Hazai kutatók három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták. A kutatás eredményei a klímaváltozás miatti erdőleromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosíthatóak Szili-Kovács Tibor, a kutatásban részt vevő HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa szerint.
Magyar kutatók három különböző erdőtípus – egy kétszer vágott akácállomány; egy fiatal, természetes módon újraerdősült állomány; egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes állomány – alatt gyűjtött felső talajréteg-minták baktériumközösség-összetételét, diverzitását és katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze. Az erdőket a 20. század elején egy korábbi szántóföld helyén telepítették.
Kapcsolódó bejegyzések
Az erdők is meghálálják? Ez az első ilyen létesítmény Magyarországon
Az őshonos fafajok védelmében Magyarországon egyedülálló létesítményt adtak át.
Szili-Kovács Tibor, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének tudományos főmunkatársa a kutatással kapcsolatban elmondta, a vizsgálatuk a talaj-növény rendszerben kulcsfontosságú szerepet játszó mikroorganizmusokra fókuszált, amelyekről kevés ismerettel rendelkezünk. Az emberi tevékenység által történő beavatkozások (pl. a földművelési módok megváltoztatása, a termesztett növények, a műtrágyázás, a növényvédőszerek) mind befolyásolhatják az evolúció során a növényeknek a mikroorganizmusokkal kialakított kapcsolatát. „A növénytermesztés során ezeket az új ismereteket kell beépítenünk a fenntartható mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerekbe” – tette hozzá a kutató.
A kutatók tanulmányából kiderült, hogy a fehérakácerdő talajában élt a legtöbbféle baktérium. A talajparamétereknél kimutatták, hogy a pH-nak volt a legnagyobb hatása a baktériumközösség szerkezetére, míg a katabolikus aktivitás-mintázatot a talaj pH-ja mellett a talaj szerves széntartalma is befolyásolta. Fény derült arra is, hogy a közelmúltban kivágott tölgyerdőben volt a legalacsonyabb a talaj szubsztrát-indukált légzése, és az erdőállományok között a katabolikus aktivitás változékonyságának fő mozgatórugója a citrát hasznosítása volt.
Kapcsolódó bejegyzések
Gombák, giliszták és szén-dioxid-megkötés: a talajok jelentőségéről szólt az idei elnöki tanóra
A X. Fenntarthatósági Témahéten „Ássunk a mélyére! – A talaj élete” címmel tartott előadást Áder János a Szegedi Tudományegyetemen.
Ahogy már hivatkoztunk rá: a magyar kutatók vizsgálataikat egy korábban szántóföldként hasznosított, de utána erdőként alkalmazott területen végezték, ami összehasonlítási alapként szolgálhat a közelben lévő több mint 60 éves növénytermesztési kísérletekhez. Ezeket a legjobb minőségű, legtermékenyebb csernozjom-jellegű talajokat hagyományos módon szántóföldként hasznosítják, míg erdőtelepítésre általában a gyengébb termőképességűeket használják. Ezért lehet szokatlan az erdősítés az ilyen talajon, viszont a talaj minőségét ez javítja, ráadásul fokozza a talajban történő széntárolást, aminek klímavédelmi szempontból is jelentősége van.
Az elvégzett kutatás során felmérték a közvetlen erdészeti beavatkozásoknak (pl. tarvágás) a talaj mikroorganizmusaira gyakorolt hatását is. Az így kapott eredmények akár a klímaváltozás hatására bekövetkező erdőleromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosíthatók lesznek – árulta el a HUN-REN ATK tudományos főmunkatársa. A kutató szerint ugyanakkor a szántóföldeken korábban használt talajjavító műtrágyák nem okoznak gondot az erdők későbbi fejlődésében. Sőt egyes fafajokat nehézfémmel vagy szerves vegyületekkel szennyezett talajok megtisztítására is fel lehet használni.
Forrás és fotó: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat