek, míg a telekkell rendelkezők körében egyre népszerűbb lett a kertészkedés. Ezek a szokások egy olyan szemléletet hoztak előtérbe, mely hosszú távú hatása a természetre pozitív.
A fenti példák mutatják, hogy a pandémia bár sok területen lelassította a fenntarthatósági törekvéseket, megállítani nem fogja tudni: előbb vagy utóbb lesznek megoldások a maszkok újrahasznosítására (vagy tovább használatára), le fog csökkenni az e-kereskedelemmel járó hulladék-mennyiség és a vállalatok stratégiai prioritásai közé is vissza fog kerülni a fenntarthatóság.
És mit nyerhetnek azok, akik már most invesztálnak? Leginkább versenyelőnyt: ha egy vállalat még pandémia alatt is folytatja fenntarthatósági törekvéseit, az egy nagyon erős, hosszú távú zöld elköteleződést közvetítő pozitív üzenet a fogyasztók felé.
Másrészt, a biztonság felértékelődése miatt azok a vállalatok, akik most tudnak feltalálni vagy megvalósítani egyszerre fenntartható és biztonságos anyagtechnológiai vagy kiszállítási megoldásokat, azt globálisan skálázni tudják majd.
