Míg a tengerentúlon a fatüzelés átmeneti betiltásával is fellépnek a légszennyezettség ellen, addig itthon egyelőre a szeméttel fűtés problémáját sem tudjuk kezelni. A minap pedig az elmúlt évek talán legfontosabb levegőminőség-védelmi intézkedését is visszavonták.
A szilárd tüzelővel való lakossági fűtés és a kerti hulladék égetése télen a légszennyezés fő okai közé tartozik. A probléma aktualitását erősíti, hogy – amint az a koronavírus-járvány első hulláma alatt kiderült – a légszennyezettség megkönnyíti a vírus terjedését és a súlyos tünetek előfordulásának esélyét.
Így a magyarországi levegőminőség javulását egészen biztosan az sem segíti, hogy december elején váratlanul visszavonták azt a kormányrendeletet, amely 2021. január 1-jétől országosan megtiltotta volna az avar és a kerti hulladék égetését. A meglepő, a járvány második hullámának tetőzésére időzített lépés indokáról a Levegő Munkacsoport levélben kért tájékoztatást, de a válaszra a jelek szerint egyelőre várni kell. Az országgyűlés júniusban a környezetvédelmi törvény módosításával törölte el az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy helyi rendelettel lehetővé tegyék a zöldhulladék nyílt téri égetését. Most, a veszélyhelyzeti állapot adta jogi lehetőség alapján kormányrendeletben vonta vissza ezt a törvényi rendelkezést, mely az elmúlt évek talán legfontosabb levegőminőség-védelmi intézkedése lehetne – fogalmaz a társaság.
Pedig a magyarországi levegőminőségi helyzet krónikusan rossz, az Európai Bizottság már 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. Miután tíz év alatt sem történt érdemi előrelépés az ügyben, a Bizottság 2018-ban több más ország mellett Magyarországot is az Európai Bíróság elé állította. Ugyanabban az évben az Európai Számvevőszék kimondta, hogy egyes kelet-európai országokban, így nálunk is a légszennyezettségi helyzet a kínainál és indiainál is rosszabb. Eszerint Észak-Kelet-Magyarországon olyan mértékű légszennyezés terheli a helyieket, mint ha naponta elszívnának egy doboz cigarettát.
Európa levegőminősége ugyan jelentős mértékben javult az elmúlt évtizedben és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, azonban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2018-as adatokon alapuló, 2020 novemberében publikált jelentése azt mutatja, hogy még mindig szinte minden európai szenved a légszennyezéstől, ami évente mintegy 400 000 korai halálesethez vezet szerte a kontinensen. Az EEA 2016-os adatai alapján a jelentős részben a tűzifa és egyéb szilárd tüzelőanyagok égetéséhez fűződő magas szállópor-koncentráció Magyarországon évente közel 13 ezer korai halálozásért tehető felelőssé.
Aggályok merültek fel
A fatüzelés okozta légszennyezési probléma kettős. Magyarország üvegházgáz-kibocsátásának negyede a háztartásokhoz köthető – elsősorban a fűtéshez és a közlekedéshez. Az erdő- és energianövény-gazdálkodásból származó tüzelő égetése klímaszempontból ugyan fenntartható gyakorlatnak minősül a legtöbb hivatalos elszámolási rendszerben, de nagyrészt a kitermelés forrásainak és fenntarthatóságának nehéz ellenőrizhetősége miatt ezt sokan erősen vitatják. De nem csak ezért. A tűzifa elégetésekor felszabaduló szén-dioxid mennyisége ugyan megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet a fa élete során magába épített, egyre többen hívják fel ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid-megkötés és az elégetés miatti kibocsátás eltérő nagyságrendű idősíkokon jelenik meg, ezért az üvegházhatású gáz (ÜHG) semlegesség olyannyira korlátozott mértékben érvényesül, hogy az erőforrás így nem is tekinthető ÜHG-semlegesnek – emlékeztet a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK).
Az utóbbi években aggályok merültek fel a hazai tűzifa-kitermelés és -felhasználás fenntarthatóságával kapcsolatban is: a felhasználási statisztikák a 2000-es évek második felétől nem csak a kitermelési statisztikákat haladják meg, hanem az erdőterületek éves folyó növekményét is. A helyzet tisztázásáig azt kell feltételeznünk, hogy a hazai erdei biomassza felhasználás közelíti, vagy meghaladja a fenntartható szintet – állapítja meg a REKK a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) megbízásából készült idei tanulmányában. A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2000 és 2017 között Magyarország nettó tűzifa exportőr is volt. Mindezt figyelembe véve a REKK kiemelten fontosnak tartja egy magas színvonalú, megbízható eredetigazolási és a nyomonkövetési rendszer működtetését és folyamatos ellenőrzését a teljes biomassza piacra, adott esetben az EU Megújulóenergia Irányelv előírásait meghaladó mértékben is.
