A szúnyog talán a nyár legbosszantóbb velejárója. Sajnos elképzelhető, hogy egész éves szúnyogszezonra kell készülnünk. Sztikler János biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) munkatársa beszélt a szúnyoggyérítési módszerekről, az invazív fajokról és arról, hogy miként tudunk mi is tenni a szúnyoginvázió ellen.

Egyik korábbi anyagunkban már összeszedtük a természetes praktikákat a szúnyogok elleni védekezés témakörében. Most jöjjön a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjének véleménye a témában.

Milyen mértékű szúnyogártalomra számíthatunk idén?

A nyári időszakban a szúnyogpopuláció alakulását elsősorban a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása határozza meg, ezért nem lehet pontosan megjósolni, mi várható.

Mit lehet tudni a kémiai és a biológiai szúnyogirtás technológiájáról és hatásmechanizmusáról?

A kémiai szúnyogirtás célja a már kikelt, „felnőtt” szúnyogok (imágók) elpusztítása a levegőbe juttatott finom ködpermettel. Az irtószer levegőbe juttatása történhet légi járműről ún. ULV-eljárással vagy földi járműről ULV-, hidegköd- vagy melegködképzéssel. Az irtószer hatóanyaga a rovarok idegrendszerét károsítja. Hatását a levegőbe kerülve rögtön kifejti. A levegőből viszonylag hamar leszáll a felületekre, és főként a napfény hatására viszonylag rövid idő alatt elbomlik. Így tehát a közeli kezeletlen területekről a széllel sodródó szúnyogok, illetve a kezelt területek vizes helyeiről az ott idő közben kikelő szúnyogok az irtást követően újra kellemetlenséget okozhatnak.

A biológiai szúnyogirtás során egy baktérium által termelt hatóanyagot juttatnak azokba a víztestekbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. A kijuttatás történhet légi, földi, vízi járműről vagy kézzel. A módszer előnye, hogy a csípőszúnyogok lárvái az irtószertől elpusztulnak, de más állatokra nézve a biológiai hatóanyag elhanyagolható kockázatot jelent. Időben indított kezeléssel, megfelelő körülmények között a szúnyogok nagyszámú megjelenése bizonyos fokig megelőzhető.

Ennek a módszernek ugyanakkor hátránya, hogy több háttérmunkát és tervezést igényel, mert a szúnyoglárvák tenyészőhelyeit fel kell deríteni, számon kell tartani, és az irtószert a megfelelő időszakban, esetenként ismételten kell alkalmazni. Továbbá egy adott település környezetében az összes tenyészőhelyet kezelni kell ahhoz, hogy ne áraszthassák el a védendő területet újra a szúnyogok. A szúnyogfajok egy része nem kötődik vizesélőhelyhez, hanem a ház körüli vízgyűjtő edényekben, hulladékban, árkokban vagy akár városi környezetben is sikeresen kifejlődik. Ezek a szúnyogok esős időjárást követően tömegesen megjelenhetnek a településeken, tájegységtől függetlenül, országszerte. Ezt a problémát a biológiai irtás nem képes kezelni. Ezért is fontos a lakosság tudatos viselkedése.

Mik az előnyei, és mik a hátrányai ezeknek a módszereknek?

A légi úton végzett kémiai irtás során az előírások betartása mellett is számítani lehet a ködpermet elsodródására. Előfordulhat, hogy a kijuttatott irtószer nem csak a célterületen ér földet. A repülőgépes kijuttatás mellett az szól, hogy rövid idő alatt sokkal nagyobb terület kezelhető, mint gépkocsival. A biológiai irtás során nehezen bejárható, sűrű növényzettel benőtt, esetleg árvizes területen kell az irtószert kiszórni. Ez a feladat földi úton nehezen kivitelezhető. A légi biológiai irtáskor tekintettel kell lenni arra, hogy a kiszórt, folyékony halmazállapotú irtószer egy részét „felfogja” a növényzet, a lombkorona. Ezért a legtöbb helyen csak granulált irtószert érdemes használni repülőgépes szórással.

A földi technológiák előnye, hogy az irtószer kijuttatása sokkal célzottabban történhet. A kémiai módszerek alkalmazásakor különösen fontos, hogy az irtószer ne sodródjon el a kezelendő területről. De a szakembereknek azzal is számolniuk kell a gyérítés megtervezésekor, hogy a melegködös módszer korlátozza a látási viszonyokat.

Egy 2014-es adat szerint az irtás Magyarországon csak 2,4%-ban történik biológiai módszerrel. Ez azért probléma, mert a kémiai gyérítő anyagok minden más rovarra is halálosak, illetve bekerülnek a táplálékláncba, és károsítják a denevér-, a hal és a madárvilágot. A 2020-ban uniós rendelet keretében kivont deltametrin laboratóriumi vizsgálatok szerint az embernél fokozza a hiperaktivitás kialakulását. Beporzóink száma rohamosan csökken, ebben közrejátszik a szúnyogirtás is. A lakosság részéről ugyanakkor óriási a nyomás, mert a nyári estéket vérszívók nélkül szeretnék élvezni. Ezekkel a témákkal következő cikkünk foglalkozik majd.

Milyen invazív fajok fordulnak elő az országban, és ezek az ország mely területein jellemzőek?

Hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják a behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan behurcolt szúnyogfajt észleltek hazánkban, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyogot (Aedes japonicus) és a koreai szúnyogot (Aedes koreicus) már megtelepedettnek tekintjük, de csak a dél-nyugati országrész egyes területein. Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) pedig pontszerűen tudták kimutatni néhány településen, megtelepedése, elterjedése az időjárás függvénye. Jóllehet, az idegenhonos szúnyogfajok elterjedése hazánkban még korlátozott, megjelenésükre a jövőben az ország több területén számítani lehet. (A „behurcolt eset” kifejezés azt jelenti, hogy egy beteg külföldön fertőződött meg, és hazánkban diagnosztizálták.)

Alapvetően nagyon közel állnak egymáshoz ezek a fajták, így megkülönböztetésükhöz nagyító vagy szaktudás szükséges, de aki többet akar megtudni róluk, látogasson el a szunyogmonitor.hu-ra. (Az oldalról korábban mi is cikkeztünk. A szerk.)

Mi az oka a megtelepedésüknek?

Elsősorban a megnövekedett személy- és áruforgalom eredményezte bejutásukat és terjedésüket Európában. A városi környezetben rengeteg olyan tárgy található, melyekben az esővíz összegyűlhet. Ezeknek a szúnyogoknak a lárvái képesek az apró vízgyülemekben is kifejlődni, a szúnyogok tojásai pedig a száraz időszakot is viszonylag sokáig képesek átvészelni. Életmódjuk miatt sikeresen meg tudják vetni lábukat a legtöbb dél-európai országban is.

Hogyan terjesztik a betegségeket a szúnyogok? Milyen szúnyogfajok veszélyesek?

A csípéskor a szúnyogok nyála bejut a szervezetünkbe. Ez betegséget akkor okozhat, ha a nyállal együtt életképes kórokozók is a szervezetünkbe jutnak.

A fertőzés átviteléhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie:

• A szúnyognak hordoznia kell a kórokozót. Ezt a szúnyog korábbi csípésével veheti fel egy fertőzött állatból vagy emberből. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdaállat (a fertőző forrás) vérében, hogy a szúnyog felvehesse.
• A szúnyogban a kórokozónak általában fejlődnie vagy szaporodnia kell, illetve be kell kerülnie a szúnyog nyálába. Ehhez legtöbbször időre (napokra vagy akár hetekre) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik.
• A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának.
• Az új gazdának fogékonynak kell lennie a fertőzésre.

A fentiekből kitűnik, hogy a folyamat meglehetősen bonyolult. Tehát nem minden szúnyogfaj alkalmas betegségek terjesztésére, és a kórokozóknak is csak egy kis csoportja terjedhet szúnyogok csípésével. Még egy fajon belül is eltérő az egyes szúnyogok fertőzést terjesztő képessége, és ezt az éghajlat is befolyásolja.

Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog legyen környezetünkben?

A hazai tapasztalatok és a nemzetközi kutatások szerint is egyes iparágak kedveznek a szúnyogok terjedésének és elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrészekkel, autóbontással foglalkozó telephelyek, a kertészetek, a hulladéklerakók, és minden olyan munka, amelyhez esővíz felfogására szolgáló vagy erre alkalmas tárgyakat használnak. A nyári melegben akár egyetlen hét alatt több száz szúnyoglárva is kifejlődhet néhány deciliter vízben. Mind a munkahelyi, mind az otthoni környezetben ezeket a mesterséges vízfelfogókat kell megszüntetni.

• Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot stb. úgy tároljuk, hogy az esővíz ne tudjon összegyűlni bennük.
• Az állatok itatására szánt vizet ne csak utántöltsük, hanem rendszeresen cseréljük friss vízre.
• Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót stb. fedjük le, vagy sűrű hálóval takarjuk be.
• Az ereszcsatornát, vízelvezető árkokat tartsuk karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
• A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát stb. úgy terítsük le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
• Ne hagyjuk, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltsük fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal, és erre öntsünk vizet.
• Ne tároljunk a szabadban olyan hulladékot (pl. gumiabroncsot), melyben a víz összegyűlhet.
• Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok ősszel fagytól védett helyekre húzódnak be. A garázs, a pince, az akna, az istálló stb. nyílászáróit tartsuk zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védjük őket.

Kötelezhető-e valaki a szúnyogok irtására?

Igen. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló rendelet szerint a vérszívó szúnyogok kártevőnek minősülnek, meghatározott helyzetekben védekezni kell ellenük. Magánterületen tehát a tulajdonos, illetve a fenntartó kötelessége, közterületen pedig az önkormányzat felelőssége a kártevők elleni védekezés.

Mennyire hatásosak a boltban kapható szúnyogriasztó szerek?

Minden forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező riasztószer hatásossága bizonyított. A címkén fel van tüntetve a hatás időtartama, ami irányadó érték, függ a felvitt mennyiségtől és a hőmérséklettől. A hatóanyag párolgása és az izzadás miatt érdemes a riasztószert időnként újra felvinni a bőrre, ha ezt a készítmény használati utasítása nem tiltja. A riasztószert mindig a leírása szerint alkalmazzuk: csak a szabadban, és ha már nincs rá szükség, feltétlenül mossuk le! Csak a szúnyogcsípésnek kitett bőrfelületeket kezeljük! Vannak olyan készítmények, melyeket csak naponta 1 vagy 2 alkalommal ajánlott használni, és olyan riasztószerek is előfordulnak, melyeket kisgyermekeken nem szabad alkalmazni. Az engedélyezett irtó- és riasztószerekről az Irtószerek Kereshető Adatbázisában tájékozódhatunk.