Sakk és matt: így robbantja be az agyad a sakkozás!

Sakk és matt: így robbantja be az agyad a sakkozás!
Sakk és matt: így robbantja be az agyad a sakkozás!

A hazánkban szebb napokat is megélt ősi táblajáték a 20. század második felében élte a főáramú és kulturális reneszánszát, a világ számos pontján azonban a mai napig is hatalmas népszerűségnek örvend, hiszen a 2020-as „Vezércsel” c. sorozat új életet lehelt a sakk világába. A cikkben megvizsgáljuk rövid történetét, elemezzük a kognitív és a hétköznapi előnyeit, kitekintünk a magyar helyzetre, sőt az újrahasznosított sakkkészletekről is szót ejtünk.

Made in India

Talán kevesen tudják, de a sakk Indiából ered, méghozzá a 8. századból. Ezután Perzsiába terjedt át, ahol folyamatos változásokon esett át a szabályrendszere. A 9. században érkezett meg Észak-Európába, de igazán őshonos Oroszországban lett.

Sakk-készlet a 11. századból
Forrás: British Museum

Végső formáját a középkor tájékán érte el, azonban a legelső nemzetközi bajnokságig egészen 1851-ig várni kellett. 1886-ban pedig már sakkvilágbajnokot ünnepelhetett a világ, Wilhelm Steinitz személyében. Ha megkérdezitek szüleiteket, nagyszüleiteket, biztosan emlékezni fognak a legendás, 1972-es Fischer vs Spassky világbajnoki mérkőzésre, amely globálisan is óriási attrakciónak számított. Számos legendát termelt ki a sakkozás, az előbb említett nagymesterek mellett említhetjük Kasparov, Karpov, Kramnik, Carlsen, Anand, Morphy vagy akár Polgár Judit, a valaha volt legsikeresebb női sakkozó nevét.

A világ számos országában közvetítenek sakkversenyeket a mai napig is. A „Vezércsel” óta pedig harmadik kulturális boomját éli az ősi játék.

A sakkozás kognitív és hétköznapi előnyei

Egy profi sakkozó valóban sportoló: egy bajnokság egyetlen napján akár 6000 kalóriát is elégethet. Ez háromszorosa annak, amennyit egy átlagember bevisz a szervezetébe.

Ne felejtsük el, hogy az úgynevezett klasszikus időformátum esetében akár 5-6 órán át is eltarthat egy mérkőzés, amely végig feszített koncentrációt igényel. Ehhez komoly mentális képességek kellenek, de ezeket az élet más területein is hasznosítani lehet.

Magnus Carlsen világbajnok (balra) Ian Nepomniachtchi kihívó ellen a 2021-es sakkvilágbajnokság döntőjén
Forrás: eurosport.hu

A sakkozás számos kognitív előnnyel jár, hiszen gondolkodáson alapuló játék. Vizsgáljuk hát meg a rendszeres sakkpartik konkrét hétköznapi előnyeit is!

  • Koncentráció: MRI-vizsgálatok igazolják, hogy a sakkozás segíti a fókuszt fenntartó folyamotok hatékonyabbá válását, javulását. Egyfajta meditatív tevékenység, amely során ki kell zárni a külső ingereket, emellett a monotóniatűrésünk is megmérettetik. Ezek a tapasztalatok később jól jöhetnek a gyerekek számára az olvasás, szövegértés terén.
  • Vizualizáció: a táblán a pillanatnyi állást észleljük, de amennyiben szeretnénk előre gondolkozni, használnunk kell a képzelőerőnket is. Szükséges a vizuális tervezés is, így a térérzék javulását is facilitálja a rendszeres sakkozás.
  • Tervezés: magától értetődő, hogy a tervezőkészségre és az előre gondolkodásra is pozitív hatása van, hiszen egy profi játszma tudatosságot és hatékony tervkidolgozást kíván, miközben apró résztervek sokasága mentén közelítünk végső célunkhoz. Az élet egyéb területein segíthet a komplexebb tervek, célok megvalósításában.
  • Memória: a játszmák egyes pontjain megeshet, hogy több kulcslépés is adódik, amelyeket mind le kell vezetni elgondolt lépésalternatívákkal, ehhez pedig a képzelőerő mellett éles memória is szükséges. Különböző kutatások felmérték, hogy sakkozás közben fokozódik az agyműködés, ami segíthet a demencia és különböző memóriakárosodások esetében.
  • Kreativitás: talán meglepő, de a sakkozás kreativitást is igényel. Szokatlan megoldások, tervek, cselek kidolgozását várja el tőlünk a játék, hiszen az ellenfelünket érdemes meglepni a lépéseinkkel. A táblán kívül segíti az újszerű ötletekkel való kísérletezéseinket, és motiválttá tehet minket az új dolgok kipróbálásában.

