Brazília ritkaföldfém-ügye ma már nem pusztán geológiai érdekesség, hanem a globális „mine-to-magnet” ellátási lánc egyik legígéretesebb kitörési pontja. A dél-amerikai ország 21 millió tonnára becsült készletével Kína mögött a világ második legnagyobb tartalékán ül, miközben évtizedeken át a bányászat marginális szereplője maradt.
Brazília ritkaföldfém-reneszánsza az elmúlt hónapokban látványosan felgyorsult, aminek keretében új bányák nyíltak, és több milliárd dolláros állami és külföldi tőkét terelnek ritkaföld-oxidok, fémek és az úgynevezett permanens mágnesek hazai előállításába – olvasható a Makronóm elemzésében.
Kapcsolódó bejegyzések
Ritkaföldfémek nélkül nincs zöldátállás!
A következő években a lítium és a kobalt iránti kereslet a háromszorosára emelkedhet az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
A világ második legnagyobb készletével rendelkező ország ezzel először tesz kísérletet arra, hogy a teljes „mine-to-magnet” értéklánc – a bányászattól a szeparáláson és a fémesítésen át a mágnesgyártásig – Brazílián belül valósuljon meg, enyhítve a piacot uraló kínai dominanciát. A következő négy év tétje, hogy a Goiás, Bahia és Minas Gerais államokban sorakozó projektekből valóban kialakul-e egy dél-amerikai ritkaföldfémhub, vagy csupán újabb nyersanyagkivitel indul kelet felé.
A globális ritkaföldfémláncot (bánya → oxid → fém/ötvözet → mágnes) ma szinte egyetlen szereplő, Kína uralja: a bányászattól a szeparáláson át egészen a nagy hatásfokú NdFeB-mágnesek gyártásáig a kapacitás 90-95 százaléka az országban található, a nehezebb elemek feldolgozásánál pedig 99 százalék fölötti a részesedés.
Az NdFeB-mágnes, egy neodímium–vas–bór ötvözetből készült, ritkaföldfémalapú „szupermágnes”, amely a ma kereskedelmi forgalomban elérhető legerősebb permanens mágnes.
Kapcsolódó bejegyzések
A biológiai sokféleség helyreállítása Brazília erdeiben
Egy tanulmány szerint az új erdők helyreállítása mellett a régi erdők természetes maradványainak megőrzésére is szükség van.
Tavasszal Peking exportengedély-kényszerhez kötötte hét kulcselem és a belőlük készült mágnesek kivitelét, ami napokon belül ellátási pánikot váltott ki az amerikai és európai autó-, elektronikai és védelmi iparban. A nyomás hatására Washington és Peking június 11-én ideiglenes „tűzszünetben” állapodott meg, amelynek keretében Kína megígérte, hogy hat hónapra felgyorsítja a licencek kiadását, cserébe az USA részben enyhíti egyes – nem stratégiai – exportkorlátozásait (pl. repülőgép-alkatrészek, etán).
A keretmegállapodás ugyan stabilizálhatja a nyugati gyárak működését, de a rövid határidő azt jelzi, hogy Peking megőrizte „vészfékét”, vagyis bármikor visszafoghatja a kivitel ütemét, ha a tárgyalások ismét zátonyra futnak.
A tanulmány tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva