Három különböző erdőtípus talajának felső rétegét vizsgálták hazai kutatók. A vizsgálat eredményei a klímaváltozás miatti erdőleromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosíthatóak Szili-Kovács Tibor, a kutatásban részt vevő HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa szerint.
Magyar kutatók három különböző erdőtípus – egy kétszer vágott akácállomány; egy fiatal, természetes módon újraerdősült állomány; egy középkorú, vegyes gyertyános-tölgyes állomány – alatt gyűjtött felső talajréteg-minták baktériumközösség-összetételét, diverzitását és katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze. Az erdőket a 20. század elején egy korábbi szántóföld helyén telepítették.
Kapcsolódó bejegyzések
Gemenci erdő – Vadregényes felüdülés a kánikulában
Ismerjük meg a lenyűgöző térség páratlan természeti adottságait!
Szili-Kovács Tibor, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének tudományos főmunkatársa a kutatással kapcsolatban egy sajtóközleményben elmondta, a vizsgálatuk a talaj-növény rendszerben kulcsfontosságú szerepet játszó mikroorganizmusokra fókuszált, amelyekről kevés ismerettel rendelkezünk. Az emberi tevékenység által történő beavatkozások (pl. a földművelési módok megváltoztatása, a termesztett növények, a műtrágyázás, a növényvédőszerek) mind befolyásolhatják az evolúció során a növényeknek a mikroorganizmusokkal kialakított kapcsolatát. „A növénytermesztés során ezeket az új ismereteket kell beépítenünk a fenntartható mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendszerekbe” – tette hozzá a kutató.
A kutatók tanulmányából kiderült, hogy a fehérakácerdő talajában élt a legtöbbféle baktérium. A talajparamétereknél kimutatták, hogy a pH-nak volt a legnagyobb hatása a baktériumközösség szerkezetére, míg a katabolikus aktivitás-mintázatot a talaj pH-ja mellett a talaj szerves széntartalma is befolyásolta. Fény derült arra is, hogy a közelmúltban kivágott tölgyerdőben volt a legalacsonyabb a talaj szubsztrát-indukált légzése, és az erdőállományok között a katabolikus aktivitás változékonyságának fő mozgatórugója a citrát hasznosítása volt.
Ahogy már hivatkoztunk rá: a magyar kutatók vizsgálataikat egy korábban szántóföldként hasznosított, de utána erdőként alkalmazott területen végezték, ami összehasonlítási alapként szolgálhat a közelben lévő több mint 60 éves növénytermesztési kísérletekhez. Ezeket a legjobb minőségű, legtermékenyebb csernozjom-jellegű talajokat hagyományos módon szántóföldként hasznosítják, míg erdőtelepítésre általában a gyengébb termőképességűeket használják. Ezért lehet szokatlan az erdősítés az ilyen talajon, viszont a talaj minőségét ez javítja, ráadásul fokozza a talajban történő széntárolást, aminek klímavédelmi szempontból is jelentősége van.
Kapcsolódó bejegyzések
Életben maradnak az erdők? – Fenntartható erdőgazdálkodással igen
Hogyan lehet fenntarthatóan használni az erdő adta javakat, és miben nyilvánul meg az erdő védelme, gyarapítása és használata?
Az elvégzett kutatás során felmérték a közvetlen erdészeti beavatkozásoknak (pl. tarvágás) a talaj mikroorganizmusaira gyakorolt hatását is. Az így kapott eredmények akár a klímaváltozás hatására bekövetkező erdőleromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosíthatók lesznek – árulta el a közleményben a HUN-REN ATK tudományos főmunkatársa. A kutató szerint ugyanakkor a szántóföldeken korábban használt talajjavító műtrágyák nem okoznak gondot az erdők későbbi fejlődésében. Sőt egyes fafajokat nehézfémmel vagy szerves vegyületekkel szennyezett talajok megtisztítására, úgynevezett fitoremediációjára is fel lehet használni.
Forrás és kiemelt kép: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