Léteznek még híres magyar sakkozók? Egyáltalán, hol lehet itthon sakkozni?

A sakk itthon nem tartozik a széles körben támogatott sportágak közé, míg Amerikában, Oroszországban vagy Indiában már az iskolákban is oktatják. Nálunk szerényebb a helyzet, de azért nem reménytelen.

2004-ben Lékó Péter Vladimir Kramnik ellen hajszál híján világbajnok lett. Polgár Judit egy időben az 5. legjobb sakkozó volt a világon, Rapport Richárd pedig jelenleg a világ 11. legjobbja. Utóbbiról keveset hallani itthon, hiszen a 26 éves sakktehetség Amerikában él. Friss hír azonban, hogy részvételi jogot szerzett a sakkvilágbajnok-jelöltek nyári tornájára, hiszen pár hete Belgrádban megnyerte a FIDE Grand Prix nevezetű nemzetközi tornát.

Másik magyar vonatkozás, hogy a sakk által használt rendszer, az Élő-pontrendszer Élő Árpád nevéhez fűződik. A kétszereplős játékokban a versenyzők egymáshoz viszonyított aktuális játékerejének a mérésére szolgál.

Vladimir Kramnik (balra) Lékó Péter ellen a 2004-es sakkvilágbajnokság döntőjében
Forrás: chessbase.com

Aki itthon szeretne sakkozni, kicsit szűkösebbek a lehetőségei, azonban Budapest tartogat pár meglepetést a legendás táblajáték szerelmeseinek.

Polgár Judit minden évben megrendezi a Nemzeti Galériában a Világsakkfesztivált, amelyen általában egy-egy nemzetközi sakkhíresség is részt vesz, emellett a Sziget Fesztiválon rendszeresen találkozhatunk sakksátrával, ahol óriási küzdelmek szoktak lezajlani. Rengeteg kávézóban és romkocsmában van sakktábla, ahol kihívhatjuk a barátainkat egy partira sörözés közben, emellett a Városligetben is találunk 13 sakkasztalt, ahol a napsütés közben tornáztathatjuk agysejtjeinket.

Ha profi szinten sakkoznál, érdemes megkeresned a településeden található helyi sakk-klubot, ahová biztosan lesz lehetőséged eljárni játszani és megismerkedni a sportág iránt érdeklődőkkel. Az interneten is lehet próbálkozni, több magyar sakkozással kapcsolatos Facebook-csoport létezik, emellett a lichess.org vagy a chess.com weboldalakon mindig találhatsz magadnak online ellenfelet is.

Sakkasztalok a Városligetben
Forrás: ligetbudapest.hu

Lehet fenntarthatóan sakkozni?

Amint már említettem, a 2020-as sorozat után erősen fellendült a sakk-készletek iránti érdeklődés, ami végső soron rengeteg műanyag-kibocsátáshoz, illetve faanyag-felhasználásához vezetett. A klubokban megtalálható, illetve a kommersz használatra előállított sakk-készletek 80%-ban műanyagból készülnek, a profi szettek viszont rendkívül drágák, ezek alapanyaga minőségi fa.

Ha ökológiai okok miatt nem szeretnél új szettet vásárolni, érdemes átkutatni a padlást, biztosan rábukkansz egy régi készletre. Sokak szerint a bábuknak lelkük van, így egy idősebb, sokat látott, érdekes illatú, egyedi szettel különlegesebb érzés játszani.

Ha ez nem opció, illetve nem szeretnél órákat a számítógép előtt görnyedni, remek megoldás lehet a second hand vásárlás is. A legnagyobb „adok-veszek” oldalakon sokszor áron aluli, mutatós és különleges táblákat bocsátanak áruba.

A kreativitás viszont sosem alszik, lelkes környezetvédők folyamatosan készítenek lélegzetelállító sakk-készleteket újrahasznosított anyagokból. Végezetül nézzünk meg ezekből a nem mindennapi megoldásokból egy rövid összeállítást!

Sakk-készlet újrahasznosított elemekből
Forrás: ecofriend.com
Sakk-készlet hátramaradt fadarabokból
Forrás: ecofriend.com
Sakk-készlet parafából
Forrás: ecofriend.com
Sakk-készlet alkatrészekből
Forrás: ecofriend.com
search icon