A kérdést az Európai Bizottság is vizsgálja, és a 2020 májusi uniós biodiverzitási stratégiában azt ígérte, a megújulóenergia-irányelvvel összhangban gyakorlati iránymutatást dolgoz ki 2021-ben az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználására vonatkozó új fenntarthatósági kritériumokról.
A Magyarországon megújuló energia címszó alatt felhasznált energia jókora része, mintegy 80 százaléka biomasszából, azon belül is elsősorban tűzifából származik. Ennek nagy részét a háztartások súlyosan légszennyező fűtése teszi ki, míg a fennmaradó erőművi felhasználás hatékonysága gyakran nagyon alacsony, vagyis a klímacélokban elfogadott megújulóenergia-arányokat javarészt káros, nem fenntartható módon teljesítjük.
Rossz tüzelő, rossz kályha, rossz szigetelés
A másik, közvetlenül is érzékelhető problémát a helyi levegőminőségre gyakorolt kedvezőtlen hatásával idézi elő a fatüzelés. A lakossági szilárdtüzelés az egyik legfőbb forrása a magyarországi légszennyezettségnek. Ennek fő okai a rossz minőségű tüzelőanyagok (nedves fa, lignit és hulladékok), a rossz hatásfokú tüzelőberendezések és a hőszigetelés nélküli épületek. A hazai levegőminőségben az egyik legnagyobb problémát a kisméretű, PM2,5 szálló por, illetve a magas részecskennyezés okozza, mely számos betegség kialakulásához hozzájárul. A PM2,5 kibocsátás több mint 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés (fa, szén, háztartási hulladék) felelős Magyarországon, míg az Európai Unióban ez csak 41 százalék, az egy főre eső átlagos szállópor-kibocsátás pedig a magyarországinak kevesebb, mint harmada.
Ráadásul a levegő szennyezettségéről csak korlátozott információink vannak, mivel az automata mérőállomásokat jellemzően nagyobb városokba telepítették, ahol a gázellátás és a távfűtés magasabb arányú, így kisebb a levegő terhelése – hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.
A hazai légszennyezettség jelentős része ugyanakkor „importált” problémát takar, részben ezért, illetve Magyarország medence fekvéséből adódóan fordulhatnak elő itthon extrém légszennyezettségi állapotok is. A magyarországi szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki, így hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is.
A fával való fűtés és főzés nem csak a kültéri levegő minőségét befolyásolja kedvezőtlenül, hanem a lakásét is. A kutatási eredmények szerint a fatüzelésű berendezések többszörösére növelik az ezeket alkalmazó háztartások levegőjében található káros részecskék mennyiségét, ha pedig a szükségesnél sűrűbben nyitogatják a kályha ajtaját, még ennél is rosszabb a helyzet.
Magyarországon számos háztartás rossz anyagi helyzete miatt választja a fatüzelést – szögezi le a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as, a lakhatási szegénységről szóló jelentésében. A 2012-ig végbement nagymértékű gázáremelkedés hatására számos háztartás állt át fatüzelésre. Ennek hatására a hazai tűzifa-felhasználás 2012-2013-ban több évtizedes csúcsot ért el mintegy 85 Petajoule-lal (körülbelül 2000 tonna kőolajjal egyenértékű) – amint ez a REKK által az Agrárminisztérium, a KSH, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Eurostat adatai nyomán készített kimutatásából kiderül.
Nincs választásuk?
A rezsicsökkentés hatására a gázárak jelentősen csökkentek: 2012 és 2018 között a vezetékes gáz ára 26 százalékkal csökkent, míg – az elsősorban szegényebb háztartások által használt – tűzifa ára 39 százalékkal nőtt. Ennek hatására a tűzifa felhasználása az elmúlt években csökkent. A csökkenő háztartási felhasználás ellenére a tűzifa a mai napig a háztartások második legfontosabb energiahordozója a földgáz után, megelőzve a villamos energiát. A háztartások ugyan a 2018-as adatok szerint feleannyi tűzifát használnak hőcélokra, mint amennyi gázt, de még így is az összes energiafelhasználásuk közel negyedét adja a tűzifa.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban a lakások 72,9 százalékában volt elérhető a vezetékes gáz. Ez azt jelenti, hogy legalább 900 000 háztartásban szilárd tüzelőanyaggal fűtöttek – emeli ki a Levegő Munkacsoport. Míg azonban Norvégiában vagy az Egyesült Államokban gyakori, hogy a családok több különböző fűtési rendszerrel is rendelkeznek, és az árak aktulis alakulása függvényében döntenek arról, hogy éppen melyiket használják, Magyarországon a fatüzelés sokkal inkább egyfajta kényszermegoldás.
