Megnyílt Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági eseménye, a Planet Budapest Fenntarthatósági Expo, amelyet immár harmadik alkalommal szervezett meg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. A budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban látogatható rendezvény több mint egy hónapon keresztül várja az érdeklődőket.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, az esemény fővédnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság soktényezős fogalom, összetett tudomány, amelynek lényege, hogy a Föld erőforrásai végesek.
Hiába hiszünk az emberi találékonyságban, hiába bízunk a technológia mindenhatóságában, hiába áltatjuk magunkat, hogy majd rá fogunk jönni, miként lehet a Földet kitágítani, növekedésre bírni, a fenntarthatóság annak felismerése, hogy ez nem fog sikerülni.
Ezért az emberi tudást, kreativitást az ember jóléte és a természet véges erőforrásai közötti egyensúly megteremtésére kell összpontosítani. „Ebben maga a természet tanít bennünket, amely nem termel hulladékot, semmit nem hagy kárba veszni, és képes a folytonos megújulásra” – fogalmazott Áder János.
Áder János előadásában kitért a problémákra is. Ezek közé sorolta, hogy ma az ember saját jövőjét veszélyezteti, túlhasználja erőforrásait: szennyezi a levegőt, a talajt, a vizet, pusztítja a vadont. Kiemelte, hogy az ember úgy tesz, mintha nem a természettől kapna minden molekula oxigént, amit belélegez, minden korty vizet, amit megiszik, minden falat ételt, amit elfogyaszt; mintha elfelejtette volna, hogy nem gyarapodhat vég nélkül, mert nem nőheti túl a Földet.
A volt államfő elmondta, hogy a mai értelemben vett folytonos növekedést az egyre több erőforrás bevonásának és a profit maximalizálásának a vágya hajtja, de az a mód, ahogyan ezt ma az ember hajszolja, fenntarthatatlan. Példaként említette, hogy a magyar vámhatóság jelentése szerint tavaly Magyarországon 50 százalékkal nőtt a külföldről érkező, kis értékű kereskedelmi csomagok száma, ami 204 millió darabot tett ki.
Ezek többsége a tengeren túlról indult, és hosszú kilométereket megtéve érkezett meg az országba. Mindez pedig a gyártás, a csomagolás, a szállítás, az ipar, a kereskedelem, a logisztika területén jó hatással van a GDP-re. Azonban fontosak a gyártásból, a csomagolásból, a szállításból eredő negatív externáliák, azaz a káros egészségügyi, társadalmi, környezeti hatások is. A volt államfő szerint a számok azt mutatják, hogy „kényelmi szempontokat követve szennyezzük a levegőt, a vizet, és feleslegesen használjuk erőforrásainkat”.
Áder János a külföldről érkező, kis értékű kereskedelmi csomagok mennyiségében tapasztalt növekedésre utalva kérdéseket tett fel: „Vajon ettől jobb nekünk? Ez kell a boldogsághoz? Arányos az érték az árral? Röviden: megéri?”
Ugyanezeket a kérdéseket Sir Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzor emeritusa a tudomány nyelvén tette fel; a szakember arra mutatott rá, hogy a természetet kihagyták a gazdasági modellekből – ismertette a volt köztársasági elnök. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nevezhető-e növekedésnek az, amikor a gazdaság legfontosabb eszközének, a természeti tőkének a minősége és mennyisége folyamatosan csökken, veszít változatosságából és megújulási képességéből. A professzor megállapításai alapján megjegyezte, hogy a fenntarthatóság azon túl, hogy természetvédelmi és erkölcsi program, pénzkérdés is.
Áder János kitért a természeti tőke és a gazdaság változásának mérésére is, amivel világszerte kiváló szakemberek foglalkoznak. Felhívta a figyelmet arra a 2024-ben bemutatott mérési modellre, amelyet az MTA és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány égisze alatt 3 együttműködő magyar kutatócsoport alkotott meg közösen. Ennek a modellnek óriási erénye, hogy módszertanával láthatóvá teszi az eddig jobbára láthatatlan ökológiai források használatát a gazdaságban, ezáltal újraértelmezi a növekedés fogalmát, amit önmagában a GDP amúgy sem képes leírni.
Egyúttal rámutatott arra is, hogy „nem lehet más célunk, minthogy a humán tőkét okosan befektetve, a természeti tőkére vigyázva formáljuk a jövőt. Nem lehet más célunk, minthogy együttműködjünk a természettel, amelynek nem hatalomittas urai, alkudozó kupecei vagy közömbös lakói, hanem a részei vagyunk, és arra törekszünk, hogy tisztességes kapcsolatban éljünk teremtett világunkkal, tartós jólétben.”
Sir Partha Dasgupta hatalmas megtiszteltetésnek nevezte, hogy itt lehet Budapesten ezen a fenntarthatósági rendezvényen. Előadásában szintén arról számolt be, hogy jelenleg a világon az emberek a természeti erőforrások túlhasználatához vannak hozzászokva. Jelezte ugyanakkor, hogy a természeti tőkéhez való viszony megváltozásához elsősorban nem nemzetközi lépésekre, hanem egyéni életmódbeli változásokra van szükség, ebben pedig a professzor szerint nagy jelentősége lesz az oktatásnak is.
2026. február 25. és március 29. között különleges helyszínen, teljesen megújult struktúrával és programmal a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban várja az érdeklődőket a Planet Budapest. További információk a planetbudapest weboldalon érhetők el.
(MTI)