Az idegenhonos, inváziós nutria (más néven hódpatkány vagy mocsári hód) terjedő, önfenntartó állományai alakultak ki a Kerka és Kebele vízfolyások, valamint a Mura folyó térségében, ami egyre inkább sürgeti az aktív és rendszeres fellépést a faj terjedésének megállítása érdekében.
2019-2020-tól kezdve országosan megszaporodtak a nutria-észlelések, elsősorban az ország északi, valamint középső részén. A nutria eddig főként Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedett, ugyanakkor a megfigyelések azt mutatják, hogy jelenléte és terjedése 2021-től intenzívvé vált az ország délnyugati régiójában is. Ez azt jelenti, hogy Szlovénia és Horvátország irányából szintén megfigyelhető egy-egy inváziós útvonal – tette közzé a hírt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.
A nutria 2016-ban tűnt fel Zalában
Zala vármegyében 2016-ban észlelték a nutria első példányát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura folyó felső szakaszánál. Ezt követően 2017-ben került elő újabb példány szintén a Mura mente területéről, de ezek legyengült, majd elpusztult egyedek voltak, melyekkel feltételezhetően a téli táplálékhiány végzett. Ezután 2021 elején találtak három elpusztult példányt a Kerka folyón, valamint a Kerka-Lendva torkolat vidékén, végül azonban a Határ-patak mellett, egy feltételezhetően új bekerülési útvonalon megjelent a faj már bizonyítottan szaporodó állománya. 2022-ben új előfordulási helyekről is detektálták a nutriát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai, ami részben a célzott vizsgálatok eredményeként, részben a faj terjedéseként értékelhető, mivel az elmúlt évek enyhe telei is kedveztek az állatok túlélésének, állománynövekedésének.
2023-ban megsokszorozódtak az észlelések a Murán, valamint a Kerka folyó alsó szakaszán (részben a kutatottság miatt), a legfrissebb előfordulási adat pedig már a Cserta-patak mellől származik, ami a legkeletibb észlelés a térségben. Ez az adat feltételezi az akár több 10 km-es terjeszkedést a Kerka felől az elmúlt egy-két évben. A nemzeti park adatai alapján – bár a faj gyérítésére, visszaszorítására való törekvések már 2021-2022-től megkezdődtek – a Kerka-mente és a Kebele elnevezésű „Natura 2000” területeken bizonyított a faj szaporodó állománya (min. 1-2 család jelenléte), mely hozzávetőlegesen megfelel a szakirodalmi adatoknak (egyedsűrűsége a mérsékelt övi élőhelyeken néhány egyed/ha), de a faj aktivitása alapján akár ennek többszöröse is feltételezhető. A Mura folyó mentén egyelőre néhány kóborló, magányos egyed került csak szem elé, de ez annak is köszönhető, hogy itt volt a legsikeresebb az elmúlt években a faj állományszabályozására való törekvés.
Két éve már Veszprémben is láttak nutriát
2022-ben a Marcal folyó mentén is megfigyeltek egy elütött példányt, mely a faj első észlelésének tekinthető Veszprém vármegyében. Ez az adat feltételezhetően a Rába, vagy akár a Duna felőli terjeszkedésre enged következtetni.
A nutria agresszív terjedése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén a közelmúltban öltött nagyobb méreteket, de az állományok felszámolására még reális esély van. A következő pár évben – a vadgazdálkodási ágazattal való szoros együttműködésben – a faj állományainak felszámolása szelektív vadászati módszerekkel (kilövés, szelektív csapdázás) meg fog történni. A hazai helyzet kezelését azonban nehezíti, hogy a vadgazdálkodóknak nem fűződik érdeke az inváziós fajok visszaszorításához (amíg az „csak” természetvédelmi probléma és a gazdálkodás során nem keletkezik jelentős kár), valamint a szomszédos országokból természetes úton szinte folyamatos az utánpótlás nutriából.
Bolygónk gazdag élővilágának óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Kiemelt kép: Canva