Az elmúlt évek megemelkedett tűzifa árai egyre nagyobb terhet rónak a magyar háztartásokra, ezért sokan rosszabb minőségű és jóval szennyezőbb tüzelőanyagokat (például lignitet, éghető hulladékot, lomokat) is kénytelenek használni – állapítja meg a Habitat for Humanity. A fűtéshez szükséges tűzifa mennyiségét az épület hőszigetelésén kívül a fűtőberendezés hatékonysága, állapota és a felhasznált tüzelőanyag fűtőértéke is befolyásolja, a szegényebb háztartások között elterjedt olcsóbb kályhák hatékonysága azonban alacsony és rossz a hőtartásuk – szinte folyamatosan „etetni” kell őket, ezért magas a károsanyag-kibocsátásuk is. Ezeket a berendezéseket 2022 után az úgynevezett EU Ecodesign rendelet hatálybalépésével nem lehet már forgalmazni, viszont még sok évig használatban maradhatnak.
Magyarországon jellemzően korszerűtlen tüzelőberendezésekben égetik a fát, és csak egy viszonylag szűk réteg engedheti meg magának az alacsonyabb kibocsátású faelgázosító kazánokat, pelletkályhákat és -kazánokat, biotűztérrel épített cserépkályhákat és tömegkályhákat. A szegényebb rétegeknek jellemzően nincsenek akkora megtakarításaik, hogy több évre elegendő tűzifát szerezzenek be, hogy az kellőképpen kiszáradjon, így elterjedt a vizes fa tüzelése, mely a korom és aromás vegyületek fokozott kibocsátásával jár. Nem egy kereskedő ráadásul a fa vizezésével növeli annak tömegét, hogy több pénzt kérhessen el érte.
Részben ezért van az is, hogy valamilyen gyakorisággal a magyar lakosság harmada hulladékot is éget. Ezt mutatta ki az az országos reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére. Ugyanakkor jó hír, hogy már vannak olyan önkormányzatok is, ahol jelenthető, ha valaki hulladékot éget. Budaörs például ingyenes zöldszámot tart fenn, ahol a kirívóan nagy légszennyezéssel járó eseteket éjjel-nappal lehet jelenteni.
Már az is segítene, ha száraz lenne a fa
Az elavult fűtőberendezések, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag okozta hazai probléma legalább részleges megoldását szolgálhatja a lakosság számára elérhető fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok, illetve támogatások mellett az új építésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása is – hívta fel a figyelmet korábban a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete. E szerint a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvesség tartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével már rövid távon is jelentősen javulna a levegőminőség. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények közt termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást.
Más jó példákat is találhatunk ugyanakkor. A Levegő Munkacsoport felhívja rá a figyelmet, hogy a német hatóságok zöld utat adtak a Kék Angyal ökocímkének, amellyel a gyártó jelezheti, hogy a kandalló, kályha szigorú szállópor-kibocsátási határértéknek felel meg – persze, csak ha a hatósági mérés igazolja ezt. A kezdeményező Német Környezetisegély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe, DUH) szorgalmazza, hogy az ökocímke előírásai kötelező szabvánnyá váljanak az országban. Egy általa megrendelt jogi szakvélemény szerint a német szövetségi államok és városok akár szigorúbb hatértékeket is előírhatnak a kályhákra, Berlin pedig levegőtisztasági tervében már meg is hirdette a kályhákra érvényes jövőbeli minimális követelményként a Kék Angyal előírásait. A DUH a használatban lévő készülékekre vonatkozó követelmények szigorítását is sürgeti, javasolva, hogy csak részecskeszűrő beépítése után legyen szabad tüzelni bennük.
Az Egyesült Államokban drasztikusabb eszközöket is bevetnek a légszennyezettség elleni küzdelemben, akár a fával való tüzelés időszakos tiltását is. A kedvezőtlen időjárási és levegőminőségi helyzetre hivatkozva például Kalifornia állam bizonyos részein legutóbb december közepén több napra betiltották a fával való tüzelést, hogy így fogják vissza a levegőbe kerülő PM2,5 részecskék mennyiségét. A riasztás időtartama alatt a lakosság és a vállalkozások nem használhatnak kandallókat, fatüzelésű és pelletkályhákat, illetve kültéri tűzrakóhelyeket bármilyen szilárd tüzelőanyag égetéséhez, míg a gáztüzelésű és elektromos kályhák alkalmazása továbbra is megengedett. A tiltás alól ugyanakkor mentességet kapnak azok a háztartások, ahol az egyetlen rendelkezésre álló fűtési lehetőséget a fatüzelésű kályha vagy kandalló jelenti. A világjárvány közepette minden korábbinál fontosabb, hogy a lakosok azzal is védjék légzőszerveik egészségét, hogy nem égetnek fát – szól a hatóság indoklása, mely a rendelkezés megsértése esetére 100, a másodszori szabályszegés következményeként pedig 500 dolláros bírságfizetési kötelezettséget helyezett kilátásba.
Képek: Pexels.com
